Megjegyzések Szabó Gábor: Fajtiszta magok és gyűjtőszámos utózönge c. írásához

Hírlevél

Szabó Gáborhoz hasonlóan szintén nem állt szándékomban folytatni a gyűjtőszámos témát, de úgy látom a gyűjtőszám és a hibridizáció összekapcsolódó fogalmakká váltak a gyűjtőknél. Ha hibridet említünk, célszerű lenne megnevezni, milyen hibridre gondolunk, fajon belüli, fajok közöttire, vagy éppen nemzetségek közöttire? Megismételnék egy már ismert tényt, hogy a növények mintegy 98%-a hibrid, túlnyomó részt fajon belüli, kisebb részben fajok közötti, még kisebb részben nemzetségek közötti hibrid. Látható, minél magasabb rendszertani kategória felé haladunk, egyre csökken a hibridizáció valószínűsége. Ha megnézzük, az emberi fajt fajon belüli hibridek sokasága alkotja. Furcsa lenne a kérdés, melyik egyed a tiszta faj? Ilyen nincs. És itt felteszem a kérdést most már a kaktuszok, de bármilyen növényre is gondolva: Mit jelent egy növényfaj esetében, hogy tiszta faj? A választ nem tudom, talán az, amelyik megfelel a faj elfogadott leírásának, ez pedig a faj, mint fogalom értelmezésének kérdése. A természet elsősorban genetikai úton védekezik bizonyos hibridek kialakulása ellen. Ez a védekezés a fajon belül egyenlő a nullával. Fajon belüli hibridek állandóan és folyamatosan képződnek. A fajok közötti hibridek kialakulását sem védi semmilyen környezetei mechanizmus, itt gondoljunk az egy nemzetséghez tartozó fajok egymást átfedő élőhelyi előfordulásaira.

Tapasztalatból mondhatom, a gyűjtők egy része habozás nélkül szinte azonnal rámondja egy-egy kaktuszra, hogy az hibrid, persze jó lenne, ha hozzá tennék azt is, milyen hibrid? Mert ha valaki fajon belüli hibridre gondol, az szinte 100%-os találat az esetek nagy részében. De ha fajon belüli hibrid a növényünk, az miért baj, hiszen majdnem minden, de nyugodtan írhatom, minden egyedünk fajon belüli hibrid a gyűjteményben.

A gyűjtőszámra térve érdekesnek találtam a cikk következő mondatát: „Az egyik gyűjtő barátommal beszélgetve, elárulta, hogy ő kicseréli gyűjteménye legalábbis egy részét gyűjtőszámos növényekre, hogy egy pár azonos fajtájú, de különböző termőhelyről származó növény közötti különbségeket tanulmányozza.” A különbségek vizsgálata valószínűleg a morfológiai bélyegekre fog kiterjedni, de az aligha derül ki, mi okozza a morfológiai különbségeket, pedig igazán érdekes valójában ez lenne. A gyűjtőszám alapján remélhetőleg ismert lesz az élőhely, bár az eddigi tapasztalatok alapján a növény fejlődését befolyásoló környezeti tényezőket a gyűjtőszám kreálója biztosan nem ismerteti. Ezen nem csodálkozom, mert ezen adatok felvétele komoly feladat, és megfelelő felkészültséget is igényel. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány élőhelyi jellemzőt, ami nélkül a növény fejlődésére, morfológiai alakulására komolyabb konzekvencia nem vonható le: a talaj tulajdonságai, a tápanyag ellátottság milyensége és mértéke, a fényviszonyok (a napsugárzás intenzitása, a sugárzás beesési szöge, árnyékoltság milyensége), a vízellátottság mértéke, szezonalitása, a hőmérséklet jellemzői, a felszín hőmérsékletének változásai, az élőhely tájoltsága, stb, stb, és még hosszan lehetne sorolni. Hogy miért fontosak ezek az adatok, azt nem kaktuszon, hanem a szembeötlőbb változások miatt a Helichrysum orientale (Keleti szalmagyopár) példáján mutatom be. Az 1. és 2. képen látható növény ugyanaz, annyira, hogy a Kétmalom utcai egyedből lett tőosztással leválasztva a Jáger dűlői példány. A két élőhely egymástól kb. 7 km távolságra található. Az 1. növény laza, magassága mintegy kétszerese a 2-nak, a levelek színe zöldes-szürke. A 2. növény tömött, alacsony, színe hamvas szürke. Nézzük a két élőhely néhány fontosabb tulajdonságát.

