Ismerkedjünk a növényvédelemmel III. Növényvédő szerekre vonatkozó alapfogalmak, jelölések

Hírlevél

Májusi hírlevelünkben olvashatták e sorozatunk II. részét, ahol közreadtunk egy táblázatot a III. kategóriás növény védőszerekre vonatkozóan, abban a reményben, hogy ezzel megkönnyítjük a szerválasztást. Azonban az is nyilvánvaló, ez a választás sok-sok ismeret hiányában nem lehet teljes és a legkedvezőbb. Nem elég bemenni a boltba, és kérni ezt vagy azt a gombaölőt, rovarölőt, egyebeket, arról nem is beszélve, hogy választásunkat sokszor az eladó befolyásolja kereskedelmi érdekeinek megfelelően. Oktatási rendszerünkben a diákok gyakorlatilag semmit sem hallanak a mindennapi életben előforduló vegyi anyagok káros hatásairól. A vegyi anyagok krónikus, például rákkeltő vagy génkárosító hatásairól legfeljebb a tévéből vagy a magazinokból értesülnek. A növényvédő szer kifejezést pedig csak a mezőgazdasági közép- és felsőoktatásban tanulók ismerhetik meg, ám a munkavédelmi oktatás itt is csak a tűz- és robbanásveszélyre, közvetlen szennyezésekre, akut mérgezésekre koncentrál. Emiatt a lakosság tájékozottsága a vegyi anyagokkal, ezen belül is a növényvédő szerekkel kapcsolatosan nagyon hiányos. Sajnos, a kiskertekben gazdálkodók növényvédő szerekkel kapcsolatos tudása igen hiányos, így az otthoni növényvédelemben teljességgel a növényvédő szer csomagolására írt tájékoztatásra utaltak. A gyártó cégek viszont, nem meglepő módon, nem érzik feladatuknak a lakosság általános tájékoztatását, így csak a legszükségesebb információkra szorítkoznak. Tapasztalat, hogy a növényvédelmet megismerők 27–98%-kal költenek kevesebbet növényvédelemre, és vegyszerek mellett fizikai, biológiai és egyéb növényvédelmi módszereket alkalmaznak. Nos, a növényvédő szerekkel kapcsolatos legtöbb miértre sorozatunk végén mindenki tudni fogja a választ. Kezdjük az elején!
Növényvédelemre alkalmazott vegyi anyagok gyűjtőneve a növényvédő szer, más szóval peszticid. A növényvédő szer elnevezés félrevezetőnek tekinthető, hiszen ezek az anyagok funkciójuknál fogva mérgek, elvárt hatásuk egyéb növények (gyomok), az állatok (rovarok, csigák, rágcsálók) és a gombák irtása. Használatos a biocid, azaz életölő elnevezés is, hiszen élő szervezetek irtására, elpusztítására használatosak. A tapasztalatok alapján a növényvédő szerek legfeljebb a tudomány aktuális állása szerint nevezhetők biztonságosnak, és a tudomány nagyon gyorsan fejlődik… Ami ma igen, az holnap nem is lehet, vagy fordítva, éppen a fejlődés következtében. A hazánkban alkalmazott permetezőszerek közel 2/3-a az emberi egészségre nézve vélelmezhetően káros. Ez nem azt jelenti, hogy akár már az engedélyezett határérték alatt is biztosan károsítják egészségünket, hanem azt, hogy ennek megvan az