Kaktusz- és pozsgásgyűjtök: Szutorisz Gyula

Hírlevél

Kiss László

1. kép Szutorisz Gyula a Mammillaria gyűjteményében.
Be kell ismernünk, hogy több évtizedes mulasztásunkat próbáljuk bepótolni azzal, hogy végre sort kerítünk a hazai kaktuszos társadalom egyik elismert, és mondhatni mindenki által ismert és tisztelt doajenének, Szutorisz Gyulának a bemutatására. Személye szorosan kötődik a hazai kaktuszos élet kiteljesedéséhez és kultúrájának megteremtéséhez. Kaktuszgyűjteménye és sziklakertje mindig szinte fogalom volt a magyar kaktuszgyűjtők körében. Ismereteit szívesen megosztotta gyűjtőtársaival, mind azok látogatásai alkalmával, mind az általa irt cikkekben. Nagyban hozzájárult a faj-azonos növények hazai elterjesztéséhez és a kaktológia oktatásához a magyar felsőfokú képzésben.
Szülei kereskedők voltak, így az ő pálya-választása is ennek megfelelően alakult. Elvégezve a kereskedelmi főiskolát, üzletvezetőként dolgozott 1970-ig, majd 40 évesen elszánta magát, hogy pályát módosítson azzal, hogy kaktusz és pozsgás kertészetet alapított. Kertészetében a kaktuszok mellett kiemelt hangsúlyt kapott a sziklakerti évelők termesztése és forgalmazása. A termelt kaktuszokat a Virágért bolthálózaton keresztül értékesítette. Kertészetében egy 30.000 darabos állandó készlet is a vásárlók rendelkezésére állt. Kertészeti vonalon több mint 30 évig tevékenykedett és vállalkozását 2004-ben végleg beszüntette.

2. kép Egy ritkaság: Mammillaria guillauuminiana.
Természetesen az, hogy élete így alakult nem a véletlenen múlott. Először is fiatal korától kedvelt hobbija volt a hegymászás, melyet közel 15 évig szervezett keretek között művelt, s így testközelségbe került e sajátos terepalakzatot benépesítő növényekkel. A másik döntő körülmény az volt, hogy 1959-től gyűjtötte a kaktuszokat, és beiratkozott a Csili Művelődési Házban működő TIT Kaktusz Szakkörbe, amit akkor Kern Péter vezetett. Kertes házba költözött 1965-ben, és ez kedvező feltételeket teremtett gyűjteménye fejlesztéséhez. 1967-ben egy 6x3 m-es üvegházat épített családi háza déli oldalához, ami nyomban meg is telt növényekkel. Később még épített egy 40 m2 alapterületű üvegházat is, ami nem sokáig maradt üresen. Ekkor a gyűjtemény már évi kb. 500.000 magot termelt, ami kellő alapot biztosított a nagybani szaporításhoz. Természetesen gyűjteményének bővítéséhez az USA, Ausztria, Hollandia, és a NSZK magkereskedéseiből vásárolt magok is hozzájárultak.
Az 1971-ben megalakult MKOE-nak alapító tagja, melynek 9 évig volt a szakmai alelnöke. Kidolgozott egy 10 pontból álló szakmai programot és a Közgyűlés elé terjesztette jóváhagyásra, amit elfogadva 9 év alatt sikerült is megvalósítani. Több külföldi szervezetnek is tagja lett. Ennek köszönhetően az INTERNOTO egyesülettől csere útján sikerült élőhelyi magokhoz hozzájutnia. A Holland Melocactus Egyesület is magforrásul szolgált. Jelenleg a román Aztékium Egyesületnek, és a Kárpát Egyesületnek is a tagja.

3. kép Idős Mammillaria növények.