Kétmalom u-i élőhely: a talaj felső 20-30 cm vastag rétege fekete lösz, tápanyaggal természetes módon jól ellátott, jó vízáteresztő képességű. Árnyékoltság vándorló, tűző napnak kevésbé kitett. Víz ellátottsága a természetes csapadék, nagyobb szárazság esetén öntözés.

Jáger dűlői élőhely: a talaj alacsony tápanyag tartalmú homok, vízáteresztő képessége jó. Árnyékoltság nincs, napkeltétől napnyugtáig akadálytalanul éri a napsütés. Víz ellátottság közel ugyanaz, mint a Kétmalom utcán.

Mindkét növény kövek között található, tehát a kővel borított környezeti hatás egyformán érvényesül. A két növény küllemi eltérését főleg a tápanyag ellátottság és a fényviszonyok különbözősége okozza. A Jáger dűlői példányt az eltérések miatt más fajnak láttam, míg gazdája fel nem világosított, hogy tőlem származik. Megjegyzem, a Jáger dűlői egyedet tetszetősebbnek találom.
A növény mindkét esetben az élőhelyük eltérő környezeti feltételeihez alkalmazkodott. Következőleg mindkét élőhelyen létrehozható ugyanolyan küllemű egyed, amennyiben a kívánt küllem eléréséhez a feltételeket megvalósítjuk. Hasonló példákat más növények esetében is megemlíthetnék. A fentebb említetteket kaktuszokra vonatkoztatva könnyen belátható, hogy az élőhelyek eltérő környezeti feltételeihez való alkalmazkodás a kaktusz küllemében is megnyilvánul, és mindig az az érdekes, hogy ezeket a tényezőket milyen eltérő környezeti feltétel vagy feltételek okozzák. Természetesen külön kell választani a már genetikailag rögzült morfológiai eltéréseket. Ha ismerjük a kiváltó okokat, akkor elő tudunk állítani olyan küllemű egyedet, mint amilyen a gyűjtőszámmal megjelölt élőhelyen található. Az okozat maga a küllemi eltérés, amihez meg kell keresnünk a kiváltó okokat. Visszatérve a baráti gyűjtő elhatározására, miszerint gyűjteményét lecseréli gyűjtőszámos egyedekre, azok csak olyan egyedek legyenek, amelyek lelőhelye ismert, és az már csak vágyálomnak tűnik, hogy ismertek legyenek az egyedek sok tényezős környezeti adottságai, életfeltételei. Azt már csak továbbgondolás céljából említem meg, hogy télálló pozsgásaim között vannak olyan, egyetlen növényről vegetatíve leszaporított biztonsági tartalék példányok, amelyek az eredeti növénytől kb. 1 m-re kiültetve más színezetet mutat. A leírtak remélem, érzékeltetik azt a problémát, amivel a gyűjtőszámot (terepszámot, élőhelyi számot) létrehozók nem szívesen foglalkoznak, nevezetesen az élőhely aprólékos megismerésével, az életfeltételekben jelentkező aprólékos változások hatásának megismerésével, mely apró változások, eltérések egyetlen négyzetméteren belül is megmutatkozhatnak az egyedek eltérő küllemében. A természet a lehető legnagyobb változatosságra törekszik, és ennek akadályozására semmilyen korlátozó rendszer nem alakult ki.

Ficzere Miklós
Debrecen

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.
Megjegyzések Szabó Gábor: Fajtiszta magok és gyűjtőszámos utózönge c. írásához | Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság

Hiba

Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; backup_file has a deprecated constructor require_once() függvényben (/home/drgyuroz/public_html/mkpt/sites/all/modules/backup_migrate/backup_migrate.module 279 sor).
  • Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/drgyuroz/public_html/mkpt/includes/bootstrap.inc:1640) drupal_send_headers() függvényben (/home/drgyuroz/public_html/mkpt/includes/bootstrap.inc 1499 sor).
  • Error: Class 'Drupal\form_builder\FormBase' not found form_builder_cron() függvényben (/home/drgyuroz/public_html/mkpt/sites/all/modules/form_builder/form_builder.module 360 sor).
A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.