Növényrendszertan (phytosystematica)

Dr. Gyúró Zoltán képe

A biológiában a rendszertan az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Két szakterülete

  • a szisztematika, amely az élőlények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozó tudomány és
  • a taxonómia, amely az elnevezésekkel és katalogizálásokkal foglalkozó biológiai segédtudomány.
    A taxonómia tipizáló tudományág, tehát szükség van olyan mintára, amihez hasonlítani lehet a többit. A fajok esetében ezek a típusegyedek (holotípus), a génuszoknál a típusfajok.

A legújabb filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált a 20. században (a szó a görög phülon = törzs és geneszisz = születés szavakból ered). A rendszerezés alapjának a törzsfejlődés során kialakult rokonsági kapcsolatokat tekinti, a rendszerezést, osztályozást pedig az ezen kapcsolatokat kifejező filogenetikus családfa segítségével végzi. A filogenetika kifejezést újabban "genetikai vizsgálatokra épülő törzsfejlődéstan" értelemben is használják.
A kladisztika a rendszertanban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a filogenetikus rendszertan modern módszertana.
A kladisztika alapelve szerint a leszármazási viszonyok fa-gráfokként ábrázolhatók. Ezek általános elnevezése a kladogram (görög kladosz=ág). A kladogramok általában dichotomikusak (csak kettős elágazásokat tartalmaznak), számos irányzat ezt elő is írja, és megoldatlannak (unresolved) tekinti a három- vagy többszörös elágazásokat (azaz a politómikus fákat).
A kladogram részfáit ágnak vagy kládnak nevezzük, az ide tartozó evolúciós egységek monofiletikus csoportot alkotnak.
A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
A hagyományos növényrendszertanban a rendszerbe foglalás egymásra hierarchikus sorrendben következő kategóriák segítségével történik.
Taxonnak, rendszertani egységnek nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott fajcsoportját, illetve egy adott faját.
A rendszerek alapegysége a faj. Ennél kisebb rendszertani egység az alfaj, a változat és a forma. A több rokon fajt a nemzetség foglalja magába. A hierarchikus sorrendben egyre magasabb rangú kategóriák követik egymást:

  • birodalom
  • ország
  • törzs
  • osztály
  • rend
  • család

A kladisztikus osztályozás szakít a hagyományos rendszertanok fentebb vázolt kategóriáival és helyettük a klád fogalmát (klados=ág) használja, mely egyfajta egyenrangúságot biztosít a hierarchikus rendet sugalló elnevezésekkel szemben és jobban tükrözi az egymásból leszármazott élőlénycsoportok tetszőleges mélységű megkülönböztetését.
A legmodernebb filogenetikus osztályozási rendszerek csak akkor tekintik taxonnak az élőlények egy csoportját, ha annak tagjai kládot alkotnak, tehát monofiletikusak.
A filogenetikus rendszertan legújabb eredményeit az Angiosperm Phylogeny Group (APG) alkalmazza a növények rendszerezésére (http://hu.wikipedia.org/wiki/APG).

A komprehenzív rendszer egy olyan új rendszere a növényeknek, mely a manapság egyre elterjedtebb kladisztikus szemlélettel megalkotott, molekuláris eredményekre épülő, folyamatosan változó rendszereket próbálja összehangolni a korábbi, hagyományos rendszertani kategóriákat alkalmazó rendszerekkel (http://hu.wikipedia.org/wiki/Komprehenzív_rendszer).
A legújabb genetikai eredmények alapján a legfelső szinten Carl Woese által megalkotott 1990, az ún. "három domén" áll:

  • 1. domén: Prokarióták – Archeák
  • 2. domén: Prokarióták – Baktériumok
  • 3. domén: Eukarióták

Forrás:

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.