Mit írjak a táblára? Britton & Rose Gymnocalyciumjaitól, Graham Charles fajkomplexumáig. 2. rész

Hírlevél

Barátom a Gymnocalycium!
A Gymnocalyciumok kedvelői úgy döntöttek, hogy a Hírlevélben is szeretnének beszélgetni kedvenc növényeikről, megosztani véleményüket, nézeteiket, elképzeléseiket másokkal. E szándéknak örömmel adunk helyet, annál is inkább, mert a kezdeményezők között mi is ott voltunk. E rovat anyagát, hozzászólást, egyebeket Mánfai Gyula részére kérjük továbbítani, aki mentora e témának. E-mail címe: cenakulum@googlemail.com Az itt megjelenő írásokat lényegi változtatás nélkül adjuk közre, mert ellenkező esetben csorbát szenvedne írójának egyéni meglátása, s e szemléletünket tartjuk irányelvként a jövőben is.
A Hírlevél szerkesztője.

A bevezető részben áttekintettük, hogyan alakult Britton és Rose 23 fajának helyzete az elmúlt 85 évben. Mielőtt áttérnénk a témánk gyakorlati részére, három dolgot tisztázni kell:

1. A Vikipédiában találtam a következőket, „A fajkomplexum megnevezést, azokra a fajokra használják, amelyek külső vizsgálat alapján nem különböztethetők meg egymástól, azonban nem képesek szaporodni egymással, és a genetikai összehasonlításuk szerint külön fajoknak tekintendők.” Figyelembe vettem azt a megjegyzést is az osztályozásnál, hogy a „komplex faj továbbra is problematikus. Van két tendencia arról, hogyan lehet osztályozni fajokat az eltérések, vagy a hasonlóságok, nagyságától függően (?). Az eltéréseknél a németek, csehek, angolok között ma is folyó számos vitára gondolhatunk.
2. Amit leírtam, azt a saját felelősségemre tettem. Alaposan átgondoltam ezeket, és az alábbi következtetésekre jutottam. Charles fajsorából az általam komplexnek, összetettnek, és az önálló helyzetűnek minősítettek közül csak a Britton és Rose könyvében szereplő 23 fajt említem. A bizonytalan helyzetű fajokat a könyvben megjelentek szerint bizonytalanoknak hagytam. Sajnos Britton és Rose fajai közül kettő is szerepel közöttük.
3. Mindenki azt ír a saját táblájára, amit jónak lát. Aki cserél, vagy elad, az a saját felelősségét, gyűjtői tekintélyét kockáztathatja. Aki pedig úgy gondolja, hogy egyetért a gondolataimmal, a kövér, fekete betűkkel szedett nevet írja a táblájára, ha megítélése szerint van ilyen növénye. Természetesen a fajok változatait, formáit, fajtáit, stb. a megfelelő taxonómiai jellel vagy rövidítéssel kell rögzíteni a megfelelő helyen. Nézzük tehát sorba a hat komplexet.

Gymnocalycium anisitsii komplex faj (Graham Charles 2009)

A besorolt taxonok nagyon korlátozott elterjedési területen Argentínában a Paraguay folyó völgyében északra, mintegy 50 km-re találhatók. A legújabb felmérések alapján Till és Amerhauser bővítette az élőhely területét a folyó partján Brazília irányába.

1. Gymnocalycium anisitsii (syn.: Echinocactus anisitsii, Schumann 1900, Britton és Rose, The Cactaceae 3. p. 159-161, 1922.) G. anisitsii (G. anisitsii subsp. anisitsii)

Ez a szinte tiszta fehér virágú faj már több mint 110 éve ismert. A fajnév a magyar származású Dr. Anisits János Dániel (1856-1911) nevének állít örök emléket, (amíg valaki másképp nem gondolja?! - ”megszüntetve” a fajt), aki vegyész-gyógyszerészként dolgozott Paraguayban (1883-1907), de a fővárosban, Asunciónban a Colegio Nacional egyetem professzoraként tanított is. Anisits J. Dániel több növény- és állatfaj felfedezője a begyűjtött növénymintákat 1898-ban Németországba, Karl Schumannak küldte leírás céljából. Schumann az egyik, addig ismeretlen kaktuszt 1899-ben Echinocactus anisitsii fajnéven írta le. Mintegy 80-90 évig szinte senkinek nem jutott eszébe, hogy státuszát vitassa. Schütz, majd Buxbaum is tudomásul vette, hogy a Paraguay észak-nyugati részén és Bolívia délkeleti részén, főleg a Chaco-
régióban őshonos és jellegzetes formájú a Gymnocalycium mihanovichii, valamint a Gymnocalycium anisitsii, és a Gymnocalycium damsii, mindhárman szorosan kapcsolódó növények. Manapság viszont egyes szakemberek hajlamosak úgy megítélni, hogy a Schütz- féle magbesorolási rendszer alapján a Muscosemineum alnemzetségbe sorolt G. anisitsii és G. damsii nem önálló faj.

