Gymnocalycium buenekeri (Buining) Swales | Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság

Beküldte Mánfai Gyula - 2012. 11. 19. h - 11:20 |

Nómenklatúra

Tudományos név:

Gymnocalycium buenekeri (Buining) Swales

Szinonima:

Gymnocalycium horstii var. buenekeri Buining KuaS 21(9): 162-165, 1970 nom. inval. (Art. 37.1)
Gymnocalycium buenekeri (Buining) Swales Gymnocalycium buenekeri spec. nov.- CSJ (GB) 40(4): 97-100 (1978). Typ: Swales G.261 ex cult. (K) (G. horstii var. buenekeri Buining in KuaS 21(9): 162 (1972) sine design, typ).
Gymnocalycium buenekeri Swales Cact. Succ. J. Gr. Brit. 40(4): 97-100,1978
Gymnocalycium horstii subsp. buenekeri (Swales) P. J. Braun & Hofacker Kakteen und andere Sukkulenten

in Brasihien, 2002; Gymnocalycium 21(3): 801, 2008

Etimológia:

Heinz Büneker tiszteletére lett elnevezve.

Szisztematika

Latin diagnózis:

a Gymnocalycium horstii corpore atroviridi impolito, spinibus 3-4(-5) tantum, parum curvatis et tortis, valdius protudentibus, fructu viridi minus squamato, seminum forma et testa lacunosa differt. Holotypus: Cult. Swales G.261 (K).

Taxontörténet:

Típus: Swales G.261 ex cult. (K) (G. horstii var. buenekeri Buining in KuaS 21(9): 162 (1972) sine design, typ).

Holotypus: Cult. Swales G.261 (K).

Gyűjtő:

Időpont:

Típuslelőhely:

Hozzáférhetőség helye, száma:

Eredeti szerző, leírás: Gymnocalycium horstii var. buenekeri Buining KuaS 21(9): 162-165, 1970 nom. inval. (Art. 37.1)

Revideáló, felülvizsgáló szerző(k), leírás(ok):

Rendszertani felosztás:

Taxon felett: Macrosemineum alnemzetség

Elterjedés, élőhely, életmód:

Brazília, Rio Grande do Sul, körülbelül 200 km-re Cacapava-tól északnyugatra, Sao Francisco de Assis-nél.

Vegetatív test

Megjelenés:

Szukkulens törzse először félgolyó, később inkább rövid oszlop alakú, idős példányok 100 mm vagy ennél is nagyobb átmérőjűek.

Szár:

Sötét zöld, karakterisztikusan matt bőrszínnel. Borda legtöbbször 5, széles, lekerekített, sekély barázdákkal, a fiatal egyedeken még sekélyebb vagy hiányzók. Areola e sekély barázdákon, fehér vagy világossárga gyapjúval, idővel kiszürkülő s az idősebb areolákon kihullhat. Peremtövis 3-4 (-5), az idősek némelykor 25 mm hosszúság felett, különben rövidebbek, az alapnál 1 mm átmérőjű, mérsékelten erősek, enyhén íveltek, kissé elállóak és szabálytalan elrendeződésűek, először világos sárgák, idős korban sötét barnától világos barnáig. Középtövis nincs.

Generatív test

Virág, virágzat:

Bimbó a fiatal csúcs közeli areolából lassan fejlődik ki, először rózsazöld, később zöldes, számos pikkellyel. Virág 45 mm hosszú, kinyílva 65 mm átmérőjű. Lepellevél igen világos öszibarackszínű, rózsaszínű középcsíkkal vagy egyenletes rózsaszínig, kissé sötétebb torokkal. Porzószál nagyon halvány sárga. Portok világos rózsa-barnás, világos barnássárga pollennel (egyes egyedek hímsterilnek tűnnek). Bibeszál világoszöld. Bibe fehér, általában 9 ágú. A bibe a nőívarú virágokban hosszabbak, mint a hímívarúakban.

Termés:

Először majdnem rövid oszlop alakú, később tojás formájú, éretten középzöld, kevés, világos zöld pikkellyel, olykor viaszszerű fénnyel, megmaradó virágmaradvánnyal, éretten leválik, lédús, a mag a fehér s a szukkulensekre jellemző ragadós terméshúsba van beágyazva.

Mag:

Körülbelül 1 × 1,5 mm. Maghéj sötét barnásfekete. Egyértelműen észlelhető gödrös mélyedésekkel.

Gondozás, felhasználás:

Megegyezik a Gymnocalycium horstii BUINING kultúrájával.

Hidegtűrés:

10 °C-nál hidegebb helyen nem tartható

Szintézis, diszkusszió:

A holotípus kultúregyedből származik, Swales G 261 alatt található a Royal Botanic Gardens, Kew, England Herbáriumában. Élőhelyen a virág élettartama kettő nap, ellentétben a Gymnocalycium horstii BUIN. 5-6 napos nyítvatartásával szemben. Buining, mint a Gymnocalycium horstii BUIN. változatát írta és ő 3 különbséget tartott fontosnak. A durvább töviseket, a sötétebb epidermiszt és a sötét rózsa színezetű virágot. Ezzel szemben meglehetősen nagy a két lelőhely közötti távolság, nagy a különbség a két epidermisz szerkezetében és a mag jellemzőkben. Véleményem szerint a két populáció közötti viszonylagos nagy távolság kizárja a változat kategória lehetőségét. Ez s a viszonylag sok morfológiai eltérés, az alfaji státuszt indokolja. így a Gymnocalycium buenekeri SWALES fajszinten való elismerése sem látszik jogosnak. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Buining a Gymnocalycium horstii BUIN. var. buenekeri BUIN. leírásával egyidőben nem helyezett el sehol sem holotípust, így enélkül az ICBN (Internationalen Codes der Botanischen Nomenklatur) értelmében érvénytelen a leírást. Az már megint más kérdés, hogy egy kultúrából kiemelt példányt viszont elfogadtak holotypusnak, méghozzá faj leíráshoz.