Ismerkedjünk a növényvédelemmel II. Szabadforgalmú (III.) kategóriás készítmények 2013.

Hírlevél

Társaságunk egyik legfontosabb feladata, többek között, környezetünk védelme, megóvása, ezért ezt a most induló növényvédelmi munkák kezdetén tehetjük meg a leghatékonyabban és leggyorsabban, mivel a kaktuszgyűjtők sem nélkülözhetik növényeik védelmét, a vegyszerek használatát, s használatuk nem közömbös környezetünkre és egészségünkre.
Ebben a részben közreadunk egy táblázatot, amely tartalmazza a szabadforgalmazású, vagy másképpen III. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket. Ezek vásárlásához és felhasználásához nem szükséges külön engedély. Felhasználásuk alkalmával nem mellőzhetők és betartandók a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó alapvető ismeretek. Ha növényvédő szerekkel dolgozunk, semmi sem bízható a véletlenre! Első, legfontosabb lépés a csomagolóanyagon feltüntetett utasítások, előírások figyelmes elolvasása és megértése, amelyeket a munkavégzés során maradéktalanul be kell tartani.

De mielőtt közreadjuk a táblázatot, egy könyvet ajánlunk mindenki figyelmébe, amelyet ha elolvasnak, alapvetően megváltozhat mindenki szemlélete és viszonyulása a növényvédő szerekhez. A könyvet nem egyszerű beszerezni, de talán minden nagyobb könyvtárban elérhető.

Rachel Carson: Néma Tavasz

„Csaknem fél évszázaddal ezelőtt, 1962-ben jelent meg Amerikában Rachel Carson Néma Tavasz című korszakalkotó bestseller könyve, mely a rovarirtó DDT-re koncentrálva hívta fel a figyelmet „túlkemizált” környezetünk veszélyeire. Bár magyar fordításban nálunk csak 1995-ben jelent meg e mű Kőmíves Tamás kitűnő utószavával, Magyarország már 1968-ban (elsőként a világon) betiltotta a DDT használatát. A hazai növényvédelmi és egészségügyi szakemberek számára tehát a környezetünkben előforduló veszélyes vegyületek ténye régóta jól ismert. A téma mégis aktuálisabb, mint valaha.”
Prof. Dr. Vida Gábor

Magyarul az első kiadás 1994-ben, a második 2007-ben jelent meg a Katalizátor Könyvkiadónál a Rejtett dimenziók sorozatban 267 oldalon, kemény kötésben. Ez a könyv megváltoztatta a történelem menetét, mert megjelenése után már nem lehetett a régi módon szemlélni az ember és környezete kölcsönhatását. Carson vészkiáltása országos vitát robbantott ki a növényvédő szerek használatáról, a tudomány felelősségéről és a technológiai haladás szabályozásáról. Sokan e könyv megjelenésétől számítják a civilszervezeti és az állami környezetvédelem létrejöttét. Máig ható következményei között megemlíthetjük a DDT és más veszélyes vegyszerek használatának betiltását, a Föld Napjának megünneplését, a környezetvédelmi törvények születését és az állami ellenőrző szervek felállítását.

