A Debreceni Pozsgástár 2017. 4. újságjából




- További információ A Debreceni Pozsgástár 2017. 4. újságjából tartalommal kapcsolatosan
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Kiss László Austrocactus longicarpus - egy új faj Argentínából.
A Sarnes-házaspár jóvoltából a dél-amerikai Austrocactusokról egyre több terepi leírást kapunk, amelyek többször is új fajokról tudósítanak. Kiss László orosházi gyűjtő cikkében az új fajt, az A. longicarpust ismerteti a hazai gyűjtőkkel, közreadva a termesztésben szerzett saját tapasztalatait is.
Írta: Hegyeshalmi Richárd
Újabb kiadványokkal gazdagodott honlapunk digitális könyvtára.
Felkerült a Hajdú-Bihari kaktuszkedvelők tájékoztatója 1971. évi 3 és 4. újságja. Ezzel az 1971. évi évfolyam hiánytalan, minden száma elolvasható.
Köszönet Dr. Nemes Lajosnak (Szomód), aki a 3. és 4. újságot rendelkezésükre adta.
Az első történeti összefoglaló mai ismereteink szerint A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet Közleményeiben jelent meg 1936-ban. Írta Domokos János (1904-1978), aki később a Kertészeti Főiskola Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének professzora lett. Életét, munkásságát ismerteti a következő rövidített megemlékezés, melynek szerzői Schmidt Gábor, Sipos Elek és Szántó Matild.
Ez a sorozat nem egyes csoportosulások történetéről szól, hanem az egész magyarországi kaktusz és pozsgásgyűjtés múltjának néhány lapjáról.
Ficzere Miklós
A képeket Epresi László küldte meg társaságunk részére 2014-2015 telén. A képbe írt felíratok Epresi Lászlótól származnak. Az egyéb írások EL (Epresi László), FM (Ficzere Miklós) jelzéssel ellátva.
Írta: Ficzere Miklós
A Debreceni Pozsgástárban megjelenő cikkekhez tartozó olyan kiegészítéseket olvashatnak, amelyek valamilyen ok miatt a Debreceni Pozsgástárban nem jeleníthetők meg.
Az ok technikai jellegű és nem tartalmi!
Beküldte Ficzere Miklós -
Ismertető: Egy növénycsaládon belüli rendszertani állapotokra utalhat az előforduló nevek mennyisége az elfogadottnak vélt fajok számához viszonyítva. A Cactaceae ilyen vonatkozásban is kivételes a többi növénycsaláddal összevetve, mivel az utóbbi években megjelent rendszertani összefoglalókban az „elismert” fajok száma 1400-2000 között váltakozott szerzőtől függően. A családhoz tartozó minden rendű taxonómiai rangot figyelembe véve a nevek száma ebben a munkában 29.168.
Küldöm a Sövény Mihály által készített, különös Turbinicarpus roseiflorus virágzását ábrázoló képet.
Kiss László, Orosháza
Ez a sorozat nem egyes csoportosulások történetéről szól, hanem az egész magyarországi kaktusz- és pozsgásgyűjtés múltjának néhány lapjáról.
Ficzere Miklós
Szeptember elején néhány napos botanikai túrán vettünk rész Romániában a Brassóhoz közeli Bucsecs-hegység 2200-2500 m magasan fekvő fennsíkján. Kísérőnk és útikalauzunk Szabó Gábor volt. Még Debrecenben jött az ötlet, hogy Gábornak szokatlan, legalábbis kaktuszos berkekben nem mindennapos helyen adjuk át azt az MKPT által adományozott oklevelet, amelyet Debrecenben nem tudott átvenni az augusztus 20-i kiállításunkon. A legalkalmasabb helynek a bucsecsi Szfinx (1. kép) oldalát találtuk. A 2-3.
A http://www.aztekium.ro/forum3b/viewtopic.php?f=18&t=5&start=10 linken ismertetőt, „idézetet” olvashatunk a Trichocereus spachianus cv. 'HUNGARIA' kaktuszról, amely erősen hiányos, és eltér az eredeti közléstől. Az ismertetés nem a KUAS 1967 júliusi számából származik, hanem a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszkedvelők Szakköre Értesítőjében 1967 decemberében (IV. évfolyam 12. szám, 3-5. oldal) másodközlésként magyar nyelven megjelent cikkből.
Akik az Interneten keresgélik a kaktuszokra és egyéb pozsgásnövényekre vonatkozó ismereteket, bizony nagyon sok téves, igaztalan és félrevezető tartalommal találkozhatnak. Előző Hírlevelünkben Egy pontatlanság helyesbítése címmel már közreadtunk egy pontosítást kívánó ismertetést. Ugyanakkor a főszerkesztő nem professzor a Mindentudás Egyetemén, nem vállalkozhat minden pontatlan vagy pontatlannak vélt tartalom helyesbítésére, ezért szükséges mások segítsége is, ahogyan utal erre rovatunk új címe.
Szemelvények múltunkból sorozatunk a IX. résszel zárult a 2013. májusi 44. Hírlevelünkben (múltidéző címkével ellátott cikkek).
Az emberi kíváncsiság azonban ritkán kerül nyugvópontra, így történt ez, amikor Epresi Lászlóval készítettem a bemutató cikkemet, amely a Debreceni Pozsgástár 2015 decemberében megjelenő 4. számában lesz olvasható. Téli beszélgetéseink alkalmával sok emlék került elő az emlékezet ködös múltjából. Az emlékek felelevenítését követte a képek és egyéb írásos
Herczeg Istvánnál járva és növényei között nézelődve elhangzott a kérdés: - Ennek mi a baja?
Szabó Gábor azonnal válaszolt: - Fuzáriumos rothadás!
Hogy megbizonyosodjanak a kételkedők, azonnali műtétet elhatározván rögtön kérte a kést és a „műtőskesztyűt”.
Képeink jól mutatják a vagdalkozás eredményét, a helyes diagnózis tüneteit.
A bal oldali képeken: Szabó Gábor és Ficzere Miklós. Az eseményt megörökítette: Herczeg István.
1935. december 13. – 2015. augusztus 2.
Idén sem nélkülöztük a csodálatos kaktuszok és egyéb pozsgásnövények kiállítását Debrecenben, amely június 9-től június 13-ig került megrendezésre. Június 12-én látványültetéssel gondoskodtak a szervezők a fiatalabb korosztály szórakoztatásáról, majd 13-án, hogy ne csak mindig a kaktuszokról beszéljünk, Szászi Róbert tartott érdekes előadást az „Erdőspuszták élővilága” címmel, sok-sok látványos képpel színesítve. Az Erdőspuszták Debrecent övezik dél-kelet, déli irányból.
Szöveg: (-fm-), képek: Szászi Róbert
Néhány héttel ezelőtt egy érdekes kertre figyeltem fel, melynek különlegessége a sok-sok cserépbe ültetett számtalan különféle növény. Közöttük megtalálható pozsgás és nem pozsgás, kaktusz és selyemkórófélék, májvirágok, harangvirágok, liliomok, és még lehetne sorolni. Érdeklődésemre a kert gazdája, Kalásziné Daronkó Ilona, aki fáradságos munkával magvetéssel is sok növényt felnevel, a következőt válaszolta: