Gondolatok a kaktuszok normális megjelenéstől eltérő formáiról

Hírlevél

Írta: Szabó Gábor

A földünk egyetlen nagy egységet alkotó bolygó. Ezt az egységet több különböző tulajdonságokkal, törvények szerint működő és fizikai tulajdonságokkal rendelkező, mondjam úgy, halmazok alkotják. Minket most csak az a halmaz érdekel, melynek a neve növényvilág. Mi emberek az állatvilág nevű halmazba tartozunk, és a növényvilág minden tulajdonságát, törvényét melyek szerint működik, mi állapítottuk meg, neveztük el, úgy ahogy jónak láttuk, természetesen a koroknak megfelelő tudományos alapon, de néha ezek azért sántítanak. Ezért szerintem sokszor e két halmazban megjelenő dolgokat, melyek talán sokban hasonlóak, nagyon különböző módon neveztük el, és sokszor különböző módon bíráljuk el. Szerintem ez a helyzet a kaktuszoknál megjelenő torzulásos jelenséggel is, de más esetekben is. Ilyenek a színes, variegáta fejlődésű növények, a monstruosa növésűek és a sokszor a különös módon, a normálistól eltérő formában növekedő kaktuszaink.

Először lássuk a színes és variegáta növényeket



1. kép


2. kép

Az 1. és 2. képen látható növények jellemzői:

A kaktuszok autotróf zöld növények, vagyis önellátók, fotoszintézis útján állítják elő a tápanyagokat. Minden autotróf zöld növényben jelen vannak a kloroplasztiszok, melyek a zöld színért is felelősek. A kloroplasztisz klorofillal színezett sejtszervecske, a fotoszintézis színhelye. A kloroplasztiszokban találhatók a fotoszintetikus pigmentek, a klorofillok zöld színűek, a karotinoidok a narancsvörös színű karotin és a citromsárga színű xantofill. A fotoszintézis a kloroplasztiszokban játszódik le, ahol a klorofill szemcsékben lokalizálódott színanyag megköti a fényenergiát és kémiai energiává alakítja át. Egyes növényekben nagy mennyiségű karotin vagy xantofill gyűlhet fel, kiszorítva teljesen a klorofillt, vagy csak foltokban, csíkokban.

A természetben a 60-as képen látható színes növények nem létezhetnek, mert csak zöld alanyra oltva tarthatók életben. Az oltást az ember csak a gyűjteményében viheti végbe . A 61-es képen látható variegáta növény és a hozzá hasonlóak a természetben is egy ideig megmaradhatnak.



3. kép

A 3. képen látható variegáta növényen látszik, hogy a színes rész sejtjei "gyengébbek" a zöldrésznél, és lassan pusztulnak a színes részek. Ha a színes rész növekedőhajlamot mutat, a növény addig nő, amíg a zöld rész annyi tápanyagot tud termelni, hogy a növényt életben tudja tartani. Ha a növénynek kezd több tápanyagra szüksége lenni, azt a zöld rész nem tudja előállítani és a növény lassan elpusztul. A színes és variegáta növények színe nem genetikailag kódolt szín. A színes és variegáta növények ha elérik a virágzási kort virágoznak, rendszerint normálisan. Belehet őket porozni, termést és magokat is hoznak, de csak a normálisan fejlődő alapfajnak megfelelőket, tehát a magból kikelt növények már normálisak lesznek és nem színesek. Ezért a természetben esetleg csak nagy ritkán lehet variegáta növényt találni. Még nem hallottam, hogy valaki beszámolt volna ilyen felfedezésről. Az állatvilágban sokkal nagyobb a színek keveredése, változatossága. Talán emiatt a kaktuszoknál észrevett színes és variegáta formáknak hasonlóan eltérő állatokat észre sem vesszük, néhány kivétellel, mint pld. az albínókat. Ilyen a fehér oroszlán, amelyet albínónak nevezünk. Azt viszont tudom, hogy az állatvilágban a színnek semmi köze az anyagcserében, tehát nem a színtől függ az állatok fejlődése. Hallottam, hogy a felnőttkort nem nagyon érik meg az albínók, mert a normál kinézetű társaik elpusztítják őket. Azt nem hallottam soha, hogy az albínó szín náluk genetikai tulajdonság vagy valami más? Esetleges utódaik szintén albínók lesznek-e, vagy normál színűek.