3. Gymnocalycium damsii [syn.: Echinocactus damsii, (Schumann 1903) Britton és Rose 1922]

Ez a faj, vagy inkább azt kell mondanom alfaj, G. anisitsii (damsii). További javaslataim Charles könyve alapján: G. anisitsii (evae), G. anisitsii (multiproliferum), G. anisitsii (griseopallidum).

8. Gymnocalycium joossensianum [syn.: Echinocactus joossensianus, (Bödeker 1918), Britton és Rose 1922].

Egy másik volt Gran Chaco faj szoros kapcsolatban van damsiival és a mihanovichiival. G. anisitsii (G. joossesianum).

Gymnocalycium monvillei komplex faj, Graham Charles 2009.

A komplex fajai, alfajai, ill. azok változatainak populációi elsősorban Argentínában, Córdoba és San Luis tartományban, ezeken belül pedig a Sierra Grandes, a Sierra Chicas de Córdoba illetve a Sierra de San Luis hegyláncok oldalain, a sziklák védelmében, és lent a völgyekben élnek. H. Till-től tudjuk (1993): „ A G. achirasense, G. brachyanthum, G. horridispinum, G. monvillei és G. schuetzianum fajok morfológiailag nagy hasonlóságot mutatnak. Másrészről, ezek elterjedése egyértelműen elkülönülnek egymástól. Javasoljuk tehát itt, hogy értékeljük a fenti taxonokat (kivéve G. schuetzianum) a G. monvillei alfajainak...”
A képek mindegyike Gymnocalycium monvillei.


2. Gymnocalycium brachyanthum (Gürke 1907), Britton és Rose 1922, G. monvilei subsp. brachyanthum (Gürke) H. Till 1993. G. monvillei (brachyanthum)

14. Gymnocalycium monvillei (Lemaire) Britton és Rose 1922. G. monvillei

Megtalálható Paraguayban, az argentin határ közelében Lemaire pontosabb helymegjelölése nélkül. Elterjedése igen jelentős az argentínai Córdoba, Entre Rios, San Luis tartományokban. A faj alakja, mérete, tövisezettsége, színe és virága igen változatos, némileg hasonlít a G. multiflorumhoz. A G. monvillei az egyik leggyakoribb faj a gyűjteményekben. Érdemes
megfigyelni, hogyan alakult a megnevezése: Echinocactus monvillei Lemaire 1838.
Echinocactus multiflorus J. D. Hooker 1845. Gymnocalycium multiflorum (JD Hooker)Britton
& Rose 1918. Gymnocalycium brachyanthum Gürke 1907. Gymnocalycium monvillei subsp. brachyanthum (Gürke) H. Till 1993. Gymnocalycium oursellianum (Cels ex. Salm Dick) Y. Ito - (Nem érvényesen.) Gymnocalycium schuetzianum H. Till & Schatzl 1981. Gymnocalycium achirasense H. Till & Schatzl ex. Till & Schatzl 1987. Gymnocalycium monvillei v. achirasense (H. Till & Schatzl ex. Till) Till H. 1993. Gymnocalycium horridispinus G. Frank ex. 1987-ig. Gymnocalycium monvillei subsp. achirasense (G. Frank ex. Till) Till H. 1993. Mivel a rendszertani helyzet tisztázódott, G. Charles javasolja a rokon értelműséget a G. brachyanthum vagy G. monvillei subsp. brachyanthummal. Sőt hasonló okból erre számíthat a G. horridispinum is, mivel nagyon erős tövisezettségével közelebb áll a G. monvilleihez.

16. Gymnocalycium multiflorum (Hooker) Britton és Rose.

G. monvillei (multiflorum)
További javaslataim Charles könyve alapján: G. monvillei (ourselianum), G. monvillei (schuetzianum), G. monvillei (grandiflorum).

Gymnocalycium gibbosum komplex faj, Graham Charles 2009.

5. Gymnocalycium gibbosum (Haworth 1812) Pfeiffer ex. Mittler 1848.

A Schütz-féle rendszerben típusfaj: G. gibbosum. A fekete pók-kaktusz, széles körben elterjedt az argentin hegyekben, délről Patagónia, Rio Chubut és Rio Negro környékén egészen a Buenos Aires tartományig bezáróan. A sokféleségét igazolja, hogy 1812-óta sok névváltozás történt a fajon és annak rokonságában, ill. különféle átsorolás történt más fajokban. Graham Charles a komplexet két alfajra osztja: Gymnocalycium gibbosum subsp borthii. Gymnocalycium gibbosum (borthii)
Gymnocalycium gibbosum subsp gibbosum. Gymnocalycium gibbosum (brachypetalum), Gymnocalycium gibbosum (shubutense) Gymnocalycium gibbosum (gerardii).