esélye. Nem a mérgező hatást, hanem az ártalmatlanságot kellene bizonyítani. És ez utóbbi iszonyúan nehéz. Manapság a vizsgálandó anyagok esetleges egészségügyi hatásait külön-külön értékelik. Ezért a szervezetben megtalálható vegyi anyagok együttes hatása, az úgynevezett koktélhatás szinte teljesen ismeretlen. Egy átlagos európai emberben körülbelül 300 különböző, a környezetből, táplálkozásból származó vegyi anyagot mutattak ki. Ennek a „vegyianyag-koktélnak” az elemei egymással reagálhatnak, és egészségügyi problémákat okozhatnak. A kutatások megmutatták, hogy vannak olyan növényvédő szerek, melyek együttes hatása azonos azzal, mintha csak az egyikből fogyasztottunk volna százszoros mennyiséget. Különösen veszélyesek a nehezen bomló, az élő szervezet zsírszöveteiben felhalmozódó növényvédő szerek. Fogyáskor vagy nőknél a szoptatás idején ezek felszabadulnak, és megnövekedett koncentrációban jelennek meg a szervezetben. A csecsemőknél a hosszú anyatejes táplálás igen fontos, de tudnunk kell, hogy ekkor a szoptató nő a gyermekének átadja mindazon vegyszerek egy részét, amelyeket az élete során szervezetében felhalmozott. A csecsemőkorúak pedig különösen érzékenyek ezekre. Sőt, az ilyen korban a szervezetbe bejutott egyes vegyszerek a felnőttkorban okozhatnak végzetes bajokat. Eddig nem vizsgálták a növényvédő szerek olyan káros hatásait, mint az immunrendszer (immunszupresszív vegyületek) és a hormonháztartás (endokrin diszruptor vegyületek) megzavarása. Ezeket a lehetséges egészségkárosító hatásokat csak az utóbbi időszakban kezdték tanulmányozni.
Egy-egy vegyi anyag hormonháztartást zavaró hatása nem biztos, hogy a szennyezésnek kitett szervezetben jelentkezik. Gyakran az utód egyedfejlődésében, szaporodási képességében lesznek zavarok. A gerinces állatokra jellemző, hogy hormonális szabályozás nélkül inkább a nőivarra hasonlító egyedek alakulnak ki. Az endokrin diszruptor anyagok gyakran a hímivar kialakulásához szükséges hormonális folyamatokat zavarják meg. A nőiesedés (feminizáció) folyamata azt jelenti, hogy több nőivarú egyed születik, vagy ha az élőlény ivara már determinált, akkor szaporodási szervrendszerének kifejlődésében léphetnek fel zavarok (meddőség). Azok a permetezőszerek a legveszélyesebbek, amelyek valamilyen általános, az összes élőlényre jellemző hormonrendszer működését zavarják meg. Hiába feltételezzük, hogy a specifikus növényvédő szerek ártalmatlanok, hiszen egy anyagnak igen sok, előre meghatározhatatlan „mellékhatása” lehet. Így ez a kérdéskör az általános hatású szerek felhasználásának tiltásával nem oldódik meg.
Mit jelentenek a növényvédő szerek márka neve utáni nagybetűs rövidítések, (Champion 50 WP)? A kiszerelési egységben lévő szer formázási típusát jelentik az alábbiak szerint.

