Növénytan (botanika)

Dr. Gyúró Zoltán képe

A botanika (másnéven: növénytan) a növények rendszerezésével, anatómiájával, működésével és ökológiájával foglalkozó biológiai tudományág.

A botanika részterületei

Növényrendszertan (phytosystematica)

Mind az élő, mind a kihalt növényeket rang szerint csoportosított rendszerbe állítja, mégpedig oly módon, hogy abban kifejeződjenek az egyes csoportok rokonsági kapcsolatai.

Növényszervezettan (phytoanatomia)

Feladata a növények testfelépítésének, szervezetének vizsgálata és leírása. Mivel a növény külső alakját tulajdonképpen az összes szerve (ami max. 5) határozza meg, igen szorosan összefügg az alaktannal (morphologia). A növényszervezettant alapvetően három altudományra, tudományterületre osztják fel:

  • Növénysejttan (phytocytologia)
  • Növényszövettan (phytohystologia)
  • Növényszervtan (phytoorganologia)

Növényélettan (phytophysiologia)

A növények szervezetének működésével foglalkozó növénytani (botanica, botanika) tudományág. Mivel a növény életműködése szorosan összefügg a szervezeti felépítésével, és annak ismerete nélkül megértése lehetetlen, a növényszervezettan (phytoanathomia, phytomorphologia, fitoanatómia, fitomorfológia) és a növényélettan szorosan összefügg egymással, a két tudományt együtt általános növénytannak szokás nevezni. A növényélettan tulajdonképpen két nagy területre oszlik – bár ez nem egységes az egyes fiziológiai munkákban:

  • Anyagcsereélettan:

    ennek kutatási területe a növények anyagcserefolymatainak vizsgálata. Alapvető foglalkozik a fotoszintézis biokémiájával, a növények táplálkozásával, heterotróf folymataival, anyagszállításával (a víz- és asszimilátumtranszport biofizikája és kémiája), a növények légzésével, párologtatásával, a raktározási folymatokkal és a kiválasztás különféle módjaival.

  • Növekedés- és fejlődésélettan:

    a növények növekedésével és fejlődésével foglalkozó tudományterület. Határt von a növekedés és fejlődés fogalma között, meghatározza a differenciáció fogalmát. A növekedés lefolyását, biokémiáját és biofizikáját tanulmányozza. Foglalkozik a növekedés és fejlődés külső (környezetei) és belső tényezőivel (növényi hormontan). Kitér az öregedés és nyugalom élettanára, a szaporodásélettanra, a ontogenetikára (ontogenetica, egyedfejlődéstan), a csírázás bonyolult fiziológiájára és a speciális növényi növekedésre, a növényi mozgásokra, azaz az ingerélettanra.

Növényföldrajz (phytogeographia, geobotanika

A növényfajok és növényzeti típusok földrajzi elterjedésével foglalkozó tudományág, a botanika és a természeti földrajz határterülete és egyúttal az életföldrajz (biogeográfia) résztudománya.

  • Megkísérli feltárni és értelmezni a biológiai diverzitás mintázatait.
  • Vizsgálja az egyes növények (és rendszertani egységeik) egykori és mostani megoszlását a Földön.
  • Meghatározza azt, hogy az egyes növénytípusok (taxonok, élet- vagy növekedési formák) milyen gyakran és hol fordultak, fordulnak elő.

Ennek megfelelően három alapvető folyamata:

  • az evolúció,
  • a kihalás és
  • a szétterjedés.
Részterületei
  • I. Florisztika:

    felsorolja az egyes fajok lelőhelyeit, elemzi az egyes területek flórájának összetételét

  • II. Fiziognómiai növényföldrajz:

    leírja a Föld egyes területeinek vegetációját (növénytakaróját), kis léptékben (a formációkkal és formációcsoportok szintjéig) jellemzi a vegetációt.

  • III. Areálgeográfia (chorológia):

    ábrázolja az egyes fajok és növénytársulások elterjedési területeit, vizsgálja a fajok elterjedésének törvényszerűségeit.

  • IV. A fejlődéstörténeti növényföldrajz

    azt vizsgálja, milyen volt, hogyan változott a növényzet a földtörténet különböző korszakaiban.

  • V. Növénytársulástan (fitocönológia)

    A vegetációt részletesen, az asszociációk, szubasszociációk szintjéig a növénytársulástan (fitocönológia) írja le.

  • VI. A populációdinamika

    a populációk viselkedésének törvényszerűségeit vizsgálja (részben statisztikai módszerekkel). Oknyomozó jellege miatt az ökológiához közelít.

Növénytársulástan (phytocoenologia)

A vegetáció részletes jellemzésével (a növénytársulások és alegységeik elkülönítésével, leírásával) foglalkozó tudományág. Gyakran használ statisztikai módszereket. Részben oknyomozó jellegű, ezért az ökológiával rokon tudomány a növényföldrajz (fitogeográfia) és a társulástan (cönológia) határterületén.

Növényi ökológia (phytooecologia)

A természet 2 összetevője, az élőlények és környezetük összetett, dinamikus, egymástól kölcsönösen függő és összekapcsolódó rendszert alkotnak. Az ökológia azokkal az alapelvekkel foglalkozik, melyek az élőlények és környezetük rendszerében fellépő kölcsönhatásokat szabályozzak. Feladata a növénypopulációk, társulásaik és ökoszisztémáik szerkezetének és működésének limitáló és/vagy kényszerfeltételek közötti viselkedésének a tanulmányozása és leírása.

Forrás:

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.