Mese a jövőből

(részlet a könyvből, 21-22. oldal)
„Volt egyszer Amerika szívében egy város, ahol nyugalom, békesség és harmónia uralkodott. A város körül virágzó farmvidék húzódott; gabonaföldek és gyümölcsösökkel borított domboldalak, ahol tavaszonként fehér virágfelhők gomolyogtak a zöld füvön, ősszel pedig tölgy, juhar és kőris lángoló színei ragyogtak a fenyők tompazöld hátterében. Ilyenkor a hegyen rókák csaholtak, és a felszálló hajnali párában elmosódottan látszottak a némán vonuló szarvasok.
Az utak mentén egész évben babér, bangita és éger, meg jókora páfrányok és vadvirágok gyönyörködtették az utazó szemét. Még télen is volt mit csudálni: megszámlálhatatlan madársereg lakmározta ilyenkor a bogyókat és a hóból kiálló száraz kórók magvait. A vidék híres volt a számtalan és sokféle madárról, és a tavaszi meg az őszi nagy vonulás idején, amikor megérkeztek a költözők hatalmas hullámai, messzi földről eljöttek az emberek, hogy megfigyeljék őket. Mások horgászni jöttek a hegyekből érkező tiszta patakokhoz, ahol az árnyas öblöcskékben pisztráng tanyázott. Így volt ez azóta, hogy sok évvel ezelőtt az első telepesek megépítették itt házaikat, megásták a kutakat és megácsolták a csűröket.
Aztán egyszer csak valami különös rontás támadt a vidékre, és többé semmi sem volt már olyan, mint azelőtt. Gonosz átok telepedett a tájra: megmagyarázhatatlan betegség vitte el a csirkéket, s megbetegedtek, elpusztultak a birkák és tehenek is. A halál árnyéka borult mindenre. A farmerek arról beszéltek, hogy a családokban sokféle nyavalya ütötte fel a fejét, s a városi doktorok egyre értetlenebbül állnak az embereket megtámadó újfajta betegségek előtt. Történt néhány hirtelen és érthetetlen haláleset, és nem csak a felnőttek, hanem a gyerekek között is; játék közben, hirtelen lettek rosszul és néhány óra múlva meghaltak.
És az a különös csend. Például a madarak - hol vannak? Sokan beszélgettek róluk, zavartan, tanácstalanul. A kertek hátsó végében felállított madáretetők elhagyottan álltak, s a néhány madár, amelyet itt-ott még látni lehetett, minden ízében reszketett és kínosan vonszolta magát - haldoklott. Hajnalonta, amikor máskor vörösbegy, gerle, szajkó, ökörszem és ezer más madár köszöntötte a napot, most néma csend ülte meg az erdő, a földeket és a mocsarat.
A farmokon hiába kotlottak a tyúkok, a tojásokból nem kelt ki csirke. A farmerek panaszkodtak, hogy nem tudnak disznót hizlalni: alig pár malac születik, s néhány napnál nem élnek tovább. Az almafák virágba borultak, de a szirmok között nem sürögtek a méhek, s a megporzatlan virágokból nem termett gyümölcs.
Az utakat szegélyező, valaha oly szépséges növényzet aszott és barna volt, mintha megégett volna - és csend volt itt is, élettelen csend. A halott patakokat sem látogatták már a horgászok, elpusztultak a halak is, mind.
Az ereszek alatt a csatornákban és a tetőzsindelyek közötti résekben még látszott egy kevéske abból a fehéres szemcsés anyagból, amely pár hete mint furcsa hó hullott az égből a házakra, a földre és a vizekbe.
Nem gonosz varázslat, nem valamiféle ellenséges haditett némította el a vidéket. Az emberek mindent maguknak köszönhettek.
Ez a város a valóságban nem létezik. Igen könnyen juthat azonban hasonló sorsra ezer meg ezer város Amerikában, vagy bárhol a világon. Nem ismerek olyan helyet, ahol egyszerre történt volna meg mindaz a szörnyűség, amelyet leírtam. De mind megtörtént már valahol, és sok valódi, létező közösség szenved a leírt csapások közül akár többtől is. A sötét árny szinte észrevétlenül lépett közénk, és ez a fenti, elképzelt tragédia könnyen válhat kegyetlen valósággá, amellyel
mindannyian szembesülünk.
Mi az a valami, ami máris elnémította a tavaszi madárdalt Amerika számtalan városában? Ez a könyv megpróbál válaszolni erre a kérdésre.”

Előző Hírlevelünkben már megismerhettük Prof. Dr. Darvas Béla Mindennapi vegyszereink írását. Most olvassuk el tőle azt, amely utószóként jelent meg Rachel Carson születésének 100. évfordulóján 2007-ben, könyvének második kiadáshoz, Háttérzajok jó hallásúaknak címmel.
Ez az utószó nagyon jó bevezető és érdeklődést felcsigázó „előszó” ahhoz, hogy a könyvet megszerezzük és elolvassuk. A könyv olvasmányos, könnyen érthető stílusban íródott.

