Növényvédelem

Ábel Győző írásában a kórkép, kárkép leírások jók. Viszont a növényvédelmi technológia, a vegyszer szortiment mára teljesen elavult és csak az írás megszületésének pillanatában volt korszerű. Ez az írás az ő szellemi terméke, így ezért változatlanul hagyjuk, a kezelések módjáról a növényvédelem címkéjű cikkekben olvashatunk vagy fel is tehetjük kérdésünket növényorvosunknak, aki majd válaszol rá. Az eddigi növényvédelemi kérdések és válaszok.

I. Vírusok:

Kaktusz X vírus (Cactus X virus - CXV)

A leggyakrabban előforduló vírusfertőzés, amely a fajok többségén előfordulhat. A fertőzött növényi részeken világos, bemélyedő foltok jelennek meg, később a szövetek beszáradnak, a növénytest torzul, zsugorodik, a virágzás elmarad, vagy a megjelenő bimbókat elrúgja, majd a növény elpusztul.

Kaktuszok gyűrűsfoltossága (Opuntia virus)

Leggyakrabban az Opuntia fajokon előforduló fertőzés, amely klorotikus vagy látens, gyűrűsen terjeszkedő foltokban jelentkezik.

Szaguaro-kaktuszvírus ( Saguaro cactus virus - SVC)

Szintén az Opuntiákra jellemző látens fertőzés, présnedvvel terjed.

A vírusokkal kapcsolatosan a növényvédelem két feladatot jelent a kaktuszgyűjtő számára: a vírus megjelenésének megelőzését, illetve a fertőzött növények azonnali eltávolítását. A megelőzés fontosságát azért kell hangsúlyoznunk, mert a vírussal fertőzött növény vegyszeres kezeléssel nem gyógyítható, el kell távolítani a gyűjteményből.
A hatékony megelőzéshez figyelembe kell vennünk, hogy a vírusok terjedéséhez valamilyen vírusvektorra (hordozóra) van szükség. Ilyen vektorok általában a szívó-rágó kártevők (tetvek, atkák), melyek a fertőzött növény sejtnedvével továbbhurcolják a vírusokat is, illetve maga a kaktuszgyűjtő, aki a szaporításhoz, oltáshoz használt eszközökkel fertőzheti meg az egészséges növényeket.
Ebből következik, hogy a kártevők távoltartásával, illetve az oltáshoz és dugványvágáshoz használt vágóeszközök rendszeres fertőtlenítésével a vírusok megjelenését 100%-os biztonsággal meg tudjuk előzni.
Mivel a fertőzött növények némelyike igen érdekes formát ölt, kellőképpen elszeparálva akár meg is tarthatjuk őket, de ha nem tudjuk az összes vírusvektort kizárni, akkor érdemes inkább az azonnali megsemmisítés mellett döntenünk. A vírusok gazdanövény nélkül évekig is életben maradhatnak, fertőzött talajból ültetésnél a gyökér sérülésein befertőzhetnek, ezért a vírussal fertőzött növényt a talajjal együtt ajánlott elégetni!

II. Mikoplazma

Kaktusz söprűsödése (Cactus witches broom mycoplasma)

A fertőzött növény csúcsdominanciája megszűnik, számtalan egyenrangú oldalhajtás tör elő a növénytestből, jellegzetesen torzult "boszorkányseprű" jön létre. A mikoplazma viselkedése, terjedése, megelőzése többnyire megegyezik a vírusokéval.

III. Gombás megbetegedések

1. Fuzáriumos rothadás (Fusarium solani, F. moniliformae, F. oxysporum fsp opuntiarum)

Talajlakó gombák, klamidospóráik évekig életképesek maradnak. Főleg sérüléseken keresztül képesek megtámadni a növényt. A növénytest hervad, zsugorodik, a gyökérnyaknál rothadás jelentkezik, a fertőzött edénynyaláb bebarnul. Dugványok fertőzésekor a metszlapon, majd a növénytesten is vörösesbarna foltok jelentkeznek, rothadó bemélyedésekkel és vattaszerű fehér szövedékkel. Innen terjed tovább a fertőzés, majd az egész növény elpusztul. Idősebb növény fertőzése a gyökér sérülésein alakulhat ki, innen fertőzi meg az edénynyalábokat, aminek az a következménye, hogy a növénytest hirtelen töpped, majd összeroskad.
Fuzáriumos hajtások csúcsi, egészséges része még oltással vagy dugványozással szaporítható. Az alsó részek, melyeknek az edénynyalábjai elszíneződtek már nem menthetők meg!
Megelőzés: a magvak csávázásával, szívó-rágó kártevők távoltartásával, a talaj és a már használt cserepek gőzöléses fertőtlenítésével, illetve a nem túl gyakori öntözéssel a fertőzés kialakulásának veszélye minimálisra csökkenthető.
Fertőzés esetén javasolt: beteg növényi részek megsemmisítése, a továbbterjedés megakadályozása vegyszerekkel.
Csávázás, szaporítóeszközök fertőtlenítése: 3-5 perces áztatás 1-2 ezrelékes oldatban.
Permetezés: 1 ezrelékes nedvesítőszeres oldattal.

