Ismerkedjünk a növényvédelemmel IV. A rovarölő szerek csoportosítása

Hírlevél

Az előző rész folytatásaként most a „cidek” közül elsőként a rovarölő szereket tárgyaljuk a legfontosabb tudnivalókra összpontosítva. A rovarölő szerek (inszekticidek) az állatölő szerek (zoocidek) egyik csoportja. A káros rovarok elleni vegyszeres védekezés szélesebb körben, főleg nagyüzemi méretekben az 1930-as években kezdődött arzén vegyületek és a DDT felhasználásával. Ezeknek az emberi és állati szervezetekre gyakorolt káros hatásait kikerülendő gyorsan lebomló készítményeket fejlesztettek ki, melyek rovarölő hatása elérte a DDT hatékonyságát. A későbbi fejlesztések eredményeként a természetben is előforduló szintetikus piretroid készítmények jelentek meg a piacon. A környezet kímélő növényvédelem irányába mutat a biológiai készítmények, mint pl a Dipel (Bacillus thuringiensis), a fürkészdarázs báb, múmia, imágó, tojás felhasználása, vagy a kitinszintézis-gátlók bevezetése.

A rovarölő szerek csoportosítása hatásmechanizmusuk szerint:

Kontakt hatású növényvédő szerek: A felületen ható növényvédő szerek a növény felszínén fejtik
ki hatásukat, a növény nedvkeringésébe nem kerülnek be (pl. piretroidok).
Szisztemikus (felszívódó) növényvédő szerek: A szisztemikus, azaz felszívódó növényvédő szerek bejutnak, és a nedvkeringés révén mozognak a növényben (pl. egyes szerves foszforsav-észterek).
Mélyhatású növényvédő szerek: A mélyhatású (lokoszisztemikus) növényvédő szerek bejutnak a növény egyes szöveteibe, de a nedvkeringéssel nem vándorolnak (pl. Flumite atkaölő szer, Zolone). Ez utóbbi két szer 2013-ban már nem engedélyezett.

A rovarölő szerek csoportosítása hatóanyag szerint:

  1. Klórozott szénhidrogének
  2. Szerves foszfor vegyületek
  3. Karbamát inszekticidek
  4. Piretroidok
  5. Fenol származékok
  6. Kloronikotinidek / Neonikotinidek
  7. Kitinszintézis-gátló készítmények
  8. Egyéb hatóanyagú inszekticidek
  9. Biológiai inszekticid készítmények
Klórozott szénhidrogének

Már 1939 óta ismert kiváló rovarölő hatású kontakt ideg- és gyomormérgek. Idetartozott a Magyarországon 1969-ben betiltott DDT is. Ma a környezetünkre lényegesen veszélytelenebb klórozott szénhidrogének kerültek forgalomba, amelyek szívó és rágó kártevők elpusztítására alkalmasak. Kedvező, hogy alacsony hőmérsékleten is hatékonyak, és egy bizonyos adag alatt, vagy esti permetezéssel a méhekre nem veszélyesek, még virágzásban sem. Nagy hátrányuk felhalmozódásuk az ember zsírszövetében, és rákkeltő hatásuk. Ma tudomásom szerint Magyarországon már nem engedélyezett hatóanyagok.

Szerves foszfor vegyületek

A rovarölő szerek legnagyobb, legváltozatosabb, egyben a növényvédelem legmérgezőbb csoportja. A II. világháborúban fejlesztették ki első emberölő képviselőjét a sarin-t. Rendszerint erősen toxikusak, lebomlásuk is gyorsabb. Az újabb vegyületek már kevésbé mérgezőek. Hatásukat légzési- gyomor- és idegméregként fejtik ki. Az állati károsítóknak szinte nincs olyan csoportja, mely ellen ne lenne hatékony foszforvegyület. Felépítésükben, hatásukban az ideggázokra, a harci gázokra hasonlítanak. Ölő hatásukat a kolinészteráz enzim gátlása miatt bekövetkező bénulás okozza a rovaroknál és a melegvérű állatoknál, de az embernél is. Légzési-, gyomor- és idegmérgekként fejtik ki hatásukat. A szerves foszforsav észterek csoportosítása legcélravezetőbb esetünkben a hatásmechanizmus szerinti csoportosítás, mely a következő:

- Mélyhatású szerves-foszforvegyületek (foszforsav-észterek)

A készítmények behatolnak a növény levélszöveteibe, de nem jutnak el a növény egyéb szerveibe.
A levél felületére juttatott készítmény a levél fonákján szívogató károsítót a növénynedveken keresztül elpusztítja. Természetesen lehet érintő hatásuk is, sőt gőztenziójuk (párolgásuk) függvényében légzési méregként is hathatnak. A károsítók nagyon széles körét (szívó, rágó, aknázó stb.) pusztítják. Ide tartozik a korábban sokunk által előszeretettel használt Zolone, amit már kivontak a forgalomból.

- Felszívódó (szisztemikus) szerves-foszforvegyületek (foszforsav-észterek)

A kipermetezést követően nemcsak a levelekben, hanem a nedvkeringéssel az egész növényben
elterjednek, hatásukat hosszabb ideig megtartják. Mivel a csúcsból a gyökér felé irányuló mozgás lényegesen gyengébb, mint az alulról felfelé irányuló, ezért a permetezésnél ezekkel a szerekkel is egyenletesen be kell vonni a védendő felületet. Igen hatékony rovarölő szerek, az időjárástól kevésbé függ hatásuk. Ebbe a csoportba sorolandó egy régi-régi szer, a Bi 58. A változás annyi, hogy II. kategóriából I. kategóriába került.