Darvas Béla: Háttérzajok jó hallásúaknak


(utószó Rachel Carson könyvéhez, születésének 100. évfordulóján)

Elképzelek olyan művet, ahol csönd az úr. Nem pisszen bent fúvós, nem nyikkan vonós. Dob sem dobban, cin sem zizzen; csöndbe fúl. Lélegzetét ájulásig fojtsa a zenetudós. Álmodom ennek terét, mit nem derít fehér, s nem fon be árny. Levegőt sem aprít rebbenő szárny. Harsány a felszínt elérni képtelen, vér sem lüktet át az ereken. Ahol szétfolyó kontúrok között buborék ha pattan, kottát rá éteri hárfás hajt, s neszel az őrfény felé a néma, taps sem nemz már zajt.
db

1962-ben, mikor a Néma Tavasz első kiadása megjelent,1 én éppen arra az elhatározásra jutottam, hogy erdész leszek. Jancsi, a nagynéném fia valahonnan Németországból azt írta, hogy a hajós évek után ehhez támadt kedve. Tizenhat évesen, 1956-ban hagyta el a debreceni Bercsényi utcát, ahol addig élt. A család meghányta-vetette a dolgot – míg én Péterfia utcai2 hetedikesként Böske néném csempe, szenes sarkú, köményes süteményeinek elkerülésén mesterkedtem –, s akaratlanul szolgáltatott nekem arra ötletet, hogy a továbbiakban ne fogorvos akarjak lenni.
S utóbb, míg erdészgyakornokként Apafa felé bicikliztem, a nemzetközi színtéren, Rachel Louise Carson3 hitelességének csorbításáért mindent megtett a vegyipar4, közöttük is kiemelhetően a Monsanto5, a Velsicol6 és az American Cyanamid7, csak afféle hétvégi madarásznak, hisztérikus asszonyságnak, illetve kommunistának nevezve őt, aki a sötét középkor felé vezetné vissza az emberiséget. A növényvédőszer-gyártók szövetsége, a National Agricultural Chemical Association 250 ezer dollárt költött Carson diszkreditálására8. Rosszallóan viszonyult könyvéhez az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma is, azzal érvelve, hogy a DDT9 hiányában az éhezéstől szenvedő emberek száma egekbe szökne. Ma szinte valószínűtlenül hangzik, hogy akkortájt az arzéntartalmú rovarirtókat váltotta a DDT, és még a hetvenes évek közepéig higanyvegyületeket használtak csávázószerként. A Monsanto Carson könyvének stílusparódiáját is elkészítette10 és saját brosúrájában, ötezer példányban közreadta. Tette ezt az a cég, amely 1962 - 1971 között, a Vietnámi Háború idején a dibenzo-dioxinokkal legszennyezettebb Agent Orange- ot11 szállítja a Ranch Hand hadművelet számára, aztán 1992 után a Roundup Ultra-t a Plan de Colombia12 kétes céljaihoz. Szerzője – mint a bértollnokok általában – nem vállalta névvel az opusát. A hatás pedig a reméltnek éppen az ellentéte volt.
Ötvenhat évesen, 1964-ben Carson elveszítette a személyes háborút, amit a mellrák ellen vívott13.
A sors fintora, hogy a DDT hormonmoduláns hatása ezzel a betegséggel összefügghet, amit támogatnak a környezeti perzisztencia14, a bioakkumulációs15 és a biomagnifikációs16 hatások is, melyeket könyvében olyan szemléletesen leírt. Halvány sikerként élhette meg,17 hogy az Egyesült Államok Kongresszusa18 1963-ban még meghallgatta. Abraham Ribicoff szenátor együtt érzően azt kérdezte tőle: Miss Carson, ön az a hölgy, aki ezt az egészet elindította? Igen, ő volt az első, aki maga pingálta vászonnal átvitorlázott a hitetlenkedő üteg fölött, amelyet nehézbombázókra treníroztak.