Növényvédő szerek formázási típusai

Szilárd halmazállapotú szereknél
  • Porozószer (DP)
  • Por alakú permetező szer (WP, W, SP)
  • Granulátum (G)
  • Finom granulátum (FG)
  • Emulzióképző granulátum (EG)
  • Vízben diszpergálható/oldható granulátum (DF, DG, SG, WG)
  • Vízoldható tasak (WSB)
Folyékony halmazállapotú szereknél
  • Felhasználásra kész folyadék, hígítás nélküli használatra (AL)
  • Emulzióképző folyékony permetezőszer (E, EC, L, LC)
  • Vízoldható folyékony permetezőszer (F, FL, SL, WSC)
  • Inhomogén folyékony szerek (FW, SE)
  • Kis mennyiségben közvetlenül kipermetezhető szer (ULV)
  • Mikroemulzió (ME)
  • Olajos diszperzió (OD)

A biztonságos felhasználáshoz kapcsolódó fogalmak

Munka-egészségügyi várakozási idő napokban (MVI): Az a napokban megadott időtartam, amelyen belül a kezelt területre csak az előírt védőfelszerelésben lehet belé pni, illetve amelynek letelte után lehet a kezelt területen védőfelszerelés nélkül tartózkodni, vagy munkát végezni.
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő napokban (ÉVI): Az az időtartam napokban, amelynek el kell telnie az utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztes terményt és aljnövényzetet is) betakarítása, a raktár fertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között.
Megengedett hatóanyag-maradék mennyiség (MMM): a hatóanyagnak és biológiailag aktív bomlástermékeinek az a mg/termény-kilogramban magadott maximális mennyisége, amellyel a növényi termékek még forgalomba hozhatók, az egészséget ilyen koncentrációban nem veszélyeztetik.
LD50 érték: A növényvédő szernek az a kísérleti állatok (leggyakrabban patkány) testtömeg- kilogrammjára számított és milligrammokban megadott mennyisége, amelynek szájon át történő adagolása után az állatok 50%-a elpusztul.
EC50 érték: A szer azon koncentrációja, melyhez 50%-os hatáserősség tartozik. Az EC50 a szer hatáserősségét fejezi ki számszerűen.

Méregkategóriák az LD50 érték mg/testsúly kg alapján
  • <50: erős méreg
  • 51–500: méreg
  • 501–5000: gyenge méreg
  • >5000: méregjelzés nélküli
  • Pl.: Testsúly kg-onként 50 mg-nál kisebb mennyiség erős méreg szájon át adagolva.
A növényvédő szerek káros hatásának érvényesülése az emberre:
  1. Mérgeződhet az ember környezete: talaj, víz, levegő, ill. az itt élő hasznos szervezetek, méh,
  2. hal, vad, rovar, madár, háziállat.
  3. Mérgeződhet maga az ember, aki a növényvédő szert alkalmazza, felhasználja.
  4. Mérgeződhet az ember, mint fogyasztó is a növényi- és állati eredetű élelmiszerekkel való táplálkozás által.
Növényvédő szerek forgalmazási kategóriái
  • I. forgalmazási kategória: Forgalmazásuk, vásárlásuk, felhasználásuk, ill. annak irányítása felsőfokú szakirányú képzettséghez kötött (okleveles növényvédő mérnök, növényvédő szakmérnök, növényorvos)
  • II.: forgalmazási kategória: Vásárlásuk, felhasználásuk 80 órás szaktanfolyam eredményes elvégzését követően engedélyezett
  • III. forgalmazási kategória (Szabad forgalmú szerek): Vásárlásuk, felhasználásuk
  • szakképesítéshez nem kötött.
A növényvédő szerek csoportosítása
Alkalmazás módja szerint:
  • Levél peszticidek
  • Vetőmagkezelő szerek - csávázó szerek
  • Talaj peszticidek: talajfertőtlenítők, talaj herbicidek
  • Raktárfertőtlenítők
  • Üvegházi - gombapince fertőtlenítők
Biológiai hatás szerint:
  • Gombaölő szerek - fungicidek
  • Baktériumölő szerek - baktericidek
  • Állati kártevőölő szerek - zoocidek
    • Rovarölő szerek - inszekticidek
    • Atkaölő szerek szerek - akaricidek
    • Levéltetveket ölő szerek - aficidek
    • Fonálféregirtó szerek - nematicidek
    • Rágcsálóirtó szerek - rodenticidek
    • Csigaölő szerek - molluszkicidek
  • Gyomirtó szerek - herbicidek
  • Növekedést szabályozók - regulátorok
    • Lombtalanító szerek - defóliánsok
    • Szárító szerek szerek - deszikkánsok
Hatásmód szerint:
  • 1. Kontakt hatású növényvédő szerek
  • 2. Felszívódó szerek
    1. Mélyhatású - lokoszisztémikus
    2. Transzlokálódó - szisztémikus
      • akropetálisan (gyökér → levél)
      • bazipetálisan (levél → szár → gyökér)