Hatóanyagok
Növényvédőszerek
tiofanát
Topsin Metil 70 WP
benomyl
Benlate 50 WP
Chinoin Fundazol 50 WP
2. Botritiszes rothadás (Botrytis spp)

Túlöntözött kaktuszokon és túl nedves közegben történő dugványgyökereztetésnél előforduló fertőzés. A növényen először klorotikus sárgulás látható, majd ha a fertőzés megtámadja a növénytest belsejét is, akkor rothadó, besüppedt foltok jelentkeznek, a növénytest belseje elfolyósodik, esetleg szürke penészes bevonat képződik. Konídiumokkal terjed.
Megelőzés: túlöntözés elkerülésével, rendszeres szellőztetéssel, szaporítóeszközök tisztántartásával, illetve gőzölt ültetőközeg használatával.
Fertőzés esetén: beteg növény azonnali eltávolítása a gyűjteményből, permetezés 2-3 ezrelékes oldattal a terjedés megakadályozására.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
kaptán
Orthocid 50WP
Buvicid K
Merpan 50WP
3. Fitoftórás rothadás (Phytophthora cactorum)

Talajjal érintkező növényi részek (gyökér és tő, illetve magoncok) rothadása. Puha sárga, növénytest, majd barnuló, puha szállítónyaláb és belső szövetek jelzik. A fertőzés terjedésével a növénytest felfelé rothad, majd kidől. A fertőzött részeken mikroszkopikus méretű gombafonalak jelennek meg.
Megelőzése: talajlakó gomba, évekig fertőzőképes, így legfontosabb a talaj gőzölése, és a fertőzött növények talajjal együtt való megsemmisítése! Talajjal szennyezett vágóeszközzel is továbbvihetjük. A magvak csávázásával, és a dugványok talpának fertőtlenítésével is megelőzhetjük a fertőzést.
Fertőzés esetén: permetezés , vagy a talaj beöntözés 2 ezrelékes oldattal, fertőzött növényi részek megsemmisítése.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
Kaptán
< Orthocid 50WP
Buvicid K
Merpan 50 WP
Zineb
Cineb 80
Perocin 80WP
Propamokarb
Previcur 607SL
Metalaxil-zineb
Ridomil Zineb 72 WP
Cimoxamil-zineb
Cursate Super Z
4. Varasodás (Diplodia opuntiae)

A kaktusztesten barnásszürke vagy sötétszürke sárga szegélyű, kerek foltok keletkeznek, az epidermisz alatti néhány milliméteres mélységben a szövetek száradva szétesnek. Leginkább Opuntiákon fordul elő.
Megelőzésére a szívó-rágó kártevők távoltartása javasolt, valószínűleg ezek a fő hordozói a fertőzésnek.
A fertőzött növény kezelésére nem ismerünk hatóanyagot, a növényt mielőbb meg kell semmisíteni.

5. Fenésedés (Gloeosporium spp)

A növénytesten kerek, élesen elhatárolt kérgesedő foltok jelennek meg. A fertőzött folt
kivágásával és a sebfelület fertőtlenítésével (tisztaszeszes ecsetelés után gombaölö szerrel, vagy faszénporral kezelhetjük).

6. Drexlera (Drechslera cactivora)

A kaktusztest alsó részén, a talajhoz közel képződő sötét zöldes-fekete penészfolttal jelentkező fertőzés. A növény ritkán menthető meg, a fertőzés terjedésével rothad a növénytest.
Megelőzés: páradús meleg környezet kialakulásának megelőzése (rendszeres szellőztetés), magok csávázása, dugványok bemártása.
Fertőzés esetén: növény megsemmisítése talajjal együtt. Terjedés megelőzésére permetezés 2 ezrelékes oldattal.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
Kaptán
< Orthocid 50WP/dd>
Buvicid K
Merpan 50 WP
Zineb
Cineb 80
Perocin 80WP
Propineb
Antracol WP
Triforin
Saprol
Fenarimol-mankoceb
Rubigan Extra
Miklobutanil-mankoceb
Systhane MZ
7. Rizoktónia (Rhizoctonia solani)