Ez a könyv az amerikai attasén keresztül, 1964-ben érkezett meg a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Nagy Bálint vezette Növényvédelmi Főosztályára19 Először még ’bizalmas’ minősítéssel került kézről kézre. Jermy Tibor, a Növényvédelmi Kutatóintézetének kutatója 1968-ban kapott a Shell International Petroleum Company munkatársától egy 1963 -as, Hamish Hamilton kiadású, Európában terjesztett példányt20, amely azok kezébe jutott, akik nálunk angolul tudtak21.
Én pedig ekkor ismerkedtem éppen a szegedi Kis Ferenc Erdészeti Technikum többi diákjával, s az első hónap után, éjfél körül annak rendje-módja szerint felavattak (gyalázatosan elvertek) a hajdani minorita kolostorban berendezett kollégiumban.
1963-ban az Országos Növényvédelmi Szakbizottság22 (ONSz) meglepetéssel hallgatta Czieleszky Vilmos beszámolóját, hogy az elhunyt emberekből vett zsírszövet-mintákban Magyarországon is tekintélyes mennyiségű DDT mutatható ki (Indiában 30, Izraelben 19, az Egyesült Államokban és Magyarországon 11-11 ppm-et mértek).23 A hírre a Shell24, amely ekkor a DDT legjelentősebb európai forgalmazója volt, utaztatni kezdte a hazai döntéshozókat. Bejáratta velük Hollandia tájait, és próbálkozott a meggyőzésükkel. Sikertelenül. Az a tény hogy egy vegyület a zsírszövetben felhalmozódik, kiszámíthatatlanná tette az egyéb vegyületekkel való terhelhetőséget és a szinergista hatást. 1966-ban fogalmazta meg ez a bizottság, hogy a DDT-t be kell tiltani, s ehhez feladattervet is készített.
Én ekkortájt egy emeletes kollégiumi vaságy alsó tagján Jean-Jacques Rousseau önéletrajzi írását25 böngésztem. Máig sem tudom, miként tettem ezt kötelességemmé. Viszont magyartanárom felolvasása nyomán Arthur Rimbaud Részeg hajója26 máig kísért. Az a hír járta rólam, hogyha valahol összecsapnak egy cintányért, én bizonyosan ott vagyok. Dinnyés Jóskát és Boncz Gézát ezeken a helyeken mindenhol láttam, de sohasem beszéltem velük. Erdészmérnök viszont már nem akartam lenni; fejlesztés nem irányult errefelé. Vadászszenvedélyem a legelső nagyvadvadászaton kihunyt, mikor bénultan néztem végig, hogy hörgi ki egy őz saját tüdejének darabjait. Nem én lőttem, de a szégyent mégis én éltem meg.
A DDT hazai gyártásának (BVM, Nitrokémiai Ipartelepek, Csepeli Ásványolajgyár) és behozatalának, továbbá a tiszta hatóanyagú DDT felhasználásának tiltása 1968. január 1-én lépett érvénybe, azonban a legyártott készleteket kombináció formájában 1970-ig lehetett felhasználni a mezőgazdaságban. Ez a lépés azért is igen jelentős volt, mert a hazai rovarölőszer-felhasználás felét a DDT tette ki. A közösségi döntést az ONSz jegyezte; személyesen vállalt döntés már horderejét tekintve sem lehetett. Nagy Bálint szerint a betiltás érdemének fele Nechay Olivéré.
Én pedig Hódmezővásárhelyen voltam ekkor egyetemi előfelvételis katona. Többnyire soros laktanyafogságomat töltöttem: őrségben vagy hadtápon. Akaratlanul rám fagyott mosolyok miatt borultak ki rajtam a tisztek. Tizenegy hónap alatt – véradás miatt – egyszer kaptam kétnapos eltávozást. Az volt az érzésem, hogy az idő valahogyan elakadt, és örökké ’kopasz’ maradok.
1972-ben az Egyesült Államok már működő Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) tiltotta be az Államokban a DDT-t. Hozzánk képest két év késéssel. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen akkor voltam harmadéves. Korábban, kémiaórákon az az ötletem támadt, megmérném, hogy a kukoricára miként hat néhány rápermetezett, bázisanalóg gombaölő szer. A témavezetőm Loch Jakab27 és Szepessy István lett. Utóbbi éppen akkor került Debrecenbe.
