Megjelent a legújabb Debreceni Pozsgástár (2013/4)!

Hírlevél

Mit olvashatunk a 2013. 4. újságban?

Gazdag tartalommal és bőséges képanyaggal jelent meg a 4. újság. Hogy az elképzelések szerint az előzetesen közölt tartalom megvalósuljon, annak érdekében most kimaradt a Filatélia és az Etimológia szótár rovatunk. Sajnos, még így is halasztani kellett Oldřich Fencl Az amerikai délnyugat nemzeti parkjai I. írását, amit 2014. 1. számában kezdünk közreadni. Ez a cikksorozat nagyszerű élőhelyi fotók tömegét tartalmazza, melyeknek zömét kis méretben nem lenne célszerű és elegáns megoldás közreadni. Szintén a 2014. 1. újságban indul Gonda István amerikai utazásait leíró sorozata. A kaliforniai Elton Roberts sem egyszeri szerzője lesz újságunknak, mivel már két éve küldi folyamatosan a mindenki érdeklődésére számot tartó, több évtizedes termesztői gyakorlata során összegyűlt megfigyeléseit, tapasztalatait a különböző kaktuszokról. Szorgalmából igen hosszan kitartó sorozat született! Minden eddigi lapszámnál alapelv volt, hogy egy időben több cikksorozat ne kerüljön megjelentetésre különböző okok miatt. Ez az alapelv a mostani számtól nem tartható. A főszerkesztő örömmel elmondhatja, hogy a jövőt illetően is bőséges anyagból válogathat abból a kosárból, amelybe nagyon sokan beleadták mondanivalójukat, munkájukat. Mindezért hálája és köszönete azoknak, akik ebben bármilyen formában segítségére voltak, és remélhetőleg a jövőben is lesznek. E szükségesnek tartott bevezető után, vegyük sorra, miről is olvashatunk a legfrissebb újságban.

Dr. Nemes Lajos érdekes pozsgás fával ismerteti meg az érdeklődőket A Pseudobombax ellipticum cikkében. A kibomlott virág a porzószálak tömegével borotvaecsethez hasonlítható, innen kaphatta a növény az angol nyelvű nevét: Shaving-Brush Tree (borotvaecset-fa). A nyári vegetációs időben konténerben a többi pozsgással és kaktusszal együtt a szabadban tartható.

Az USA-ban élő Elton Robertset már említettem, aki 50 éves pozsgásgyűjtői múlttal és tapasztalattal rendelkezik, melyeket a Debreceni Pozsgástárban megoszt a magyar gyűjtőkkel is. Gyűjteményében számtalan, több évtizedes kort megélt, idős egyedek élnek. Meglátásai, rendszertannal, morfológiával kapcsolatos véleményei, a gyakorlatban alkalmazott tartási módszerei rendkívül érdekesek, amit minden honi kaktuszkedvelőnek érdemes megismernie. Minden olvasó figyelmét felhívom arra, hogy a szövegben található tüske megnevezés nem elírás, ő így nevezi a tövist, anélkül, hogy bárki szemére vetné eme szóhasználatot. Mi is maradunk az ő nyelvezeténél. Szokatlannak számít nálunk a gombkaktusz elnevezés is, de ez sem elírás, és nem gömbkaktusz. A nagyon apró, kerekded hajtásúaknak náluk gombkaktusz az elnevezése. Mondanivalóját sok-sok képpel szemlélteti. Sajnos, a képek egy részét szkennelnünk kell a CSJ kiadványból, mivel az eredetit nem találta meg. Emiatt ezek a képek nem szuper minőségűek, nem feltétlenül elégít ki minden kényes elvárást. Ha az ottani télről és télállóságról beszél, az a kaliforniai telet jelenti, és nem hasonlítható a mi teleinkhez. Néhány gondolat Elton Roberts Kaktuszok otthonunkban - Egy profi termesztő tippjei első, kezdő részéből:
„A Wilcoxia schmolliit 1985-ben sorolta át a Wilcoxia nemzetségből az Echninocereusokhoz egy olyan ember, akinek sok további növény köszönhet névváltoztatást: Nigel Taylor. Talán a „jobb a békesség” alapon, de néhány évvel később ugyanez az ember a Wilcoxiákat mégis az Echinocereus nemzetség egyik alcsoportjaként jelölte meg. Így míg a fiatalabb növénykedvelők Echinocereus schmollii, addig az idősebbek még Wilcoxia néven ismerik a fajt. A hivatalos leírás a virágokat 6 cm-es átmérővel ruházza fel, az én növényeim közül azonban egyetlen egy sem nevelt 4,2 cm-esnél nagyobbat.” … „Anderson minden egyes Epitelantha formát (az E. bokei kivételével) az E. micromeris alá sorolt, egy öntermékeny faj alá, amely gyakran nyáron érlel magot egyetlen virág nyílása nélkül. Minden más Epitelanthánál úgy tűnik, hogy legalább két klónra van szükség a magérleléshez…”

