Parodia kontra Notocactus

Hírlevél

A KAKTUSZ-VILÁG 2013/2 számában olvastam a cikket és a válasz hozzászólást is. Nagyon tetszik és általában egyet is értek velük, főleg a cikkel, de jött egy őrült ötletem. Ha örült is az ötletem, azért leírom, lehet lesznek még mások is akik elfogadják az örült ötleteket. A "Parodia kontra Notocactus" cikk írója több okot is megemlít, amiért egyes "kaktusztudósok" a kaktusz nemzetségek – génuszok - számát lecsökkentik, egyeseket összevonva egy családba. A cikkből kitűnik, lényegében semmi tudományos alapja sincs ezeknek az összevonásoknak azon kívül, hogy egyes nemzetségeknek közös ősük volt, és nem oldja meg sok nem amerikai kontinensen "született" növény, klónok és valószínűleg a jövőben kémcsőben előállított növények hova való besorolását. A "Parodia kontra Notocactus" válasz cikk írója annyiban pontosít, idézem: „A természeteshez közelítő rendszertanok egy nemzetségbe tartozónak fogadják el azokat a taxonokat, amelyek egy közös ős minden leszármazottját tartalmazzák.
Most jön az őrült ötlet. Ha az embernek és a majomnak egy ma még ismeretlen közös ősük van, vagy ha az ember a majomból fejlődött ki, akkor miért nem vonjuk össze egy génusba az embert és a majmot? Miért mérünk két mércével? Nagyszerű lenne ha az "ember" szót hallanánk, és nem tudnánk most egy gorilláról, csimpánzról vagy egy eszkimóról, vagy mongolról van szó. Én személyesen a Backeberg féle nemzetség felosztás mellett szavazok, még akkor is, ha talán nem a legtudományosabb is. Ha hallom, hogy valaki beszél a Notocactusról, tudom, hogy néz ki a növény (1. kép), semmi esetre sem fog az agyamban megjelenni egy Parodia kinézésű növény (2. kép).

Ha összevonják a Notocactust a Parodiával, Brasilicactusszal (3. kép), hiába kérdezi majd valaki - "Érdekel egy Notocactus?" - nem felelhetek, míg nem mondja a faj nevet is, mert lehet, hogy egy Parodia commutans, vagy egy Brasilicactus graessneri az új nevén, de engem a Notocactus commutans, vagy Notocactus graessneri nagyon érdekel. Szerintem jobb volt a Backeberg felosztás.

Azért egyes összevonásoknak is van helyük. A Solisia pectinata talán nem érdemel egy külön nemzetséget (4. kép). Most Mammillaria pectinifera, de talán jobb lett volna a Pelecyphorák közé besorolni.

Még sok példát sorolhatnék fel. Nekem van három növényem komoly romániai és magyarországi gyűjtőktől kaptam, akik elismert szakértők. A három növény szerintem teljesen egyforma (5. kép). A kerek edényben Mammillaria duwei, a nagyobbik négyszögűben Mammillaria moelleriana v. rothbluerein (?? a Szerk.) a kicsi négyszögűben Mammillaria stella-de-tacubaya található.

Egy másik túlzás. A Rudolf Subik és Libor Kunte által irt „Kaktuszok enciklopédiája” külön írja le az Echinocereus subinermis v. aculeatát. Idézem a szöveget: „Talán az egyedüli vonás, amely megkülönbözteti, látványosabb tövisezettsége, valamint természetes környezetében a gömbölyűbb alakja, ám ezt a termesztett növényeknél már nem találjuk meg”. Lásd a 6. képet és a szimpla Echinocereus subinermis képét (7.).

A gazdag lehetőségekkel bíró tudósok majd megmondják mit, hogyan tudjunk, és mit, hogyan csináljunk, és mi majd elfogadjuk. Minden esetre nehezen hiszem, hogy a nagy kaktuszkereskedők egyből átállnak egy új névlistára. Sőt, azok a gyűjtők akiknek úgymond komplett Parodia vagy Echinopsis, esetleg más gyűjteményük volt máig, holnap a gyűjteményeiket bővítve a Parodiák mellé beszerezve Notocactusokat, Wigginsiákat, Eriocactust vagy az Echinopsisok mellé beszerez Lobiviát Trichocereust, Chamaecereust. Ameddig ezekből is nem tud mindent beszerezni nem fog dicsekedni a teljes gyűjteménnyel. Ha mégis, az új nomenklatúra tért fog hódítani, ha lesznek olcsón kapható komplett katalógusok. És lehet, a jövő generációi már normálisnak fogják tartani a most még új elnevezéseket. Az is lehet, ők is rossz néven fogják akkor majd venni az akkori tudósok újításait. Mit csináljunk ilyen a fejlődő élet és tudomány. Most már az örült ötletnek vége, és maradok egy Backeberg szimpatizáns amatőr kaktuszgyűjtő kis emberke.

Szöveg és kép: Szabó Gábor.
Négyfalu, Erdély, Románia

Címkék

Hozzászólások

Dr. Gyúró Zoltán képe

Ha az embernek és a majomnak egy ma még ismeretlen közös ősük van, vagy ha az ember a majomból fejlődött ki, akkor miért nem vonjuk össze egy génusba az embert és a majmot? Miért mérünk két mércével? Nagyszerű lenne ha az "ember" szót hallanánk, és nem tudnánk most egy gorilláról, csimpánzról vagy egy eszkimóról, vagy mongolról van szó.

A tudomány által elfogadott élőlény-besorolásokat, kategorizálást a fejlődéstörténeti rendszertan feketén-fehéren egyértelműen meghatározza. Az egész élővilág egy nagy fagráfon, kladogrammon ábrázolható.
A régebbi hagyományos besorolásokat, csoportosításokat (faj feletti taxonok) a megszokás, érthetőség (és a tudóselődök tisztelete) végett igyekeznek megfeleltetni a kladogram egy ágának. A genetikai eredmények egyértelműen leírják az egy ágba (kládba) tartozó taxonokat.
A példában említett gorilla, csimpánz, eszkimó, mongol egy ágon helyezkedik el a Homininae ágon, ami a hagyományos taxonómiai besorolásban alcsalád, tehát nem genusz. De lényegtelen a hagyományos kategóriaszint (család, alcsalád, nemzetség, nem), hiszen a hangsúly az ágon és az ágon található leveleken (faj, faj alatti taxon) van.

Én személyesen a Backeberg féle nemzetség felosztás mellett szavazok, még akkor is, ha talán nem a legtudományosabb is.

Curt Backeberg (1894. – 1966.) Die Cactaceae (1958–1966) 6 kötetes (4 000 oldalas) műve jó ötven éve íródott, azóta a tudomány fejlődése ezt felülírta.
A Backeberg korában létező morfológiai (alaktani) vizsgálatokon és összehasonlításokon alapuló rokonság-megállapítások helyett napjainkban a molekuláris és genetikai vizsgálatok azok, amelyek egyértelműen megmutatják a valós rokoni kapcsolatokat. Ilyen vizsgálatok a kromatográfia, elektroforézis (DNS, RNS, szekunder metabolitok, vizsgálata).

Ha mégis, az új nomenklatúra tért fog hódítani, ha lesznek olcsón kapható komplett katalógusok. És lehet, a jövő generációi már normálisnak fogják tartani a most még új elnevezéseket. Az is lehet, ők is rossz néven fogják akkor majd venni az akkori tudósok újításait. Mit csináljunk ilyen a fejlődő élet és tudomány.

Én szeretném a kaktuszok családjának határozókulcsát kiépíteni (szakértőkkel), ami a tudomány aktuális tudásának megfelelő és ez online mindenki számára elérhető lenne.

Most már az örült ötletnek vége, és maradok egy Backeberg szimpatizáns amatőr kaktuszgyűjtő kis emberke.

Ha megvalósul a filogenetikus határozókulcs, akkor remélem lelkesen használni fogod.

Forrás:

Adminisztrátor, főszerkesztő és moderátor.

Ficzere Miklós képe

Ha jól értem a leírtakat, a kladogrammon teljesült Gábor első felvetése. A növényvilág kladogrammja is készülget, sok olyan új kategóriát tartalmaz, ami a régi rendszertanokban egyáltalán nem volt. Aki a régit megtanulta, annak nagyon nehéz lesz az átállás. Örülök, hogy megpróbálod a Cactaceae család határozókulcsát megalkotni. Ha ez kladisztikán alapul, egy gondot látok, amin valószínűleg szakértő segítőid sem tudnak segíteni. Ez pedig az, hogy nagyon-nagyon sok kaktuszfajnak a molekuláris és genetikai vizsgálatát még el sem kezdték. Ezek hiányában viszont csak részeredmények lehetnek. A genetikai vizsgálatok során sok ellentmondás is született, amit ma még nem tudnak megfelelően értelmezni. Ezt azok mondják, akik csinálják. A problémáktól függetlenül szurkolok neked, és másokkal együtt örülnénk, ha egy-egy részletet olvashatnánk a Hírlevélben. Sok sikert és kitartást kívánok!

Ficzere Miklós

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.