1976-ban – a sevesói tragédia évében – már a Csongrád megyei Növényvédelmi Állomáson dolgoztam, s az akkor induló növényvédelmi szakmérnökire jártam. A képzésvezető Szepessy István azt kérdezte tőlünk, hogy szerintünk a világ növényvédőszer-fejlesztése milyen irányban halad? Speciális hatóanyagok fejlesztésébe kezdenek, vagy széles hatásspektrumú szerek után kutatnak, amivel sokféle baj egyidejűleg orvosolható? Speciális, amit keresünk – válaszoltam magabiztosan –, mérsékelve a mellékhatásokat. Tévedtem. A piac másként döntött. Vigasztalásul – a megjelenése után 14 évvel – hallottam tanáromtól Rachel Carson könyvéről, s arról is, hogy irodalomkedvelő tengerbiológus volt.28
1987-ben adta ki az Amerikai Kémiai Szövetség a Silent Spring Revisited című könyvét29,
amelyben azt olvashatjuk, hogy Carson állításainak jó része beigazolódott, s csak kisebb részben maradt megerősítés nélkül. Ekkor már az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének Állattani Osztályán dolgoztam, s főként a rovar-endokrinológia érdekelt. Készültem arra, hogy hosszabb időt a Liverpooli Biokémiai intézetben töltve megismerkedjek az ekdizon 20-monooxigenázzal, s annak gátlásával.
1994 egy újabb emlékezetes kiadás éve.30 Ehhez Al Gore – az Egyesült Államok akkori alelnöke – írt terjedelmes előszót. Ebben azt olvashatjuk, hogy e könyv nélkül a civil környezetvédelmi mozgalmak talán sohasem szerveződtek volna meg, s az EPA 1970 -es felállítása is erre a könyvre vezethető vissza. A Soros Alapítvány támogatásával, a Katalizátor Iroda gondozásában e kiadás magyar fordítása Makovecz Benjaminhoz fűződik. Harminckét év után jutott el tehát a magyar olvasóhoz. Kőmíves Tamás (MTA Növényvédelmi Kutatóintézete) írt hozzá utószót. Ugyanebben az intézetben, Matolcsy György vezetésével éppen azokkal a szelektív hatású rovarölő szerekkel végeztünk kísérleteket, amelyek akkor megoldásnak tűntek. Éppen túl voltam egy, az Elsevier könyvkiadónak írt könyvrészleten, és már készültem a másodikra. Aztán 1998-ban, egy a Springer kiadónak szállított könyvrészletben Polgár A. Lászlóval foglaltam össze, hogy még ezekkel a szelektív rovarellenes vegyületekkel is van némi baj. Sohasem tudtam meg, hogy a két szerkesztő miért éppen engem kért fel ennek a ’szelektív’ hatóanyagok másodlagos hatásaival foglalkozó fejezetnek a megírására. Ma úgy gondolom, a világnak azon a részén nem akadt olyan, aki ezt a feladatot szívesen elvállalta volna. Gyanútlan voltam. Innen már nem volt számomra visszaút, s a könyvrészlet után nekiláttunk, hogy tüzetesen átnézzük a hazai hatóanyagokra vonatkozó toxikológiai adatokat. Váratlanabbul nem ért korábban semmi, mint az, amit az adathalmazban találtam. A munka végén a hazai döntéshozóknak azt javasoltuk, hogy közel 100 hatóanyagot tiltsanak be. Döbbent csönd és ignorancia fogadta javaslatunkat. Csak a varázslatos nevű lindane hatóanyagot vonták ki a forgalomból.31
2000-ben jelent meg a Virágot Oikosnak című könyvem.32 Kétségtelenül, bár akaratlanul, Carson könyvének egyik lehetséges folytatásaként. A fölösleges pereskedés elkerülésére 644 irodalmi hivatkozást alkalmaztam, és kéttucat vegyületet mutattam be részletesen, amelyek nélkül jobb volna nekünk. A növényvédőszer-gyártók persona non gratának nyilvánítottak (nem ért veszteség, sohasem számítottam a segítségükre), de a szakmabeliek, akik addig riadtan figyelték az Élet és Irodalom valamint az Élet és Tudomány hasábjain megjelent írásaimat, már nem gondolták többé azt, hogy meglazult egy kerekem.