Ficzere Miklós Kaktuszok és pozsgások a sziklakertben. A szerző 15 éve foglalkozik a legkülönfélébb télen-nyáron a sziklakertben termeszthető növényekkel. Elmondja, milyen szempontok vezérelték a sziklakertek helyének kiválasztásában, milyen köveket használt és miért? Véleménye szerint Magyarország természet adta körülményei között télálló kaktusz nincsen, de vannak a szabadban, mesterségesen kialakított környezetben télálló kaktuszok. Ha ezt a környezetet megfelelően létrehozzuk, akkor a szabadba telepített növényeink még a -23C°-ot is kibírják. Erre olyan példát is említ, amely a nemzetközi szakirodalom szerint -5,-9C°-on elpusztul. Az életfeltételek kialakításában nagyon fontos az örökzöld fák szerepe, amelyek lombozatának metszésével szabályozható az alatta lévő terület csapadék és fény viszonyai. A kertjében megépített sziklakertekből ötöt mutat be, ahol a kialakított feltételek mellett zömmel pozsgás növények élnek. Egyúttal megemlít olyan nem pozsgás növényeket, amelyek a kaktuszokkal teljesen hasonló feltételekkel tarthatók. Mondandóját kiváló fotókkal illusztrálja.

Horváth Ferenc Mexikó tillandsiái cikkében folytatja a fajok ismertetését és gyűjteményben való tartásuk lehetőségét. Ebben a 3. részben kilenc faj legfontosabb sajátosságairól olvashatunk. A következő 4. részt 2014. első újságjában találják majd az érdeklődők.

Nagyszerű cikket küldött részünkre az erdélyi Búzásbesenyőről Horváth-Kovács Ildikó A tordai szíksófű - Salicornia europaea címmel, egy alig ismert ottani pozsgásról. A Dörgő-Sósvölgy Natura 2000 természetvédelmi területén a Salicornia a legnagyobb sókoncentrációjú talajon él, szinte monokultúrában. Tenyésztelepei mintegy gyűrűként veszik körül azokat a részeket, ahol a kősó áttöri a talajréteget. Míg Erdélyben nem is tudtak jelenlétéről, addig Európa tengerparti országaiban a 19-ik századig a Salicornia fajoknak hatalmas gazdasági jelentősége volt, ugyanis eme növények hamva biztosította az alkáli elemet az üveggyártáshoz, a nagyon nagy nátriumtartalom miatt. Talán meglepő, de étkezésre is alkalmas.

Gonda István már több írásában elmesélte élményeit a szlovákiai és csehországi gyűjtőknél tett látogatásairól. Most A végtelen történet folytatódik. Barangolásuk folyamán nem ritkán válnak humoros események résztvevőivé. Pl. amikor egy idősebb úrtól érdeklődnek, és aki a kérdést, - Hol lakik Vinar Úr? - kissé félreértette. Gabriel később elmesélte a párbeszéd lefolyását.
- Vinar?(jelentése: boros) Vinar? Értem én, hogy boros, de milyen bort árul? – kérdezte a férfi. Ez már kiverte a biztosítékot, és Gabriel telefonált Vinar Úrnak, hogy álljon ki az utcára, lássuk, hova kell menni. Így már gyorsan megtaláltuk.
De meglepő dolgokkal is találkoztak. Ki látott, hallott már befőttes üvegekből megépített üvegházról? Nos, Csehországban alaposan elcsodálkozhattak egy ilyen építmény láttán, amely valószínűleg egyedülálló a maga nemében az egész világon. De választ kaptak arra a kérdésre is, hogy a nyári üvegházban tartott sok növény miként kerül fel az emeletre teleltetésre, mert a lépcsőn felvinni ládánként gyilkos feladat! Az üvegház végén levő ablakon keresztül hordják fel, egy külső lift segítségével.

A Lithops nemzetség III. A talaj cikkében Katona József ismerteti a Lithopsok élőhelyeinek talajféleségeit. A Lithopsok élőhelyei köves területek, amelyek nitrogénben, organikus anyagokban szegények. Rothadó szerves anyagoktól, pusztító gombáktól mentesek. Mondhatni sterilek, a vizet könnyen áteresztő ásványi talajok (konglomerátumok) némi kevés agyaggal keverten. Kultúrában szinte lehetetlen minden egyes Lithops faj eredeti termőtalaját megteremteni. Ez nem is nagyon fontos, mivel a Lithopsok nagyon jól tolerálják a különböző összetételű, jó vízáteresztő talajokat.

Ficzere Miklós Kaktusz és pozsgásgyűjtők: Szabó Gábor. A Debreceni Pozsgástár 2001. 3. újságjában mutatkozott be alig több mint egy oldalon a Romániában élő Szabó Gábor. Ezen az alig több mint egy oldalon egy keveset megismerhettünk gyűjtői múltjából, de csak egy keveset. Azóta 12 év telt el, és mindig motoszkált a szerzőben a gondolat, különösen mióta több alkalommal is elbeszélgethetett Gáborral, hogy nem csak gyűjtői múltja, de egész élete gazdag lehetett jó vagy éppen rossz élményekben, fordulatokban, melyeket érdemes és tanulságos részletesebben megismernünk, hiszen kaktuszokhoz fűződő szenvedélye is több évtizedes. A több oldalas kérdés-felelet során érdekes, tanulságos életútnak lehetünk részesei.

Ficzere Miklós főszerkesztő
Képek a Debreceni Pozsgástár 2013. 4. újságjából.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.