A felszívódó szerek nagy problémája, hogy a felületről egyszerű mosással nem távolíthatók el, vagyis hiába mosunk meg egy ilyen hatású szerrel kezelt zöldséget vagy gyümölcsöt, a szer marad! E témában idézem Dr. Darvas Béla szavait a dimetoát hatóanyagú, igen népszerű BI 58 kapcsán:

Nem mindegy – ha az állandóan hangoztatott védekezési módokra, gyümölcsök, zöldségek mosására és hámozására gondolunk –, hogy hatóanyagunk felszívódik-e. Ekkor ugyanis a mosómedve egyébként kitűnő életstratégiája is csődöt mond…
A hatóanyagok egy része azért nem fejti ki a hatását, mert nem jut a kártevő közelébe. Néhány rovar kelése után azonnal berágja magát a növénybe, és már csak „bottal üthetjük” a nyomát. Ezért lényeges, hogy egy növényvédő szernek kontakt hatása (érintő mérgek), mély hatása (a növényi szövetekbe bejut, de a permetezés helyéről nem mozdul) vagy felszívódó hatása (a növénybe bejut és vándorol) van. Felszívódó (szisztemikus) hatás kétféle van. Az egyik az akropetális, ekkor a gyökérhez juttatott hatóanyag (lásd talajfertőtlenítő szerek közül a már tárgyalt carbofuran) eléri a
leveleket, és a másik a bazipetális vándorlás, amikor a levélre juttatott hatóanyagnak kellene elérni a gyökereket. Ebből a szempontból a növény, akár a mesebeli tengeri kígyó, nem azonos hosszúságú a gyökerétől a lombjáig és vice versa. Rovarölő szerek közül kevés hatóanyag bír bazipetális irányú transzlokációval*, de ezek közül az egyik ilyen a dimethoate, amely rendelkezik valami ilyesfélével. Ez azért fontos, mert a permetezéskor a levélre jutatott hatóanyag így a gyökérkártevőkhöz is eljuthat. Míg azonban a kontakt hatóanyagokat mosással eltávolíthatjuk, s reményünk lehet a mélyhatásúak hámozással való eltávolítására, felszívódóéknál erre esélyünk zéró, mert hamarosan egyenletesen oszlik el az egész növényben. Mindezért persze fölöttébb javasolható kezdő szaktanácsadóknak. A növényvédelemben is vannak olyan szerek, mint az egészségügyben, amelyeket a korrekt diagnózis felállítása és presztízsveszteség nélkül javasolhatunk. Ilyen volt a seregben például a Maripen, amelyet a felcser körülményeskedés nélkül azonnal felírt, ha piros volt a torkunk. Abban az időben ilyennek tűnt a hihetetlen közismertséget szerzett Bi 58 rovarok, és a Fundazol növényi betegségek ellen. Ehhez nem kellett kinevelni, kitenyészteni, körülményesen meghatározni, csak némi hümmögés után kimondani. Egyébként pedig állatokon jelentős akut toxicitású zoocid, amely emberen esetleges rákkeltő, immunmoduláns és hormonális hatása is van. Madarakon és más állatokon teratogén. Metabolitja az omethoate (= dimethoxon) tízszer toxikusabb az acetil-kolin-észteráz enzimen, mint a dimethoate. A gyakori szermaradék-problémákat okozó hatóanyagok között tartják nyilván. [146] Rövid távú és reverzibilis bioakkumulációját mérték halak májában és húsában.

Idézet Dr. Darvas Béla (2000): Virágot Oikosnak - Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén című könyvéből. 216-217. o.

Ezzel a növényvédő szerekre vonatkozó legfontosabb általános alapfogalmakkal megismerkedtünk, a folytatásban következik a „cidek” körbejárása.

Ficzere Miklós
Debrecen

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.