2002-ben a Mariner Books kiadó, a Néma tavasz megjelenésének 40. évfordulóján újra kiadta Carson könyvét – Linda Lear33 előszavával és Edward O. Wilson34 utószavával –, amely a mostani magyar kiadás közvetlen elődjének tekinthető. Ekkor már az Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztály létrehozása után szerkesztőtársammal, Székács Andrással és közel 30 szerzővel a Mezőgazdasági ökotoxikológia könyvön dolgoztam, amely 2006 karácsonyán jelent meg. Ezzel egyidőben a Szent István Egyetem – Bakonyi Gábor vezetésével – éppen ökotoxikológia mesterképzést (MSc) akkreditáltat.
2007 Rachel Carson 100. születésnapja. Szép gesztus, hogy nálunk jubileumi kiadás készül. Ma, amikor Magyarország talajainak 40%-a tartalmaz kis mennyiségben DDT-maradékot vagy - bomlásterméket (DDE, DDD), és folyóink üledékében is, ahol a bomlás még lassúbb, e vegyületek sok helyen kimutathatók. Jó lenne tudni, mi van az üledéken táplálkozó állatokkal. A hazai mocsarak lecsapolásának és az endemikus malária felszámolásának idején a DDT-t közvetlenül az élővizekbe permetezték. Becslések szerint a kiszórt klórozott szénhidrogének (447 ezer tonnát használtunk fel)35 maradékainak negyedével-ötödével élünk még ma is együtt. A DDT segített és némi késéssel bajt okozott. Kétségtelenül jelentős szerepe volt a malária36 és a kiütéses tífusz elleni küzdelemben. Ezt el nem ismerni ma méltatlan lenne, ám a környezet-egészségügyi ár az évtizedekben mérhető felezési idő miatt elfogadhatatlanul magas volt. Ugyanez a pozitív eredmény ma viszont már korszerűbb eszközökkel is megoldható – üzenem azoknak, akik a DDT- t fejlődő országoknak ajánlgatják. Iparilag fejlett országok korszerű segéllyel láthatnák el a malária- és sárgaláz sújtotta régiókat, s nem metil-bromid és atrazine hatóanyagú készítményeket kellene kormányzati segélyként szállítani, melynek a szállító így – mellékesen – a kivonás közbeni olcsó ’megsemmisítését’ is megoldja.
Ha a kérdés az, tanultunk-e a történtekből, akkor azt mondhatom, hogy keveset. Kétségtelen, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással számos hatóanyagot kellett betiltanunk, azokat, amelyeket mi már évekkel hamarabb megjelöltünk. Most éppen az atrazine37 (kukorica-gyomirtó), a dichlorvos (szúnyogirtó) és az endosulfan (az utolsó hazai klórozott szénhidrogén rovarirtó) vegyületeket, melyek nagyon nem a környezetünkbe illők. Az atrazine a DDT negatív környezet - egészségügyi hatásait közelítő hormonmoduláns vízszennyező, amely ivóvizeink tisztaságát fenyegeti.
Ma szinte ugyanazokkal a cégekkel más dolgon vitatkozom. Igaz, ez már egy másik történet, nem a kémiai, hanem a genetikai biztonság tárgykörébe esik.38 A genetikailag módosított növényekről van szó. Pusztai Árpád39 és azok, akik kritikával illetik ezt a kellőképpen még ki nem forrott technológiát, hasonló elbánásban részesülnek ugyanazon pénzügyi érdekcsoportok részéről, mint annak idején Rachel Carson. Legyen bár az ellenük irányuló píár-tevékenység rendkívül agresszív, az elsőgenerációs géntechnológiával módosított növényeknek – velük a vízszennyező és hormonmoduláns glyphosate hatóanyag kiterjedt használatának – nem jósolok tartós dicsőséget, ha maradt még független kutató és civil kurázsi.