- Érintő (kontakt) hatású szerves foszforvegyületek

Egyéb szerves foszforvegyületeket tartalmaz ez a csoport, de közöttük foszforsav-észterek is
vannak. Párolgásuk miatt légzési mérgek is lehetnek. A tápcsatornába kerülve gyomorméregként hatnak. Egyeseknek „mélyhatású” tulajdonsága is lehetséges. Elsősorban a rágó-, de szívókártevők ellen is nagyon kiválóak. Az időjárási körülményeknek jobban kitettek, így hatástartamuk általában rövidebb a felszívódó szerekénél. Idetartozó ma is engedélyezett szer az Actellic. A csoport egyik vezérképviselője a Dursban Delta CS és a Dursban 480 EC. Hatóanyaguk a klórpirifosz, egy szerves foszforsav-észter. Egy keveset érdemes itt elidőznünk. A klórpirifoszt, a szerves foszforsav-észterek utolsó mohikánját 1965-ben hozták forgalomba az Egyesült Államokban. A klórpirifosz azóta a világon a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyaggá nőtte ki magát. Ezt jellemzi, hogy 50 féle növénykultúrában engedélyezett, több mint 140 károsító faj ellen és mintegy 88 országban használják! A klórpirifosz a hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője. Magyarországon 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt!! Eredetileg szúnyogirtóként használták, de az EU-ban ma már nincs ilyen célra engedélyezve. A klórpirifosz úgynevezett kontakt szer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz idegméreg, amely károsíthatja az agyi, idegrendszeri fejlődést. Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel. A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé nemrégiben. A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között. Bár a kutatás az agyi eltérésekhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezet et -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American. Mi azonban legyünk bizakodók, mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel. Elvileg! És mi a helyzet a szermaradványokkal, a bomlástermékekkel?

Karbamát inszekticidek

Hatásmechanizmusuk a szerves foszforvegyületekhez hasonló. Általában kontakt hatásúak, de felszívódók is vannak közöttük. Hatástartamuk rövidebb, és inkább a rágókártevők ellen használatosak, de szívókártevők irtására alkalmas karbamát inszekticid is létezik. Lúgos közegben gyorsan bomlanak. Ide sorolható a Judo, amely átmenetet képez a piretroidok felé. Hatása egy karbamát-típusú hatóanyag és egy piretroid származék kombinációján alapul. A III. kategóriás Pirimor 50 WG hatóanyaga egy karbamát, a pirimikarb.

Piretroidok

A rovarporvirág vagy piretrum (Chrysanthemum cinerariaefolium) szárított virágainak őrleményét
már az ókori rómaiak is használták. A Földközi-tenger vidékén, Dél-Európában, a Balkán- félszigeten vadon termő évelő, melegigényes növény. Többnyire sziklás, meleg hegyoldalakon található. Fő hatóanyaga az idegméregként ismert piretrin, melynek előnyős tulajdonsága, hogy állandó testhőmérsékletűekre (emlősök, madarak) nem toxikus, viszont a rovarok mellett halakon, kétéltűeken és hüllőkön is rendkívül mérgező. A rovarporvirág természetes hatóanyagának szintetikus változatait alkalmazzák. Előnyös tulajdonsága a nagyon gyors, taglózó rovarölő hatás. Hátrányuk, hogy nemcsak a károsítókat, hanem azok természetes ellenségeit is elpusztítják. Az atkák ellen általában nem hatásosak, kivéve pl. a Talstar, de már ezt is kivonták a forgalomból. Méhekre veszélyesek, de egyesek méhkímélő (esti kezelés) technológiával veszély nélkül használhatók. Hatástartamuk változó, egyesek rövid, mások hosszabb hatástartamúak. Kontakt hatásúak. Általában rágókártevők (hernyók, bogarak) és levéltetvek ellen használatosak.

Kitinszintézis-gátló készítmények

Az eddig ismertetett rovarölő szerektől teljesen eltérő az ebbe a csoportba tartozó készítmények hatása. A rovarokba a táplálékkal bejutó szer megakadályozza a kitin, a rovarok kemény vázának normális kialakulását, így azok elpusztulnak. A rovarlárvák ellen kell alkalmazni, lehetőleg még a fejlődés elején. A lárvák a vedlésig még károsítanak, így ha megkésve kezelünk, nagyobb károsítás is előfordulhat. Az emlősökre gyakorolt mérgező hatás igen kicsi.

Egyéb hatóanyagú inszekticidek

Csak azt az egy csoportot említem, amely szempontunkból a legfontosabb és a legproblematikusabb.

Speciális atkaölő szerek

A pókszabásúakhoz tartozó igen szapora atkák ellen a rovarölő szerek nem adnak tökéletes védelmet. Elszaporodásukhoz az intenzív növényvédelem is hozzájárult, kiirtván természetes ellenségeiket. Leküzdésükre speciális atkaölő szereket kell alkalmazni. Évi több nemzedékük miatt a rezisztencia könnyen kialakul egyes hatóanyagokkal szemben, így a szereket váltakozva kell alkalmazni, s emellett ki kell használni más növényvédő szerek atkák elleni hatását. A gombaölő szerek közül atkagyérítő mellékhatása van a kénkészítményeknek és a Karathane-nak. A korábbi szerekből sokat kivontak, hatékony pl. Sanmite, Nissorun.

Biológiai inszekticid készítmények

A lényeg, hogy állatokat, baktériumokat használnak állatok ellen. A kutatás, az eljárások kidolgozása még az elején tart, de már született néhány bevezetett és hatékony módszer nagyüzemi használatra.

folytatás köv.

Ficzere Miklós
Debrecen

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.