Főleg magoncdőlést és dugványrothadást okozó gomba. A fertőzés a talajból támadja a növényt, rozsdabarna fonalak figyelhetők meg a környezetében. A fertőzött növény ritkán kezelhető, javasolt mielőbb megsemmisíteni (talajjal együtt!).
Megelőzés: gőzölt talaj használatával, illetve rendszeres, 1 ezrelékes növényvédőszeres beöntözés a magonc- és dugványtelepeken.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
oxikinolin-szulfát
Solvochin Extra

Hatóanyag: oxikinolin-szulfát Solvochin Extra

IV. Kártevők

1. Takácsatkák
A. Kétfoltos takácsatka Tetranychus urtical)

Kártétele esetén pirosas, porszerű szövedéket képez, szívásfoltokkal, hosszútávon pusztulást okoz, maga az állat sárgás színű.

B. Kaktusz takácsatka (Tenuipalpus cactorum)

Vörösesbarna elszíneződéssel járó parásodást, hajtástorzulást, illetve a fejlődés leállását okoza, nem figyelhető meg szövedék a kártétel helyén.
Védekezés: megjelenésük esetén permetezés szisztemikus atkaölő szerekkel kb. kéthetente.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
Triazid
Mitac 20
Klórpropilát
Rospin 25 EC
Metomil
Lannate 20 L
Fentoat
Cidial 50 L
Tetradifon
Pol-Akaritox
2. Gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne incognita és Heterodera cacti)

Talajból támadó kártevő, lárvája behatol a gyökérbe, sejtburjánzást okoz (csomós ciszták alakulnak ki), az alapszövet szivacsosodását eredményezi. Főleg a tavaszi és őszi időszakban fertőz, ugyanis hőoptimuma a 18 és 26 C közötti tartományban van.
Védekezés: talajgőzöléssel, legalább 10 perces növényvédőszeres gyökéráztatással, illetve a nagyon fertőzött növények megsemmisítésével.

Hatóanyag
Diazinon
Aldikarb
Dazomet
3. Pajzstetvek
A Kaktusz pajzstetű (Diaspis echinocacti)

Szinte csak szobai körülmények között terjedő 2mm átmérőjű, kártevő, szürkésfehér kerek pajzzsal.

B. Kaktusz gyökérpjzstetű (Rhizoccus falcifer)

Gyökereken élősködő, viaszos pajzsú álősködő. Fertőzés esetén a növény megáll a fejlődésben. A gyökerek megtisztításával és beöntözéssel kezelhető.

C. Viaszos kaktusz-pajzstetű (Spiloccus cactearum)

Porszerű ólomszürke viasszal bevont, kb. 3 mm-es átmérővel. Többnyire növénytesten a csúcs felől, néha gyökereken jelenik meg. A szívogatás helyétől beszáradó foltok jelzik a kártételt.

D. Hosszúfarkú vándor (Pseudococcus longispinus- viaszos pajzsos)

Jellemzően üvegházi károsítók kb. 3,5 mm hosszúságúak, zöldes színűek, folyamatos a rajzásuk miatt gyors szaporodásúak.
Mézharmat-űrítésük miatt korompenész megjelenését is kiváltják.

E. Rövidfarkú vándor (Pseudococcus obscurus - pajzs nélküli)

Hasonló életmódú , 5 mm-es, rózsaszínes kártevő.
Védekezés: 1-2 perces áztatás talajból kiemelve, vagy permetezés 1 ezrelékes oldattal.

Hatóanyag
Növényvédőszerek
Dimetoát
Bi 58 EC
Danadim 40 EC
Diklórfosz
Unifosz 50 EC
Karbaril
Sevin 85 WP
Malation
Fyfanon 50 EC
Triklórfon
Ditrifon 50 WP
Fention
Lebaycid 40 WP
Fenitrotion
Sumithion 50 EC
Parathion-metil
Danatox
Penncap M

MINDEN EGYES VEGYSZER HASZNÁLATA ELŐTT OLVASD EL A RÁ VONATKOZÓ MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOKAT, ÉS TARTSD BE AZOKAT!!!

Kaktuszok, pozsgások permetezése esetén mindig célszerű nedvesítőszert (pl.: Nonit-ot) és ködszerű, apró cseppekben szóró permetezőt használni, ezzel javítható a viaszos epidermiszen való megtapadás és a jó hatásfok!

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.