Nagy Sándor

Hibaüzenet

Notice: Undefined index: localized_options menu_navigation_links() függvényben (/home/drgyuroz/public_html/mkpt/includes/menu.inc 1873 sor).

Mit írjak a táblára? 4. rész

Írta: Nagy Sándor
Az előzőekben eljutottunk Detlev Metzing német biológus, Gymnocalycium szakértő 2012-ben megjelent, a nemzetség új rendszertani felosztásának első három (Microsemineum, Pirisemineum, Muscosemineum) alnemzetségéig. Ami még hátra van:
4. Scabrosemineum alnemzetség: Gymnocalycium albiareolatum, bayrianum, castellanosii, glaucum, horridispinum, hossei, monvillei, mint típusfaj, mostii, nigriareolatum, oenanthemum, pugionacanthum, rhodantherum, ritterianum, spegazzinii

Személyes vélemény 2.

Hosszú hónapok után vettem ismét kezembe a tollat. Erre az inspirált, hogy a tavasz első napján a számítógépem képernyőjén megjelent a Debreceni Pozsgástár márciusi Hírlevele. Ebben Szabó Gábor négyfalusi kaktuszos barátom önérzetében megsértve, dörgedelmes véleményét mondta el a kaktuszok gyűjtőszámos címkézéséről. De azután gondolkodóba estem: mit tudok én erről mondani, kit érdekel egy nyugdíjas véleménye, akinek több mint harminc éve soha nem volt „komoly” gyűjteménye, nincs a témára vonatkozó szakmai előmenetele, akinek csak szabadideje van, de azt sem tudja mennyi vagy meddig?

Veszélyeztetett hazai pozsgásnövényeink III. rész

Pozsgás növényekről általában

A Jovibarba a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe és a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó nemzetség. A jelenlegi besorolás szerint a Jovibarbák visszatértek a régi helyükre, a kövirózsa nemzetségbe. A Sempervivum nemzetségnek körülbelül 40, míg a Jovibarbáknak csak 5 faja létezik.

Veszélyeztetett hazai pozsgásnövényeink I. rész

Pozsgás növényekről általában

A bevezető részben áttekintettük azokat a tényezőket, melyek a növényvilág létét, fenntartható fejlődésüket veszélyeztetik. Kivétel nélkül mindenhol találkoztunk az ember tevékenysége révén keletkezett károkról, - talán - visszafordíthatatlan folyamatokról. Számomra érthetetlen ez a fajta hozzáállás. Nem képes az emberiség tudomásul venni, hogy a természet nélkül nincs élet. Számtalanszor felvetődő kérdés, melyre számos választ lehet adni.

Nyári tőzike a 2013. év vadvirága

Az első „Év vadvirága” című internetes szavazás elindításának nem titkolt célja volt, hogy az évről-évre reflektorfénybe kerülő növényfajokon keresztül ráirányítsa a figyelmet a hazai természeti értékekre, nem utolsó sorban az egyre inkább veszélyeztetett természetes élőhelyek védelmének fontosságára. Maga az ötlet 2010 végén született meg, magánkezdeményezésre, de gyorsan világossá vált, hogy a hazai botanikusok és természetvédők egyaránt felkarolandó, támogatandó elképzelésnek tartják.

Hans Till emlékére (1922 - 2012. 01. 24.)

Johann Anton Till a Maros menti szász városban, Aradon született 1922-ben. Édesanyja kalapos, apja órásmester volt. A természet és különösen a növények iránti szeretetét édesapjától örökölte. Tőle kapta élete első növényét. Az általános iskolában a tanárától kapott egy Gymnocalycium denudatum sarjat. Tíz évesen végezte első vetését, mellyel véglegesen elkötelezte magát a nemzetség mellett. Az 1929-1933-as gazdasági világválság a családot sem kímélte. 1940-ben behívták katonai szolgálatra, de előtte néhány évig a Temesváron jól ismert Carl Reichert kertészetben volt kertész tanonc.

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.
Feliratkozás Nagy Sándor csatornájára