Gymnocalycium angelae Meregalli

Mánfai Gyula képe
Nómenklatúra
Tudományos név: 
Gymnocalycium angelae Meregalli
A név státusza: 
szinonima
Etimológia: 

Személyről elnevezve.

Szisztematika
Latin diagnózis: 

Gymnocalycium in subgenera Macrosemineo; globosum, praeditum 7-10 costis amplis, obtusis; areolis gerentibus 7-10 aculeis radiantes; flores infundibuliformes, praediti fauce alba, basis rubra. Seminibus ut in G. mesopotamico, sed superne sine papillis.

Taxontörténet: 

Első leírás: Nur eine einzige Population bekannt: Gymnocalycium angelae spec. nov., eine neue Art aus Argentinien.- KuaS 49(12): 283-290 (1998).

Típus: Argentinien, Prov. Corrientes, Tres Cerros, R. Kiesling, ex cult. coll. Meregalli (vegetative Vermehrung der von Kiesling gesammelten Originalpflanze) (Holo, TO-HG Nr. 2705). Argentinien, Prov. Corrientes, Dept. San Martin, Tres Cerros, Cerro de Susini, A. Schinini 18198 (CTES). Holotípus: Argentína, Corrientes tartomány, Tress Cerros, R. Kiesling, ex cult. coll. Meregalli (Kiesling által gyűjtött növényről vegetatíve szaporítva) (TO-HG No. 2705). Paratípus: Argentína, Corrientes tartomány, San Martin kerület, Tress Cerros, Cerro de Susini. A. Schinini 18198 (CTES).
A gyűjtött növényből és a vegetatív szaporításból O. Ferrari gyűjteményében található (La Plata, Argentína). Élőanyag található (a holotípus vegetatív szaporulatából) M. Meregalli (Torino, Olaszország), J. Piltz (Düren); D. Metzing (Kirchlinteln) és a zürichii városi szukkulensgyűjteményben (Svájc).

Rendszertani felosztás: 

Macrosemineum alnemzetség sensu Schütz, Denudata al-fajsor sensu Buxbaum.

Elterjedés, élőhely, életmód: 

Észak-Argentína Corrientes tartományában, Tres Cerros környékén honos.

Vegetatív test
Megjelenés: 

Szukkulens törzse félgolyó alakú, 100 mm átmérőig, magassága 80 mm, az alsó areolákból sarjadzik.

Kép: http://www.cactofili.org/images/plants/2846m_106.jpg

Szár: 

Epidermisze világoszöldtől közepes zöldig, enyhén fénylő, sima felületű. Gyökérzete rostos, 2-3 megvastagodott főgyökérrel. Bordáinak száma 7-től, idős korban körülbelül 10, tompa, széles, vízszintes és egyenes rovátkával, amelyek nem erősen rovátkoltak; keresztbarázdák az areolák felett, mélyen a borda közepén, a borda szélén alig kiemelkedő, dudor az areola fölött enyhén kiemelkedő, többé-kevésbé kerek, gyakran egy bronzszínezetű árnyékkal. Areolái oválisak, 5 mm hosszúak, körülbelül 10 mm távolságban vannak egymástól, sárgástól fehéresig gyapjúval. Töviseinek száma 7, mind peremhelyzetben, felül egyenletesen sárgásak, majd világos szürkévé változnak. A csúcsban lévő fiatal tövisek töve sárgák és sötétebb heggyel, vékonyak, a keresztmetszetűek lapított, egyenes vagy szabálytalanul íveltek, a testre ráfekvők, 15-20 mm hosszúak. Az első tövispár (felülről lefelé) vékony, oldalra irányul és olykor hiányozhat is, a második pár hosszabb és erősebb, legtöbbször oldalra mutató (tendáló) némelykor lefelé irányuló, a harmadik pár enyhén lefelé mutat, a hetedik tövis egyenes és lefelé irányul. Középtövis hiányzik.

Generatív test
Virág, virágzat: 

Virága a tenyészőcsúcs közelében jelenik meg, bimbó kerek, zöldtől sötétzöldig bíborszínezetű árnyalattal, a portokoknál maximálisan 40 mm hosszú és 50 mm átmérőjű. Pericarpellum tölcsérformájú, 20 mm hosszú, az alapnál 4 mm széles, felül 8,5 mm, fénylő zöld, rózsahegyű pikkelyekkel, ezek mérete 2,5×3 mm. Lepellevelek száma körülbelül 40, kihegyezettek, 25 mm hosszig, belső lepellevelek 5 mm szélesek, fehérek rózsásvörös tővel, külső lepellevelek 6,5 mm széles, fehér kicsi rózsabarnás középcsíkkal a belső oldalán, zöldes a külső oldalon, rózsabarnás a hegye. Számos porzószál, kevés sorban elrendezve, a felső harmada halványsárga, ezalatt halvány rózsaszínű. Pollen sárga. Bibe fehér, karcsú, a portokok fölé emelkedik, 8 bibeággal. Pollen átmérője 43 µ (sarkok mentén) illetve 49 µ (egyenlítő mentén). Az exine (pollenfal külső része) vékony. A szemölcsszerű képződmények száma kevesebb mint 10 darab, 5 µ2 nagyságúak.

Termés: 

Zöld, hosszúkás, 30 mm hosszú, éretten hosszirányban felrepedő, megmaradó virágmaradvánnyal.

Mag: 

Magja golyó alakú, 1,9-2,0 mm hosszú; köldök-csírakapu régió 2,0-2,1 mm széles, középen 1,2 mm vastag; maghéj félmatt, vöröses barna, a köldök-csírakapu régió peremszegélye megnagyobbodott, szabálytalanul görbült, a csírakapunál alul ráncos. Sejtek laposak, boltozatszegély csaknem egyenes, alig bemélyedtek. A sejt közötti tartományok finoman pontozottak. Kutikula finoman ráncolt. A köldök-csírakapu régió alapi fekvésű, szabálytalanul ovális, benyomott, köldöknél a maximális szélessége 1,5-1,6 mm, felismerhetően elvékonyodik a csírakapu előtt, utóbbi profilban erősen bemélyedt, lepelszövet sárgás, jobbára egységes a felszíne bársonyos borítású és a peremen nem nyúlik túl. Kromoszómaszám: 2n=22.

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.