Hozzászólás a latin kiejtési szabályokhoz

Hírlevél

Írta: Berecz József
Nagyon megörültem, mikor a latin kiejtési szabályzatról olvashattam a Hírlevélben, mert magam is sokszor tapasztalhattam, hogy a gyűjtők (kertbarátok, kaktuszosok, orchideagyűjtők) nagy bajban vannak a latin nyelvre épülő tudományos nevek ejtésekor. Érzik, hogy magyar fonetikát nem használhatnak, s aztán egészen furcsa alakzatok keletkeznek a regula nem tudása miatt. Manapság egyre több a különböző műveltségi alappal rendelkező növénybarát, ugyanakkor - különösen a kaktuszoknál és az orchideáknál - alig van magyar megfelelője az egyes fajok nevének, tehát segítségre szorulnak.
Magam a 80-as évek elején kezdtem foglalkozni a növényekkel, kicsit később a botanikával, s így a tudományos nevekkel. A kiejtést olyan kaktuszosoktól tanultam, mint dr. Kiss József szombathelyi főállatorvos és dr. Győrvári Sándor orvos (sajnos már jó ideje az örök kaktuszmezőkön gyönyörködnek kedvenceikben), később a szakirodalom tanulmányozása után vettem a bátorságot, hogy megjelentessek erről egy ismeretterjesztő cikket az Orchidea és Bromélia újság 2010/3. számában az orchideabarátok részére.
A megengedő szabályzat híve vagyok, tehát a már rögzült kiejtést - a nem latin közszavak esetében - nem ostoroznám. Nem kárhoztathatjuk a német hatást az sch s-nek, a ch h-nak, talán még a v v-nek és a z c-nek ejtése esetében sem, mindazonáltal persze normaként ez nem elfogadható. Kiss Józsi bácsi az ortodox latin ejtés híve volt, ám megfeledkezett róla, ha német családnévvel találkozott: fírekki (Viereck), cánii (Zahn), súmanni (Schumann), stb. Megemlítem, hogy az orchidea szavunk is német hatásra rögzült a mai alakjára.
A botanikai nevek igen jelentős része ma már különböző nemzetiségű és nyelvű tudósok, kertészek és azok családtagjainak nevéből ered. Nagyon változatos ezek ejtése. Latinos pl. a Rebutia, németes a Verschaffeltii (Cylindropuntia verschaffeltii). Számos olyan hanggal (betűvel) találkozhatunk a nómenklatúrában, amelynek a latinban nincs megfelelője, s a latin szabályzat szerint kiejthetetlen: klotzscheana, knowltonii, smrzianus, warszczewiczii, stb. Számomra furcsa lenne, ha híres botanikusunk, Dr. Soó Rezső nevét így hallanánk: szói (pl. Facus sooi). Véleményem szerint ezekben az esetekben célszerű az eredeti nyelv fonetikáját követni. Eltérhetünk a szabálytól - szerintem - akkor is, ha a név eredeti nyelven kifejezőbb, így könnyebben felidézi a fogalmat: chilensis - csilenzisz, chihuahuensis - csihuahuenzisz, stb. A latin élő nyelvként való használatakor Chile vagy a Csihuahua, mint földrajzi fogalom nem is volt ismert. Ezek az eltérések nem okoznak a használók között félreértéseket, ahogy nekünk sem okoz legtöbbször gondot a megértésben a mások általi helytelen ejtés, legfeljebb a fülünket sérti a "kokkinea" (coccinea) vagy az "euphorbia" (Euphorbia).
Aligha lenne értelme a hangbázisunkból hiányzó rövid á (ajakkerekítés nélküli palócos á) erőltetésének a latin a helyén. A II. vh. előtt ellenben ez norma volt az idegen szavakban a művelt beszédben, mára azonban ez már a múlté, még a palócvidék lakossága is elhagyja, kihalnak az így beszélők, mert a fiatalok a médiából sajátítják el az egységes ejtést. Lehet, hogy ez sajnálatos, de tény. Egyes nyelvészek , vagy pl. Kodály annak idején erőfeszítéseket tettek arra, hogy a Dunántúl nagy részén az akkor még általános nyílt és zárt e hangot (az ember szóban elöl a nyílt, hátul a zárt e, a szögedi nyelvjárás pedig a zárt e helyén ejt ö-t) megmentsék, ám ez sem volt megvalósítható, mert szél ellen nem lehet...! Pedig pl. a mentek - ma azonos alakú szó - mind a négy jelentését meg lehetett általuk különböztetni, s ha sikerült volna az "akció", nyelvünk nem lenne "eszperente". Nyelvünkben az e aránya a magánhangzók között mintegy 50%-os! Végül megjegyezném, hogy tisztelem azokat, akik ragaszkodnak az eredeti kiejtési szabályokhoz, s az előbb említett esetekben is latinos hangokat használom. Magam is javasoltam már több helyen a Kertészeti szótár valamilyen formában történő újrakiadását. Ha ismerjük egyes latin szavak jelentését, megtanulni, használni is könnyebb azokat - az intellektuális örömérzésről nem is beszélve.

Berecz József
Nyirád

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.