4. kép Rögtönzött előadás a Mammillaria nemzetségről.
17 évig egyetemi előadó volt a Budapesti Kertészeti (jelenleg Corvinus) Egyetemen, ahol a kaktológia, és a magashegyi növénytan témákat oktatta. Ez utóbbi tárgy oktatásának az szolgált alapjául, hogy 10 éves korától járta Európa hegyeit, és tanulmányozta az ott élő magashegyi növényeket Ezzel az ő nevéhez kötődik a kaktuszok egyetemi szintű oktatása hazánkban és Európában. Geobotanikai munkát is folytatott a Kárpátok és az Alpok magashegységében, és felmérte azok magashegyi növényzetét. Több hallgatónak is volt konzulense és témavezetője e témakörökben, szakdolgozatuk vagy diplomamunkájuk elkészítése során. Oktatói tevékenységére nagy szeretettel emlékezett beszélgetésünk alkalmával.
Az 1993-ban készített kaktusz leltára szerint 3700, míg az évelő sziklakerti és magashegyi növényekből 3000 fajjal és változattal rendelkezett, mely utóbbi állomány jelenleg is megtalálható. Még napjainkban is kb. 6000 fajazonos növényt gondoz a kertjében.
Télálló kaktuszokból álló gyűjteménye jelen ismeretei szerint a legtöbb fajt számlálja a világon.
Szoros ismeretség és munkakapcsolat fűzte össze Dr. Debreczy Zsolttal, aki 1973-ban és 1983-ban az USA délnyugati államaiban tett tereputazást, kutatva a télálló kaktuszok és más növények élőhelyét. Az általa gyűjtött és hazaküldött télálló kaktuszokat és pozsgásokat Szutorisz Gyula gondozta, őrizte, ápolta, azonosította, szaporította, és részben forgalmazta is. Ezek a növények adtak alapot a télálló gyűjteménye kialakításához, melyek ma is annak majd 60 %-át teszik ki. Ez a gyűjtemény kb. 200 négyzetméternyi területet foglal el kertjében.

5. kép A kép közepén az Opuntia debreczyi
Sziklakertjében az egyes ágyásokat közel 40 tonna kristályos dolomitszikla felhasználásával építette meg. Gazdag tudásra tett szert a télálló kaktuszok szabadföldi tartásában. Több évtizedig gyűjtötte tapasztalatait az egyes fajok télállóságáról a hazai klimatikus viszonyok között Ennek alapján sziklakertépítést, telepítést és fenntartást is oktatott az egyetemen. Hegyek és növények címmel könyvet jelentetett meg 2003-ban, ami tudományos ismeretterjesztő könyvként íródott. Geobotanikai témakörben ez volt az első könyv, ami kizárólag ezzel a témakörrel foglalkozott Magyarországon. Geobotanikával és kaktológiával foglalkozó házi könyvtárat hozott létre a magyaron kívül német, angol, spanyol nyelvű könyvekből. Eddig 58 természetfilmet készített, amiket idehaza és a környező országokban forgalmazott. E két témában megközelítőleg 7-800 előadást tartott 50 éves gyűjtői tevékenysége során. Ennek keretében Németországban 10 nap alatt 10 előadást tartott Kern Péterrel a Mammillaria nemzetség rendszertanáról, de tartott előadásokat Szatmárnémetiben és Nagybányán is a kaktuszokról és a hegymászásról. Napjainkban könyvet ír a télálló kaktuszkert építéséről, betelepítéséről, fenntartásáról, ami a közeljövőben fog megjelenni. Az évek során fajazonosítást végzett több hazai botanikus kert felkérésére. Gazdag és tudományosan megalapozott ismeretei és tapasztalatai felhasználásával rendszeresen közölt, és ma is közöl cikkeket a hazai szakfolyóiratokban, így a Kaktusz-Világ és a Debreceni Pozsgástár újságokban. Az MKOE Mammillaria Szakcsoport tájékoztatóját a Polyedra-t szerkesztette a Kaktusz-Világban 1997 és 2003 között, s ennek keretében tudományos igényű és színvonalú, rendkívül alapos cikksorozatot készített kedvelt nemzetségéről, a Cactaceae család Mammillaria nemzetségének evolúciós modellje címen. Több évig dolgozott a Kaktusz-Világ felelős szerkesztőjeként és a szerkesztőbizottságának tagjaként. Gondozta és gondozza Nagysurányi Miklós Mammillaria szakmai jegyzeteit. Gyűjtői, egyesületi, és szakírói munkássága megbecsüléseként 1997-ben az MKOE által Anisits János Dániel Emlékéremmel lett elismerve. Nevéhez fűződik az Opuntia debreczyi Szut., és a Mammillaria immersa Mészáros és Szut. fajok leírása a Kaktusz-Világban, amelyek francia és spanyol nyelven is megjelentek külföldi lapokban.

