Gymnocalycium acorrugatum Lambert | Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság

Beküldte Mánfai Gyula - 2012. 11. 02. p - 23:02 |

Nómenklatúra

Tudományos név:

Gymnocalycium acorrugatum Lambert

A név státusza:

szinonima

Elfogadott tud. név:

Gymnocalycium castellanosii subsp. acorrugatum

Szinonima:

Gymnocalycium castellanosii ssp. acorrugatum (Lambert) Kiesling & Metzing 2003
Gymnocalycium castellanosii ssp. acorrugatum (Lambert) G. Charles CSI 20:17, 2005, comb. superfl. et inval.

2010.01.01-es státusz: G. rhodantherum (Graham Charles, 2009)
A G. castellanosii szinonimájaként is szerepel.

Szisztematika

Latin diagnózis:

Corpus solitarium, applanate giobosum, viride vel glaucoviride, ad 45 mm altum et ad 75 mm diametiens. Vertex paulum depressus, tectus spinis areolarum vicinarum est. Radix napiformis. Costae 10, rectae ad paulum sinuosae, distincte separatae sulcis ad perpendiculum directis, Tubercula rotunda, confluenta, sine sulcis transversis nec mentis, praeter in stirpis juvenissimis. Areolae circulae, magnae, 6-8 mm diametientes, primum albotomentosae, deinde fuscae sunt, et 17-20 mm inter se distant.
Spinae marginales 7-9, radiatae in utrasque pares 3-4, una declivis, robustae, curvatae, implicatae, acuminatae, teretes, ad 3 cm longae, primo castaneo-bruneae in basi lutea aut griseo-fuscae in basi subrubra, deinde omnes griseo-albae cum acumine bruneo. Spinae centrales 1-2, item robustae, teretes, sursum curvatae, coloratae sicut rnarginales, ad 35 mm longae.
Fiores ex areolis recentibus, ca. 65 mm longae, 60 mm diametientes, infundibuliformae. Pericarpellum ± 15 mm longum et 10 mm diametiens, viride, interdum magis aut minus violaceum, obtectum squamis rotundis, ad 5 mm latis, 3-4 mm altis, albo-marginatis cum acumine roseo, quae extendentes transcurrent ad folia externa perianthi.
Folia externa perianthi spathulosa, 30 mm longa, 7 mm lata, roseo-alba, in media parte externa bruneo-viridia. Folia interna perianthi spathulosa, subacuminata, 34 mm longa, 6,5 mm lata, pallido-rosea cum media fascia minio rosea.
Receptaculum intra graviter carmineum coloratum.
Stamina: filamenta primaria circum stylum inserta, secundaria per cunctam altitudinem receptaculi inserta, ad medium declivia; suprema stamina stigmata eminentia, albida, in basi rosea. Antherae flavae. Stylus una cum stigmatibus ad 20 mm longus, subviridis ad albus. Stigmata 9, pallido-flava.
Fructus fusiformis, lagoeno-viridis, obtectus squamis diffuso-roseis, albidomarginatis, ad 23 mm longus et 15 mm crassus. Semina rubro-brunea, circiter 1,2 mm longa, 0,8 mm lata; testa paulum fulgens, cum verrucis dirigatis ordine, inops arilli; hilus ovalis, obliquus, convexus, subalbus.
Patria: San Agustin de Valle Fertil, Argentina, provincia San Juan, Sierra del Valle Fertil, in altitudine 850 m.

Taxontörténet:

Első leírás: Gymnocalycium acorrugatum Lambert Nieuwbeschrijving: Gymnocalycium acorrugatum Lambert spec. nov.- Succulenta 67(1): 4-7 (1988).
Típus: J. Lambert JL 69, 21.11.1983, Argentina, San Juan tartomány, San Agustin de Valle Fertil, Sierra del Valle Fertil, 850 m tengerszint feletti magasságban (Herbario Universitatis Rheno-Traiecti).

Rendszertani felosztás:

Taxon felett:

Microsemineum alnemzetség sensu G. Charles, Castellanosiana fajsor sensu Buxbaum, Scabrosemineum sensu Metzing

Vegetatív test

Megjelenés:

Lapított gömb alakú, magassága mintegy 45 mm, átmérője 45 mm.