Jegyzetek

  • 1 Houghton Mifflin Co., Boston
  • 2 az akkori Református Gimnázium alatt
  • 3http://www.rachelcarson.org/; született: 1907, Springdale, Pennsylvania; meghalt: 1964, Silver Spring, Maryland
  • 4 az ötvenes évek Amerikájában ez 13 milliárd dolláros üzlet volt, amely a világénak kb. egyharmada (1998-ban 11 – 33 milliárd dollár volt a megoszlás)
  • 5 az Egyesült Államok DDT-piacának egyik vezető kereskedője
  • 6 a chlordan és heptachlor kritikája miatt perrel fenyegette a kiadót; http://www.sulinet.hu/cgi- bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Afbd&url=/eletestudomany/archiv/2000/0030/piszkos/piszkos.html; a cég a Sandoz vagyonrészén keresztül ma a Syngentáé
  • 7 napjainkban a Monsanto része
  • 8 ma ez 1,4 milliárd dollárnak felel meg
  • 9 voltaképpen sokkal több vegyületről van szó, s a DDT (lásd a PAN ’piszkos tizenkettő’ listáját, amelyen nagyrészt POP-vegyületek vannak) ezek közül a legszélesebb körben ismert; http://www.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aebq&url=/eletest...
  • 10 Anonymus: The Desolate Year. Monsanto Magazine (1962, Monsanto Company)
  • 11http://www.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aebt&url=/eletest...
  • 12http://fu.web.elte.hu/drogeria/cikk/0098es20011019.html
  • 13 1960-as diagnosztizálása után, könyvének írása idején operáció utáni sugárkezelésre járt
  • 14 megmaradó képesség
  • 15 feldúsulás magas lipidtartalmú szövetekben (zsírszövet, csontvelő, ivarmirigyek, emlő)
  • 16 feldúsulás táplálékláncban
  • 17 poszthumusz, 1980-ban kapta meg Jimmy Cartertől a Presidental Medal of Freedom díjat, ami a legmagasabb civileknek adható kitüntetés az Egyesült Államokban; 1999-ben a Time folyóirat az évszázad 100 legjelentősebb hatású személyisége közé választotta
  • 18 az akkori elnök John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) volt, aki 1962-ben sajtókonferencián is méltatta e könyv tartalmát
  • 19 Nagy Bálint és Inczédy Péter (2007. március 8-ai beszélgetés)
  • 20 Lord Shackleton természetbúvár és Sir Julian Huxley biológus (a regényíró Aldous testvére) írtak hozzá előszót; később a Penguin kiadóval több kiadást megért
  • 21 Jermy Tibor (2007. március 12-ei beszélgetés)
  • 22 elnöke Nagy Bálint, alelnöke Nechay Olivér, tagjai Bordás Sándor, Czieleszky Vilmos, Csorba Zoltán, Ubrizsi Gábor, Josepovits Gyula, Szepessy István, Bánky László és mások (OMFB, Országos Tervhivatal)
  • 23 Nagy B. (1966): Klórozott szénhidrogén mentesítési programmal kapcsolatos feladatok. Előadás kézirata, amely novemberben az Agrár Egyesület ülésén hangzott el
  • 24 ma a Monsanto része
  • 25 Vallomások (Les Confessions)
  • 26 Le Bateau ivre; Kardos László fordításában (http://mek.oszk.hu/04400/04407/04407.htm#68)
  • 27 későbbi rektor, akitől akkor a címzetes egyetemi tanári kinevezésemet átvehettem
  • 28 minősítését (Master of Arts) a Johns Hopkins Egyetemen, 1932-ben, zoológiából szerezte
  • 29 Marco, G. J., Hollingworth, R. M. and Durham, W. Eds (1987): Silent Spring Revisited. American Chemical Society, Washington, DC.
  • 30 unokaöccse és egyben fogadott fia Roger Christie ekkor már a könyv szerzői jogának tulajdonosa
  • 31http://www.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Aeby&url=/eletest...
  • 32http://www.harmattan.hu/book.php?id=127
  • 33 a Rachel Carson: Witness for Nature (1998; Owl Books) könyv szerzője
  • 34 a Harvard University világhírű taxonómusa és szociobiológusa (ma a Pellegrino University kutatóprofesszora), akinek több kitűnő könyvéhez (kettő közülük Pulitzer-díjas) nekem is volt szerencsém; http://www.discoverlife.org/who/CV/Wilson,_Edward.html
  • 35 Pethő Ágnes, Ocskó Zoltán és Konkoly István: A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező (POP) növényvédő szerek hazai felhasználása 1950-2000 között (kézirat)
  • 36 a múlt század közepén meghatározó szerepet játszott a venezuelai, indiai és olaszországi malária leküzdésében
  • 37 pillanatnyilag a világon legnagyobb mennyiségben fogyó hatóanyagok egyike
  • 38http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=68&page=1
  • 39http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9920/pusztai/pusztai.htm


Egy „csodálatos” hirdetés a Time Magazine (USA) 1947 június 30-ai számából, ahol mindenki önfeledten harsogja: a DDT milyen jó neki!! Ma is együtt élünk a szermaradványokkal!!

