Mexikóból kaktuszmagot

Hírlevél

Megjelent a Kertészet és Szőlészet 2013. 22. számában.

Kötelező bizonylatok

Magyarországon a CITES végrehajtása EU-tagságunk óta lényegesen megváltozott. A belső vámhatárok megszűnése miatt ugyanis egészen más szabályok vonatkoznak a tagállamokból származó CITES-es fajok egyedeire. Korábban az innen származó növények esetén is export-, illetve importengedélyekre volt szükség, most viszont a tagállamokból a fajok jelentős hányadát számlával vagy adásvételi szerződéssel behozhatjuk Magyarországra.
Az A mellékletbe tartozó növényfajok mesterségesen szaporított példányai, és a B melléklet egyedeinek jogszerű megszerzését nem kell a hatóság által kiállított dokumentummal igazolni, elegendő a számla vagy az adásvételi szerződés, annak viszont tartalmaznia kell az eredetre vonatkozó adatokat is. A legszigorúbban védett, az A mellékletben felsorolt fajok nem mesterséges szaporításból származó egyedeihez kötelező az EU-bizonylat, azaz a „sárga CITES” megléte. E példányok kereskedelme alapesetben tilos, természetvédelmi vagy tudományos program keretében azonban ilyen növények is „gazdát” cserélhetnek.

Kellenek az engedélyek

Más a helyzet az Unión kívülről, ún. harmadik országból származó növényekkel, azok behozatalához előzetesen kiadott CITES export- és importengedélyekre van szükség. E főszabály alól akad azért néhány kivétel. Például a steril konténerben szállított, in vitro szaporított mesterséges táptalajon nevelt magoncok és szövettenyészetek, a mesterségesen szaporított orchideákról származó vágott virág behozatalához nincs szükség CITES engedélyre.
Egyes orchideák (Cymbidium, Dendrobium, Phalaenopsis, Vanda) mesterségesen szaporított hibridjeire is kapható mentesség, de csak ha a szállítmány megfelel bizonyos további feltételeknek. Általánosságban mentesség vonatkozik a B mellékletben szereplő fajok magjainak kereskedelmére is. Nincs azonban mentesség a Mexikóból származó kaktuszok, illetve egyes madagaszkári pálmák magjaira. Azokhoz mindenképpen kellenek a CITES engedélyek.

Természetkárosítás

Az utóbbi időben hazánkban is mind nagyobb igény mutatkozik a ritka kaktuszokra, orchideákra és egyéb, a CITES hatálya alá tartozó növényekre, kevesen tudják azonban, vagy nem veszik figyelembe, hogy azoknak az Európai Unión kívüli országból történő behozatalához CITES export- és importengedély szükséges.
Előfordul, hogy honfitársaink „expedíciókat” szerveznek az élőhelyi országokba, ahonnan a vadonból gyűjtött példányokat hoznak magukkal. A jogellenes behozatal természetkárosításnak minősül, mely akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Ha belépéskor a vámszervek ilyen növényeket – például Mexikóból származó kaktuszmagokat – találnak a poggyászban, akkor a tulajdonosa ellen azonnal büntetőeljárás indul, és még természetvédelmi bírságot is kell fizetnie. Ráadásul a jogellenesen behozott növényeket, növényi részeket lefoglalják, elkobozzák.

Export- és importengedély

Terjed a CITES-es növények internetes kereskedelme is, azzal párhuzamosan pedig mind gyakrabban indul eljárás olyan személyek ellen, akik a világ minden tájáról rendelnek védett cikászokat, kaktuszokat. A baj abból származik, hogy az ilyen küldemények mellől általában hiányoznak a szükséges dokumentumok. Az interneten rendelt növényekre is ugyanaz a szabály vonatkozik, azaz behozatalkor rendelkezniük kell CITES engedélyekkel. A rendelésnél tehát körültekintően járjunk el, a látszólag apró dolgokból is komoly kellemetlenség származhat. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb esetben nem elég a küldő ország CITES exportengedélye, az EU-ba történő behozatalhoz importengedély is kell. Sokszor érkeznek nemzetközileg védett fajokból készített táplálék-kiegészítők, gyógyhatású készítmények Magyarországra. Itthon is mind népszerűbbek a Dél-Afrikában honos növényfajból készült étvágycsökkentő, úgynevezett Hoodia-készítmények. Az afrikai meggyfa kérgéből készült készítményeket pedig prosztatabántalmak enyhítésére használják. A beérkező szállítmányok 99 százaléka mellől azonban hiányoznak a szükséges engedélyek. Emiatt számtalan büntetőeljárás indult az elmúlt években.

Új növényfajok a CITES függelékein

2013 márciusában rendezték a CITES részes feleinek 16. konferenciáját, amely az Egyezmény fő döntéshozó fóruma. Itt kerül sor a függelékek módosítására, a fajok felvételére, törlésére, illetve a függelékek közötti átsorolásra. A konferencián elsősorban olyan növények kerültek napirendre, melyeket ipari felhasználás céljából nagy mennyiségben termelnek ki és exportálnak az élőhelyi országokból. Így Madagaszkár, Belize, Brazília, Mexikó, Thaiföld és Vietnám javaslatára sok növényfaj, köztük több mint száz madagaszkári fafaj került a CITES védelme alá. A konferencia döntött néhány Tillandsia-faj függelékekről való törléséről is.

Védett hazai fajok

A hazai védett fajok tartása, vásárlása kellemetlen meglepetésekhez vezethet. A természetvédelmi törvény szerint ugyanis védett növényfaj gyűjtéséhez, birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez, a kertekbe való telepítéséhez, kiviteléhez, behozatalához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. Ez a szabály vonatkozik azokra a kereskedelmi forgalomban időnként felbukkanó egyedekre is, amelyek mesterséges szaporításból, és leggyakrabban külföldről származnak. Gondolok itt a hóvirágra, a kockásliliomra vagy a szibériai nősziromra stb. Az engedélyt a területileg illetékes zöldhatóságtól kérjük, fokozottan védett fajok esetén azonban csak természetvédelmi vagy más közérdekből adhatja meg. A Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály egyik legfőbb célja az értékek megőrzése, a lakosság felvilágosítása, a hozzá fordulóknak készséggel adnak tájékoztatást.

A cikk megjelent a Kertészet és Szőlészet 2013. 22. számában.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.