Szár:

matt zöldtől szürke zöldig. Csúcsa enyhén besüllyedt, gyapjas, a közeli areolák tövisei által fedett. Répagyökerű faj. Bordáinak száma 9-10, egyenesek vagy enyhén hullámosak, egyértelműen felismerhető függőleges barázdákkal. Dudorok lekerekítettek, egymásba folyók, keresztrovátkák vagy állképződmények nélküliek, kivéve az igen fiatal növényeknél. Areolák Kerekdedek, nagyok, 6-8 mm átmérőjűek, kezdetben fehér gyapjasak, majd feketések, 17-20 mm távolságban vannak egymástól. A peremtöviseinek száma 7-9 darab, 3-4 párban állnak, ebből egy lefele irányul, erősek, görbék, összefonodóak, kerekded keresztmetszetűek, a hosszuk 30 mm-ig terjedhet, a fiatal tövisek vagy gesztenyebarnák sárgás tövel vagy feketés szürkék vöröses tövel. Idősebb korban minden tövis szürkés fehér lesz barnás heggyel. A középtövisek száma 1-2, erősek, felfele ívelődök, a hosszuk 35 mm-ig terjedhet, a színük olyan mint a peremtöviseké.

Generatív test

Virág, virágzat:

Virágai a csúcsi fiatal areolákból erednek, tölcsér formájúak, kb. 65 mm hosszúak és 60 mm átmérőjűek. A magház kb. 15 mm hosszú és 10 mm átmérőjű, falevél-zöld, olykor több vagy kevesebb bíborszínű legömbölyített 5 mm széles és 3-4 mm magas pikkelyekkel. A pikkelyek fehér pereműek rózsaszínű heggyel és fokozatosan mennek át a külső lepellevelekbe. A külső lepellevelek lapát alakúak, kb. 30 mm hosszúak és 7 mm szélesek, rózsafehérek, barnás-zöldes középcsíkkal. A belső lepellevelek világos rózsaszínűek kármin-rózsaszínű középcsíkkal, lapát alakúak és a végük hegyben végződnek, kb. 34 mm hosszúak és 6,5 mm szélesek, a virágtorok élénk kárminszínezetű. Az elsődleges porzószálak a bibeszál körül, a másodlagosak egészen a receptaculum fala mentén erednek és a legfelsők a bibeszálra ráhajlanak. Minden porzószál fehér a tövük rózsaszínű. A portok tiszta sárga. A bibeszál kissé zöldesfehér, 12 mm hosszú (ritkán 20 mm) és 1,7 mm átmérőjű. A bibe világossárga, 9 ágú, a portokok alatt helyezkedik el.

Termés:

Termése 23 mm hosszú és 15 mm átmérőjű, letompított (csonka) orsó formájú, palackzöld, rózsa színezetű, vékony fehérperemű pikkelyekkel.

Mag:

Mag fazék formájú, matt vöröses-barna, 1,2-1,3 mm magas és 0,8-1 mm széles és ugyanilyen vastag, maghéj sűrűn fedett szabályos mintázatú szemölcsökkel, „nyitott" részek nélkül. A szemölcsök a köldökszegély közelében kerekdedtől kissé ovális alakúig, nem laposak. A köldök hosszúkás ovális, ívelt, a szivacsos pereme visszahajlik, sárgásfehér szövetű, köldök lapos, csírakapu kissé csapott, nem borítja be köldökszövet. Magköpeny hiányzik. A mag Schütznél a Microsemineum, Buxbaumnál a Mostiana fajsorba tartozik.

Szintézis, diszkusszió:

Jaques Lambert 1983. november 21-én gyűjtötte e „fajt" JL 69 gyűjtőszámon, 850 m tengerszint feletti magasságban. Élőhelyén tövises bokrok között nő, kőomlásos hegyoldalon, folyó mentén egy mesterséges tónál. Közelében nő a G. saglionis és a G. castellanosii. Lambert abban az időben közeli rokonát nem ismerte, azonban egyre többen csak a G. castellanosii társnevének tekintik. Tartásával kapcsolatosan különösebb igénye nincs. Szaporítása magról könnyen lehetséges.

Gert J. A. Neuhuber: Ergebnisse langjähriger Pflanzenstudien und Beobachtungen an den heimatlichen Standorten Teil 3: Gymnocalycium acorrugatum Lambert Gymnocalycium 19 (4) 2006: 687-690:

Az 1988-ban leírt G. acorrugatum-ot sokáig csak a G. castellanosii társneveként (szinonima) vagy legjobb esetben is csak változataként emlegették a szakemberek. Bár Lambert is említette az első leírás alkalmával, hogy a G. acorrugatum közeli rokona a G. castellanosii-nak, mégis a különbségeket elegendőnek találta az új faj közléséhez. 2003-ban R. Kiesling és Metzing Flora San Juan 2: 178. oldalán a G. acorrugatum-ot visszaminősítik a G. castellanosii alfajának. A 9 fotóval illusztrált cikket a G. acorrugatum eredeti leírásával kezdi, majd az élőhelyek különbözőségét tárgyalja és azt a véleményt formálja meg a szerző, hogy a G. acorrugatum-ot szerencsésebb alfajként nyilvántartani.