Következzenek a monstruózus, magyar néven torzulásos formák



4. kép

A torzulás morfológiai rendellenesség, melyet a rövid, erős oldalhajtások tömeges, túlzott növekedése okoz. Vajon ez az állatvilágban előforduló rákos megbetegedéseknek felelne meg, a nem rosszindulatú daganatoknak? Úgymond ezt a formát többnyire a magas növésű cereuszféleségeknél lehet a természetben észlelni. Ez talán ésszerű dolog is lehet. Egy cereusz ezekkel a daganatos növésekkel, melyek nem pusztítják el, nagyra tud nőni (4. kép), akár több száz évet is élhetnek. Ezeknek a növényeknek már nagyon régtől megvolt az esélyük, hogy a közelben egy másik ugyanolyan növény elérje virágzási korát, beporozzák egymást, termést és magokat érleljenek, melyeket elszórnak és ezzel elkezdjenek egy új fajt szaporítani, fennmaradva a mai napig. A 4. képen látható növényt én már 1963 előtt láttam a kolozsvári botanikus kert régi pálmaházában is.

A 5a,b,c,d, e, f, g, h, i, j, k, l képeken látható furcsa növésű növények, vajon nem mind ilyen malformációban (a normális alak elvesztése vagy eltorzítása) szenvedő növények-e?

5a. kép
5b. kép
5c. kép
5d. kép
5e. kép
5f. kép
5g. kép
5h. kép
5i. kép
5j. kép
5k. kép
5l. kép
6. kép

A 6. képen látható malformációs kinövéskezdet valamilyen okból "meggyógyult" nem nőtt tovább. A televízióban láttam olyan embereket, akiknek az arcát, egész testét, olyan tojás nagyságú szemölcsféleségek lepték el.

7. kép

Vajon a 7. képen látható növekedési forma nem hasonlítható-e ahhoz?

8. kép

A 8. képen látható növekedés is nem egy malformáció lenne? A fentebb felsorolt képeken látható növények "torzulásai", malformációi vajon genetikailag átörökölhetőek-e vagy nem. Ezt nem tudom.

9. kép

Viszont egy esetet tudok, amikor egy Astrophytum myriostigma egy furcsa alakot vett föl növekedésében, mint látható a 9. képen. Egyesek szerint a Nap megégette, mások szerint valamilyen rovarírószer idézte elő ezt a furcsa növekedést.

10. kép

Ez a növény rövid idő után normálisan kezdett növekedni, tehát a változás biztosan nem genetikai alapú (10. kép).



11. kép

A 11. képen látszik a hengeres levél. Ez visszaütés lenne az ősi levelesformára, vagyis atavizmus?

Tudom, hogy a kereskedelmet nem lehet holmi mesék miatt leállítani, egyes emberek megélhetési lehetőségét elvenni, vagy egyeseket kedvteléseiktől megfosztani. Mindenki olyan növényt gyűjt, ami neki tetszik, anyagi lehetőségeinek megfelelően, és amelyeket képes megtartani. Én azért ilyen szörnyszülötteket nem gyűjtök, elvből sem, de helyhiányában sem. Ez nekem olyan, mintha szerencsétlen torzszülött embereket a cirkuszban mutogatnának. Az 1950-es években láttam ilyent, de remélem, ma már nem létezik ilyesmi. El kell ismerjem, hogy a 8. képen látható Echinocactus grusoniit szivesen megtartanám, de egyszerre két ilyen malformációt szenvedett növény egyszerre egymás mellett ugyanazon gyűjteményben nem jelenhet meg generatív szaporodással, tehát utódok nem hiszem, hogy lesznek.

Szabó Gábor
Négyfalu, Románia

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.