Gymnocalycium hyptiacanthum komplex faj, Graham Charles 2009.

A faji sokféleség kitűnő példájaként a főként Uruguay déli részén élő, elsősorban sárga virágúak alfajaiból, G. Charles egy új kombinációt hozott létre: Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. hyptiacanthum, Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. netrelianum, Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. uruguayense.

6. Gymnocalycium guerkeanum (Heese) Britton és Rose 1922.

Graham Charles 2009: A Gymnocalycium hyptiacanthum subsp. uruguayense szinonimája: Gymnocalycium hyptiacanthum (guerkeanum). A G. guerkeanum fajt nyilvánvalóan tévesen írták le, mert nem Bolíviából, hanem Uruguayból származik.

7. Gymnocalycium hyptiacanthum (Lemaire) Britton és Rose 1922.

Gymnocalycium hyptiacanthum.

12. Gymnocalycium melanocarpum (Arechavaleta) Britton és Rose.

Nem érvényes, pontos neve: G. uruguayense Graham Charles 2009. A G. hyptiacanthum subsp. uruguayense szinonimája. Gymnocalycium hyptiacanthum (melanocarpum).

17. Gymnocalycium netrelianum (Monville ex. Labouret 1853.) britton és Rose 1922.

(Graham Charles 2009 alfaj által elismert.) Gymnocalycium hyptiacanthum (netrelianum). Tekintettel arra, hogy a G. netrelianum elég gyakori a gyűjteményekben, ezért a The New Cactus Lexicon 2006-ban, határozatlan ideig engedi a név használatát.

23. Gymnocalycium uruguayense (Arechavaleta 1905) Britton és Rose.

Graham Charles (2009) fajok és alfajok által elismerve.
Ez a faj, illetve alfaj elterjedt az északnyugati Uruguayban. és egy kis kiterjedése található Argentínában is. A korábbi leírásával hasonló, de más megnevezéssel megegyezően találhatunk pl.: G. leeanum, G. netreleanum, G. artigas és G. guerkeanum (Baxbaumnál még önálló) volt fajokat. További javaslataim Charles könyve alapján: G. uruguayense (artigas), G. uruguayense (guerkeanum), G. uruguayense (melanocarpum).

Gymnocalycium mostii komplex faj, Graham Charles 2009.

Ez a komplex tartalmazza a világon szinte mindenhol jól ismert, erős tövisezettségű volt fajokat. Ezt azért mondom, mert Charles könyvében a G. mostii után két alfaj és öt szinonim fajnév szerepel. Eredeti élőhelyük az ún. „Argentin Kaktuszközpont”, amely egy hatalmas hegységrendszert foglal magában, Córdoba tartományban található, és kiterjed nyugat valamint kissé észak felé. A két alfaj: Gymnocalycium mostii subsp. mostii, Gymnocalycium mostii subsp valnicekianum.

9. Gymnocalycium kurtzianum (Gürke) Britton és Rose.

Graham Charles 2009: a G. mostii subsp. mostii szinonimája. Gymnocalycium mostii (kurtzianum)

15. Gymnocalycium mostii (Gürke) Britton és Rose.

G. mostii (bicolor) További javaslataim Charles könyve alapján: G. mostii (valnicekianum), G. valnicekianum (immemoratum), G. valnicekianum (prochazkianum).

Gymnocalycium schickendantzii komplex faj, Graham Charles 2009.

Argentínában ez a faj rendelkezik a legnagyobb és egyben legészakibb élőhellyel, melynek észak-nyugati részén 200 m és 1600 m tengerszint feletti magasságban található a G. schickendandzii, G. delaetii, míg észak-keletre a hatalmas Chaco mocsaras síkságain a G. mihanovichii és G. megatae komplexei élnek igen változatos és sokféle formában.

20. Gymnocalycium schickendantzii (F. A. C. Weber) Britton és Rose 1922.

G. schickendantzii, G. schickendantzii (delaetii). További javaslataim Charles könyve alapján: G. schickendantzii (antherostele), G. schickendantzii (michoga).

A Wikipédiából és más honlapok segítségével összeállított fejtegetéseimből még hátra vannak az összetettek (3), az önállóak (2) és a bizonytalan helyzetű (2) fajok.

Nagy Sándor, Jászberény

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.