Gerhard FRANK, az első leíró a G. hybopleurum rokonságába sorolja, de már az első leíráskor is jobbnak tartott volna inkább egy változat rendszertani státust, hiszen a G. hybopleurumtól (ma G. catamarcaense néven szerepel) csupán a tövisek színezetében és a mindig kifejlődő középtöviseivel különbözik.
Schütz megjegyzés: A növény a Microseminum Schütz alcsoportba tartozik, Hybopleura Schütz sorozatba. A rokon G. kurtzianum és a G. mostiitól abban különbözik, hogy több és kétszínű tövise van. Ez főleg esőben látszik, mikor a felső tövisek fehérek, míg az alsó 3 és a középső sötétbarna marad. Ezek a növények azokból származnak, melyeket a pozsonyi B. Valentová importált. Szaporította Zdenek Fleischer Brünnben, még a háború előtt. 1967-ben ismét importált belőlük K. Uhlig, Rommelshausen és G. curvispinum var. angusticostatum néven kínálták. A B 44 magokból szintén G. bicolor magoncok lettek, de voltak köztük más formák is. Valószínű 2 faj keveréke volt. Az FR 433-ból szintén e növény lett. A Kakteen in Südamerika-ban F. Ritter az FR 433 de Córdoba-t mint rokon fajt említi a G. valnicekianumot. Világos, hogy nem kapott megfelelő megnevezést. A G. bicolor egy kitartó és hálás növény, mely tűri a hideg teleltetést is.