
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.
A hagyományos növényrendszertanban a rendszerbe foglalás egymásra hierarchikus sorrendben következő kategóriák segítségével történik.
A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak. A rendszertannak azt a formáját, melyben az élőlényeket kládok szerint osztályozzák, kladisztikának nevezik.
Rendszertani kategóriák
A taxonómia rangfokozatok hierarchiája és képzése:
- Dominium (domén)
- Superregnum (főország, fővilág) – általában szinonim a doménnal
- Regnum (ország, világ) főnév többes számban
- Subregnum (alország, alvilág) főnév többes számban - bionta
- Infraregnum (alországág)
- Superphylum / superdivisio (főtörzs)
- Phylum / divisio (törzs) főnév többes számban - phyta
- Subphylum / subdivisio (altörzs) főnévként használt többes számú melléknév - phytina -icae
- Infraphylum / infradivisio (altörzság)
- Superclassis (főosztály)
- Classis (osztály) főnévként használt többes számú melléknév - opsida
- Subclassis (alosztály) főnévként használt többes számú melléknév - idae
- Infraclassis (alosztályág)
- Parvclassis (részalosztály)
- Superordo (felrend v. főrend) főnévként használt többes számú melléknév - anae
- Ordo (rend) főnévként használt többes számú melléknév - ales
- Subordo (alrend) ordo névből képezve - ineae
- Infraordo (alrendág) ordo névből képezve -aria
- Parvordo (részalrend)
- Superfamilia (főcsalád) -acea
- Familia (család) főnévként használt többes számú melléknév - aceae
- Subfamilia (alcsalád) (a család nevéből is képezhető) - oideae
- Tribus (nemzetségcsoport) főnévként használt többes számú melléknév -eae
- Subtribus (alnemzetségcsoport) főnévként használt többes számú melléknév -inae
- Supergenus (főnemzetség)
- Genus (nemzetség) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel -eae
- Subgenus (subg.) (alnemzetség) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel, a nemzetségnévből képezve -inae
- Sectio (sect.) (fajcsoport) főnév egyes számban, nagy kezdőbetűvel, a nemzetségnévből képezve
- Subsectio (subsect.) (al-fajcsoport) nagybetűs melléknév többes számban
- Series (ser.) (fajsor) nagybetűs melléknév többes számban
- Subseries (subser.) (alfajsor) nagybetűs melléknév többes számban
- Species complex (fajkomlexum)
- Superspecies (ssp.)
- Species (faj) a latin nyelv szabályai szerint a faji epitheton, kis kezdőbetűvel, alanyesetben vagy birtokos esetben (nomen genericum + epitheton specificum)
A nemzetség és az annál magasabb-tágabb ("nemzetség feletti") taxonok neve mind egyszavas és nagybetűvel kezdendő, a taxonhoz rendelt végződéssel végzendő.
A nemzetségeket finomabban tagoló, de a fajnál magasabb egységekben (subgenustól a seriesig) a nemzetség neve + taxon rövidített alakja + (nagykezdőbetűs nemzetségnév vagy melléknév) formában képezzük a neveket.
Ezeket a faj feletti taxonokat "természetes fajokra" és "kultúrfajokra" ugyanolyan módon és formában alkalmazzuk.
A fajon belüli ("faj alatti") továbbosztályozás a "természetben talált" (=botanikai) és a "nemesített", "kitenyésztett" (kultúr-) fajok esetében jelentősen eltér egymástól szempontjaiban és nevezéktanában is.
Természetes növényfajok (botanikai fajok) faj alatti taxonjai:
- (Species (sp.) (faj))
- Subspecies (subsp.) (alfaj)
- Varietas (var.) (változat)
- Subvarietas (subvar.) (alváltozat)
- Forma (f.) (alak)
- Subforma (subf.) (alalak)
Kultúrfajok (termesztett növények, műveleti növények) faj alatti taxonjai:
- (Specioid (spd.) (kultúrfaj) (de a gyakorlatban mégis inkább: species (sp.) (botanikai faj))
- Subspecioid (subspd.) (kultúralfaj)
- Convarietas (convar.) (kultúrrassz)
- Subconvarietas (subconvar.)
- Provarietas (provar.) (kultúrváltozat, változatcsoport)
- Subprovarietas (subprovar.)
- Conculta (conc.) (fajtacsoport, fajtatípus)
- Cultivar (cv.) (fajta) fantázianév (új fajtanév 1959-től csak nemzeti (élő) nyelven))
- Subcultivar (subcv.) (alfajta)
Forrás:
-
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni