Növény lesen a Bucsecs-hegységben és a Fogarasi Havasokban

Hírlevél

Szeptember elején kedves gyűjtőtársunk, Szabó Gábor meghívására néhány napot töltöttünk Romániában, a Kárpát-kanyarban. Fő célunk a Bucsecs-hegység és a Fogarasi-havasok növényeivel való ismerkedés. Igaz, itt kaktuszok nincsenek, csak Gábor barátunk háza tájánál, de néhány pozsgás növényt láthattunk, nem is szólva a számtalan magashegységi növényről. A Bucsecs-hegység növényféleségekben igen gazdag. Területén, amely viszonylag nem nagy, mintegy 300 km2, Románia növényfajainak kb. egyharmadát, valamivel több mint 1200 fajt találunk. A 2200 m magasan elterülő Babele-hegyhátra tekervényes utakon jutottunk fel, keresztül a Tatár-szoroson. A szűk szorost magasra emelkedő sziklafalak szegélyezték, melynek repedéseiben többféle kőtörőfű, Saxifraga tenyészett. A hegyhát érdekessége a Babele -kövek és a bucsecsi Szfinx. Ez utóbbi olyan kőalakzat, amely egyik oldaláról nézve emberfej formájú. A Babele öregasszonyt, vénasszonyt jelent románul. Az első meglepetés a sok legelő birka látványa volt a nekünk oly kedves és féltett sziklakerti növényeken, pl. a szártalan habszegfűn, a Silene acaulison, a különböző kőtörőfüveken, varjúhájféléken, stb. Ez itt természetes dolog, a birkák láthatólag nem okoznak kárt ezekben a növényekben, talán még előnyükre is szolgál a legeltetés.
Többféle encián (Gentiana sp.) is feltűnt abból a 15 féléből, amelyek ezen a területen tenyésznek. Kövirózsát nem sikerült felfedezni, pedig az is megterem errefelé. Nem maradhatott ki Törcsváron (Bran) a Drakula kastély látogatása sem. A vár aljában váratlanul előbukkant egy meglepetés növény, a mediterrániumban honos, itt-ott gyomnövénynek számító Cymbalaria muralis. E növénnyel kapcsolatos másik meglepetés az volt, amikor véletlenül ráakadtam Debrecenben is, lakóhelyemtől csak két utcával arrébb az Eötvös utcán két tőre, egymástól kb. 4 m-re a járda és a házfal közti szűk repedésben északi fekvésben. Érdekes az is, hogy ebből több példány sem a közelben, sem távolabb nem volt. A két előfordulási hely jól mutatja e növény óriási alkalmazkodó képességét. A Fogarasi-havasokban a Bilea-tóhoz vezetett utunk az Alsóárpásról kiinduló Transzfogarasi autóúton kanyarogva. Az út minősége kiváló, különösen a felső, erősen szerpentines szakasz. 2040 m magasságba jutottunk, itt fekszik a Bilea-tó. Maga a tó jégkorszakbeli tengerszem az észak-déli irányú gleccservölgy felső részén. Körülötte sokféle alpesi növény virágzott. Aki még nem járt hasonló helyeken, az meglepődve tapasztalhatja, milyen sok növény virágzik szeptember elején, már-már tavaszi hangulat érződött. Ennek oka a magassággal változó időjárás. Most, szeptember 23-án kaptuk Gábortól a hírt, hogy alig 20 nappal később ott jártunk után, azaz szept. 23-án havazott a Bilea-tónál. Ebben a magasságban találtam egy Sedum alpestris tövet, amelyet első látásra alig tudtam megkülönböztetni a Saxifraga aizoidestől. Gyönyörűen virágzott a Dianthus glacialis, a fagyos szegfű is. De szavak helyett beszéljenek a képek, legyenek kedvcsinálók mindenkinek egy jövő évi kiránduláshoz.

Ficzere Miklós
Képek: Ficzere M.: 4,5,6,7,9,11,12. Győri A.: 2,3,8,10.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.