6. kép A gyűjtemény egyik részlete.
A gyűjteményében levő növények többségét 9x9 cm-es cserepekben tartja üvegházában, ahol állandó a napsütés. Az alaptalaj erdei barna homok, melynek semleges a PH-ja, és amely kevés érett marhatrágyát, és szükség szerint balti tőzeget is tartalmaz. Átültetést 10 évenként végez. Növényvédelemhez elsősorban felszívódó szereket használ. Gombaölőszerként Systhane duplo, atkák ellen Flumite 200, szívókártevők ellen Basudin 6002, Zolone, Karate, s a télálló fajok lisztharmat és szürkerothadás elleni védelmére Rubigan 12 EC és Shavit F vegyszereket alkalmaz. Ez utóbbi növények a sziklakertben elsősorban a termésükön keresztül fertőződnek, ezért termésüket a beérést követően leszedi a növényekről. Ezek egyébként is többnyire hibrid magokat tartalmaznak. A védekezést a teleltetés előtt végzi, melyet egy hét múlva megismétel a kikelő peték miatt. A permetezés során a permétléhez kevés mosogató (zsíroldó hatású) szert is adagol, mely elősegíti a hatóanyagnak a károkozók és petéik viaszos és szőrös víztaszító felületén való áthatolást, megtapadást. Évente 5-6 alkalommal, áprilistól szeptemberig havonta egyszer kútvízzel öntözi a növényeket. Az első öntözés csak indító öntözés, amely megközelítőleg 50%-ban itatja át a talajt. Lombtrágyát csak a magoncoknál használ. Mammillaria gyűjteménye magába foglalja a jelenleg ismert valamennyi fajt, de az Echinocereus gyűjteménye is teljesnek mondható. Ezeken a nemzetségeken kívül gyűjteményében jelentős fajszámú Coryphantha, Escobaria, Notocactus, Echinofossulocactus, Neoporteria, Neochilenia taxon található. Gyűjteményének nagyobb részét idős, kifejlett, virágzóképes, erős tövisezetű növények alkotják, fajonként többnyire 2-3 egyeddel.
Üvegházának fűtését gáztüzelésű kazán biztosítja, amivel 5 °C teleltetési hőmérsékletet biztosít a növényei számára. Energiatakarékossági okból, a tél beállta előtt az üvegházak fóliatakarást kapnak. Vegetációs időszakban az üvegházakban árnyékolást nem alkalmaz, mert véleménye szerint a rasel háló túlzottan árnyékol, ami miatt a növények elveszítenék eredeti habitusukat. Tavasszal a fólia levételét követően az üveg felületet ritka sávokban lemeszeli, ami április végére többnyire le is mosódik.

7. kép Echinocereusok: a nagy zöld az Echinocereus pulchellus v. weinbergii.
8. kép Opuntia polyacantha naturhibrid.
Eddig minden évben átlag 2 alkalommal szervezett túrát Európa magas hegyeibe, amely utazásait természetfilmekben dokumentálta. Ezek a többségükben 1-1,5 órás filmek hangosítással, és fajazonosításra alkalmas közeli felvételekkel, valamint tudományos nevekkel és zenével készültek.

9. kép Csendes töprengés a jövön?
Kaktuszgyűjteménye és kertje egész évben látogatható előzetes egyeztetést követően. (Tel.: 06-30-72 7 7435) A hazai médiák 16 alkalommal készítettek vele és róla riportot, jó néhányszor a kertjében és a gyűjteményében. Oktatási célra és génbanki kutatásra több mint 400 télálló fajt adományozott a Kertészeti Egyetemnek. Ezeket a Magyar Fajtaminősítő Intézet jegyzőkönyvileg nyilvántartásba is vette. Ez a tevékenység Európában Magyarországon valósult meg először. Tervei között szerepel megjelentetni közel 50 oldal terjedelemmel „A Cactaceae család Mammillaria nemzetségének evolúciós modellje" című tanulmányát.

10. kép Opuntia setispina.
Nagy és egyelőre megoldatlan kérdés gyűjteményének jövőbeli sorsa, mivel gyermeke az élet más területén kamatoztatja tehetségét, amelyről büszkén mesélt utolsó találkozásunk alkalmával. Tervei megvalósításához és gazdag élettapasztalatának a gyűjtőtársakkal való megosztásához kívánunk jó erőt, egészséget, sok örömöt, hosszú boldog életet családja és gyűjtőtársai körében.

Kiss László Orosháza

Magyarázat:
1 Doyen (doajen): 1. sajtó (testületben) a legidősebb személy.
2 Basudin 600: a vegyszer minden formája a hatályos EU rendelkezés alapján kivonásra került.
3 Habitus: Külső megjelenés. /Tud. Élőlények ill. ásványok jellegzetes alaki jegyeinek összessége.
Képek a szerző felvételei.

Címkék
Gyűjtő, gyűjtemény: 
Szerző: 
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.