A gombaölő (fungicid) szerekről

A gombaölő szerek a gombák fejlődését gátló, vagy azokat teljesen elpusztító szervetlen vagy szerves vegyületek. Ide tartoznak az állatokra vagy az élelmiszerekre ártalmas gombák elpusztítására használt szerek is.

A gombaölő szerek hatásuk alapján lehetnek:

1. fungisztatikus hatásúak: a növényeket károsító (fitopatogén) gombák fejlődését gátolják.
2. fungicid hatásúak: a növényeket károsító (fitopatogén) gombákat elpusztítják, megölik.

Fungicideket három csoportba soroljuk a felhasználás módja, a hatás módja, és a hatás helye szerint.

1. Felhasználás módja szerint lehetnek:
   • levél fungicidek
   • talaj fungicidek
   • csávázó szerek
2. A hatás módja szerint:
   • Védő (protektív) hatás: A hatóanyag a spórába bekerülve megakadályozza a spórát a csírázásban, elpusztítja azt.
     - A kontakthatású szerek csak ilyen hatással rendelkeznek. Ide tartoznak a szervetlen hatóanyagú kén és réz tartalmú gombaölő szerek. A réz fungicid hatása abban rejlik, hogy a spórában felhalmozódik a Cu2+ ion.
     - A védőrétegnek a fertőzés ideje alatt aktívnak kell lennie.
   • Gyógyító (kuratív) hatás: Az inkubációs idő alatt hatnak, amikor a gomba már bejutott a növényi szövetbe
     - Ilyenek a mélyhatású, vagy lokoszisztemikus szerek és a szisztemikus szerek.
   • Teljesen elpusztító (eradikatív) hatás: A spórákat és a micéliumokat is elpusztítja, megszünteti a már meglévő fertőzéseket
     - Transzlokálódó szisztémikus szerek.
3. A hatáshelye szerint:
   • Több hatáshelyűek: Nem, vagy alig szelektívek, számos létfontosságú enzimet gátolnak. A réz tartalmú gombaölő szerek több hatáshelyűek. Régóta használt gombaölő szer a réz-szulfát (rézgálic) oldata, amely mésztejjel közömbösítve bordói lé néven ismert. A bordói lé széles hatásspektrummal rendelkezik: baktériumos betegségek, peronoszpóra, tűzelhalás, monília, varasodás, levélfodrosodás. (Bordóilé Neo SC)
   • Speciális vagy egy hatáshelyűek: Szelektívebbek, fontos sejtkomponenshez specifikusan tudnak kötődni, stb.

A szervetlen hatóanyagú kontakt protektív fungicidek

Réztartalmú fungicidek:

• Nagy előnye a széles hatásspektrum! Peronoszpóra, fitoftóra, alternária, szőlőorbánc, stb. Hátránya, hogy a Cu2+ ion fungi- és fitotoxikus koncentrációja között kicsi a különbség. A koncentrációbeli eltérésre a dísznövények, gyümölcsfák egy része pl. őszibarack, alma, stb. különösen érzékeny.

Kéntartalmú fungicidek:

• Elsősorban a lisztharmat ellen hatékonyak. A permetezés 20C° felett tilos, mivel perzselést okoz.

Szerves hatóanyagú kontakt protektív fungicidek

• Ditiokarbamátok széles hatásspektrumúak.
• Ftálimidek széles hatásspektrumúak és nyomokban kuratív hatással rendelkeznek.
• Fenol származékok
• Guanidin származékok nyomokban kuratív hatás.
• Heterociklusos vegyületek

Szerves hatóanyagú szisztémikus fungicidek

• Benzimidazol származékok
• Szerves foszfortartalmú vegyületek
• Morfolin származékok
• Savamid származékok
• Pirimidin származékok
• Karboxamidok, karboximidek
• Triazol származékok
• Strobilurinok: Az Oudemansiella mucida (Gyűrűs fülőke) bazídiumos gomba kivonatának fungicid hatására 1969-ben figyeltek fel. A hatóanyagot eleinte mucidinnek nevezték, de rövidesen kimutatták a Strobilurus tenacellus (Keserű tobozfülőke) kivonatában is, és erről kapta a strobilurin nevet. Kiderült, hogy egymáshoz szerkezetileg nagyon hasonló vegyületek találhatók a bazídiumos gombák között. A Crepidotus (Kacskagombák) génuszból kb. 20 faj, valamint a Cyphellopsis, Hydropus, Mycena (Kígyógombák), Xerula nemzetségekből.

Biológiai gombaölő szerek

• Egy példa a: Mycostop. Szabadforgalmú, III. kategóriás szer.
  Dísznövények, zöldségnövények fuzáriumos hervadása, palánta dőlése és gyökérrothadása ellen 40 % Streptomyces griseoviridis baktériumtörzset tartalmazó, por alakú gombaölő szer.
  Érdemes kipróbálni azoknak, akik magvetéssel foglalkoznak.

Érdekesség a gombaölő szerek világából

Talán mindenki hallotta már hírét és valószínűleg használta is a mindenre javasolt, de nehezen oldódó gombaölő szert, az 50% benomyl hatóanyagú Fundazol 50 WP-t, amit a CHINOIN Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára készített. Ma már a termék, ill. a hatóanyag kivonásra került, nincsen forgalomban. Hogy miért? Megtudhatjuk Darvas Béla (2000): Virágot Oikosnak. Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén című könyvéből vett részletből, melyet kivonatosan közlünk az alábbiakban.