Reményeink szerint miután elolvasták a könyvre vonatkozó ismertetéseket, következzen a beígért lista:

III. kategóriás, szabadforgalmú készítmények 2013.

Gombaölő szerek

  • Agrokén
  • Alfa Solo
  • Aliette 80 WG
  • Amaline Flow
  • Amistar
  • Bordói Extra
  • Bordóilé+Kén Nano SC
  • Bordóilé Nano SC
  • Bumper 25 EC
  • Cantus WG
  • Champion 50 WP
  • Champ DP
  • Chorus 50 WG
  • Contans WG
  • Cuprofix 30 DG
  • Cuprosan
  • Cuproxat FW
  • Curzate R
  • Difcor 250 EC
  • Dithane Dg Neotec
  • Dithane M45
  • Joker 77WP
  • Manco 80 WP
  • Microkén
  • Mildicut
  • Mycostop Olajos rézkén
  • Proplant Quadris
  • Rézoxiklorid 50 WP
  • Ridomil Gold Plus 42,5 WP
  • Score 250 EC
  • Teldor 500 S
  • Thiovit jet
  • Tiuram Granuflow
  • Topas 100 EC
  • Vegesol eReS SE
  • Vektafid R
  • Vektafid S
  • Ventillált kénpor

Rovarölő szerek

  • Actara 25 WG
  • Apacs 50 WG
  • Axoris műtrágya rovarölő szerrel
  • Axoris rovarölő permet
  • Axoris rovarölő permet és öntözőszer
  • Axoris táprúd + rovarölő szer
  • Biola
  • Bio Plantella Flora koncentrátum
  • Bio Plantella Flora permet (spray)
  • Careo rovarölő koncentrátum
  • Careo rovarölő permet
  • Centris 250 EC Decis
  • Dimilin 25 WP
  • Dipel WP
  • Drip-Plusz
  • Fazilo
  • Fito
  • Floramite 240 SC
  • Full 5 CS
  • K1 rovarölő szer
  • Karate 2.5 WG 5 g
  • King 10 F
  • Mospilan 20 SP
  • Nissorun 10 WP
  • Pirimor 50 WG
  • Runner 2F
  • Sanmite 20 WP
  • Venus 25 WG

Gyomirtó szerek

  • Agil 100 EC Amega
  • Barclay Gallup Hi-Active
  • Benefex
  • Compo
  • Dicophar
  • Gladiátor 480 SL
  • Gyom-stop
  • Glialka 480 PLUS
  • Pendigan 330 EC

Talajfertőtlenítő szerek

  • Basamid
  • G Bomber 1,5 G
  • Force 1.5 G

Egyéb szerek

  • Bio plantella arion + csigaölőszer
  • Critox
  • Fagél
  • Hess
  • INCIT-1
  • INCIT-2
  • INCIT-5
  • INCIT-8
  • INCIT-K Nonit

Az elkövetkező részekben közreadjuk a felhasználásukra vonatkozó tudnivalókat. Jelen táblázat a kereskedelmi nevet és a felhasználás irányát mutatja. A környezettudatos felhasználók számára fontos a hatóanyag ismerete, és az ez alapján történő szerválasztás. Magyarországon olyan növényvédő szer, amelyet kifejezetten a kaktuszok és más pozsgásnövények károsítói ellen használhatunk, nincsen. Ezért olyan szerekkel próbálkozzunk, melyek felhasználási területe főleg a dísznövénytermesztés, de nem kizárt a szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés területe sem. Amennyiben igyekszünk alaposabban megismerni a károsítók jellemzőit, úgy a hatóanyagok alapján nagyobb eséllyel választhatjuk a megfelelő szert. Az utóbbi években bevált, megismert szereket vontak ki a forgalomból, és újak is megjelentek, ahol még kevés lehet a személyes tapasztalat, az adott károsító elleni hatékonyság ismerete. Ezért szükséges mások tapasztalatainak megismerése, az új szerek kipróbálása. A táblázatban egy-két kivételtől eltekintve nem soroltuk fel az analóg növényvédő szereket, azokat sem, amelyeknél pld. a hatóanyag mennyisége eltérő. Gyomirtó szert is találhatunk, amely a kaktuszos sziklakertben jól alkalmazható. Végezetül ismét hangsúlyozni kell, minél több ismeretet szerzünk, annál nagyobb biztonsággal védhetjük meg gyűjteményünk növényeit azok károsítóitól, az ésszerűség mértékéig.
Összeállította: Ficzere Miklós

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.