Hatósági szüzek: benomyl és carbendazim

Közkedvelt fungicidek, ráadásul a Chinoin révén hazai érdek is fűződik gyártásukhoz. A legtöbb teratogenitásra utaló eredmény velük kapcsolatban látott napvilágot, s még az igen visszafogott WHO sem szereti őket. [164–165]

A benomyl-t 1968-ban Delp és Klopping (Plant Dep. Dis. 52, 95) írták le és hamarosan a Du Pont Benlate néven jelentkezett vele a piacon. Ma fontosabb gyártók a Chinoin (Agrocit, Fundazol) és az Aragegonesas (Benor). A carbendazim-et 5 évvel később publikálták, s egy évvel ez után a BASF (Bavistin), Hoetchst (Derosal) és Du Pont (Delsene) kezdte gyártani; nálunk a Chinoin Kolfugo néven forgalmazza. A benomyl az EPA Proposition 65 kivonásra javasló listáján található. Ezek a hatóanyagok tehát a sejtosztódásba, a kromoszómák megfelelő eloszlásába kontárkodhatnak bele, legalábbis a mikroorganizmusok körében; bár rovarok és fonalférgek tojásaiban és egér petesejten is kimutatták ezt a hatást. [395] Ilyen úton persze az egész földi élővilágra jellemző általános örökítőrendszerben is okozhatnak bökkenőket. Mindez igen vészjósló, de a benomyl és carbendazim szintén a növényvédelem oszlopa, vezető terméke, ha úgy tetszik csengettyűs báránya.

Utóvéd harcok

A benomyl Magyarországon szabadforgalmú fungicid, amely az EPA szerint emberen esetleges rákkeltő, laborállatokon tüdő- és májrákot okoz. [396] Ivarszervekre és hormonális-rendszerre negatív hatása van, valamint teratogén. [59] A benomyl gyorsan (2–19 óra) válik vízben és talajban carbendazim-má. Valamennyi, a carbendazim-nál található állítás tehát itt is érvényes. [165] A benomyl álarca mögött bújó carbendazim már lassan tovább bomló fungicid, amelynek mutagén és hormonális hatása is van. 6–12 hónap alatt bomlik felére talajban, 2–25 hónap alatt vízben. A talaj felső rétegeiben marad. Alkalmazása után még 3 évig lehet valamelyik származékát a talajból visszamérni (például 2-amino-benzimidazol, 1,2-diamino-benzol). Igen toxikus gilisztafélékre. [397] Szermaradékként való előfordulása élelmiszerekben gyakori. [146] Állatokban bejut a sejtekbe, például a mitokondriumból kimutatták. Tyúkok és marhák veséjében való viszonylagos felhalmozódására figyeltek fel. Metabolitjai (5-HBC, 4-HBC) kis mennyiségben megjelennek a tejben. Több detoxifikációs enzimrendszert indukálnak… Igen nagy dózisban here- és prosztata-problémákat okozott. A patkány termékenysége 85 napos adagolás után csökkent. Zavarokat okoz a Sertoli-sejtek fejlődésében és a spermiogenezisben. [399] Terhességi idő alatti jelentős kitettség növelte a torzszületések számát. A torzszülöttek között nagy dózis esetén az agykamratágulattól (értsd vízfejűség), az abnormális „kisszeműségig” (microphthalmia), a vázrendszer kialakulásának zavaráig mindenféle előfordult. [400] Teratogenitása állatokon bizonyítottnak látszik. [43] A legnagyobb érdeklődéssel egy floridai balesetet követett a közvélemény, [401–402] amelynek során egy terhes asszony, benomyl-baleset után szem nélküli (anophthalmia) fiúgyermeknek (John Castillo) adott életet. [403] A per során teratológus szakértők pro és kontra is megszólaltak, de a bíróság végül az állatkísérletekben bizonyított microphthalmia miatt 1996-ban elmarasztalta a Du Pont-t és 4 millió USA dollár kártérítést ítélt meg a család részére. [404]

Gyártási malőr

A nagybani gyártás szennyezettségére (a FAO két metabolitjából 3,5%-os szenynyezettséget engedélyez) itt találjuk az egyik legmeghökkentőbb példát, amenynyiben a Du Pont 1991 és 1992 között 500 millió dollár kártérítést fizetett ki 1900 amerikai farmernek a Benlate DF fitotoxikus hatása miatt. Mikor független laboratóriumok megvizsgálták a terméket, azt találták, hogy hatóanyagtartalma 35–55% között változott, s az alábbi szennyeződéseket találták benne: bór, alumínium, nehézfémek, chlorothalonil és atrazine. Tehát messze oda nem illő vegyületek, amely számtalan helyen, például a formázó-, töltőüzemben kerülhettek a készítménybe. A fitotoxicitás oka egyesek szerint a Benlate DF atrazine-, mások szerint szulfonil-karbamid-szennyezettsége, míg továbbiak szerint a titkos inert (= hatás nélküli) formázóanyag volt. [405] A Du Pont a kártérítési perek anyagának (kb. 150 ezer irat) titkosítását kérte, amely ellen felszólalt a floridai termelőket képviselő tisztviselő, azzal, hogy az embereknek jogukban áll tudni, mi is történt valójában. [406] Mindebből a jóból jutott Közép-Amerikába és a Karibi térségbe, s homály fedi, mi történt vele. [407] A perek még 1993-ban is folytatódtak (a Du Pont kártérítési kiadása ekkorra már elérte az 1 milliárd dollárt) és irányuk a benomyl mutagén hatására és a farmerek szexuális problémáinak területére tevődött át. [408] Bob Crawford szerint a benomyl legalább annyi kárt okoz az emberiségnek, mint a természeti katasztrófák, s a Du Pont ennek felelőssége elől nem térhet ki. [409] Még szerencse, hogy erről itt, azon a bizonyos kalapon lévő bokrétában mit sem sejtünk.
Darvas Béla

Folytatás köv.
Összeállította, írta: Ficzere Miklós
Debrecen