Giccsek a kaktuszkereskedelemben és a gyűjteményekben

Hírlevél

A giccs a művészetek eszközeit használó, a művészet látszatát keltő, többnyire kereskedelmi természetű és célú alkotás.
Az 1990-es évek elején, mikor az országban (Romániában – a szerk.) még nem voltak szupermarketek, egy nagy kb. 500 alkalmazottat dolgoztató vállalatnál ténykedtem. Az alkalmazottak nagy része 1970-től ismert, tudták, hogy kaktuszokkal foglalkozom. Nem volt szabad bejárásunk minden irodába. Egy alkalommal egy másik emeleten dolgozó hölgy járt a mi irodánkban, és dolga végeztével mondja nekem románul: Szabó úr, novemberben kaptam egy virágzó kaktuszt, mely ma is négy hónap után még mindig virágzik. Hogy hívhatják? A feleletem egyszerű volt:-Kellene lássam, mert így látatlanban semmit sem mondhatok. Kiment és rövidesen hozta a növényt. Én is akkor láttam ilyesmit először. Egy egyszerű Mammillaria volt, a felsőrészén vagy öt műanyag virággal, amit meg is mondtam a hölgynek.

Rövidesen megjelentek nálunk is a szupermarketek és mindennapiak lettek Mikuláskor, a Karácsonyi és Húsvéti ünnepek idején a különböző kaktusz giccsek árusítása. Itt megmutatok egy pár ilyen példányt: 1, 2, 3, 4. kaktuszok és az 5. csak szárazságtűrő növény, Echeveria a neve.
2.7.A 1-es képen látható növényekre a száraz szalmavirág, csak rá van ragasztva. Voltak olyan növények is melyek virágjai műanyagból voltak, és a szár helyén lévő kis nyúlvánnyal volt a test anyagába belenyomva, mint a kolléganőm esetében is. A 4-es képen látható madárka külön pálcával a cserép földjébe van rögzítve, ez a jobbik eset. A 5-ös képen látható Echeveriából egy tálcán sárga, piros, kék, ezüst és arany színűek várták vevőiket. Én is vettem egy kéket, melyet otthon próbából lemostam, hogy lássam a festék típusát. Valószínű, hogy a többiről is lassan az öntözővíz lemossa a festéket. Ha a vásárló csalódik is, mert a növény megváltoztatja a színét, de nem pusztul el. Miért nem úgy öntözte, hogy a víz csak a földre jusson. A 3. képen látható Mikulás, ami volt piros sapkával is, az adalékok ragasztásával lett elkészítve. Erről pár tövis, haj elvágásával el lehet távolítani az álarcot. A növény nőhet és kinőheti az álarc eltávolításkor keletkezett sérülést (6. kép). Ha az ilyen módon kicicomázott növények között látunk egy olyant, amelyik érdekel, nyugodtan megvehetjük, mert rövid idő alatt szép növényünké válhat. Én így tettem szert egyre, mert több nem volt, ez a 7. képen látható Notocactus uebelmannianusra. Szerencsém volt, mert a ragasztott virág majdnem magától esett már le. A 2. képen látható szemüveg és sok más esetben az egész maszk egy a növény testébe beszúrt pálcikával, vagy drótdarabbal van rögzítve. Ebben az esetben a növény belülről már elpusztult, már csak az epidermisz, ami vegetál még egy rövid ideig (8, 9 képek). Ilyen növényt csak akkor érdemes megvenni, ha nagyon hiányzik a gyűjteményünkből és fel vagyunk készülve rá, hogy otthon rögtön szétvágjuk, remélve, hogy lesz egy darab, amit egy erős alanyra feloltva meg tudunk menteni és idővel meglesz az óhajtott növény.

Ha figyelmesen olvassuk el a giccs meghatározását, arra az eredményre jutunk, hogy lényegében minden feloltott növény egy giccs (10, 11. kép).


Nekem volt két kaktuszgyűjtő ismerősöm, akik oltványról nem akartak hallani sem, utálták az oltványokat. Én sem szeretem őket, de mégis néha nagy szükségünk van egyes növényeket feloltani, ha akarjuk, hogy a gyűjteményünkhöz tartozzanak. A krisztáták legnagyobb részét másképp, mint egy termőhelyi krisztáta egy kicsiny darabját, nem tudom, ki tudna tartani a méreteiért (12. kép). Ezért egy kis darabot egy alanyra feloltva sokféle krisztátából álló gyűjteményt lehet létrehozni. Vannak gyűjtők, akiknek a gyűjteményük csak krisztátákból áll (13, 14. kép).
Egy másik szükséges oltási eset, amikor olyan növényeket akarunk gyűjteményünkben tartani, melyek a mi körülményeink között nem hajtanak gyökereket, vagy ha hajtanak is gyenge, talán azt mondhatjuk, hogy életképtelen gyökerek, esetleg ha erősek is a gyökerek, nagyon érzékenyek és bármikor berothadhatnak, Ilyenek a Discocactusok, Blossfeldiák, az Aztekium ritteri, stb.
A harmadik oltási csoport a szükségoltás. Ha téli pihenőidőben vagy akármikor, valamelyik növényünk megy tönkre, a legtöbb esetben csak úgy tudjuk megmenteni, ha egy még megfertőzetlen darabját feloltjuk. Nekem sikerült egyetlen mammát feloltani, melyből normális növény lett (15. kép). Esetleg egy feloltott növény, ha eléggé megnőtt, egy darabja levágható, saját gyökérre tehető és az oltott csonk hozhat magot vagy újabb hajtásokat, tehát segít a szaporításban (16. kép). A kaktuszkereskedők elsősorban azért oltanak, mert az erős alany jól táplálja a nemes, feloltott részt, mely így gyorsan nő és hamar kezd virágozni, összehasonlítva a sajátgyökéren tartott növényekkel (13, 14, 17. kép), és hamar eladható. A színes kaktuszokat az alany tartja életben, az alany termelte tápanyagok nélkül elpusztulnak. Tehát ezeket így, feloltva kell tartani. Az olyan oltványoknak, melyeknél a nemes, feloltott rész tartalmaz klorofillt, nincs szükség az alany termelte tápanyagra, csak ha célunk a gyors növekedés, ezért ezeket a növényeket úgy ültethetjük cserépbe, hogy az alanyt teljesen föld alá tesszük. Ebben az esetben az oltott növény már nem kelti az oltott növény a giccs, egyesek részére kellemetlen látványát.

Nekem van egy Discocactus buenkerim, mely 2005-től, már 9 éve, így van tartva (18. kép). A sarjaiból eddig egyet sem tudtam meggyökereztetni. A feloltott növényekkel van egy komoly probléma. Nem mindig tudjuk, hogy a feloltott nemes rész mekkorára fog nőni (19. kép). Ezért időnként vagy át kell oltani erősebb alanyra, vagy elpusztulhat táplálékhiány miatt, az alanyt kezdve elsorvasztani (20. kép). A 17-es képen látható krisztáta már rég nemlétezik, mert túlnőtte az alanyt.

Sajnos egy állami szakintézmény üvegházában nagy cereusokra találtam feloltott növényeket. A gondnok azt mondta, hogy "A látogató közönségnek így jobban tetszik, azért végezték ezeket az oltásokat" (21, 22. kép). Én ezzel nem értek egyet, de akik a jövedelmüket kell biztosítani, azok mindent kénytelenek véghezvinni. Végső soron, hogy ki mit csinál, nem szólhatunk bele. Mindenkinek más az ízlése, másképp látja a dolgokat, mást kedvel. Ha mindnyájunk ízlése egyforma volna, az egész világ férfijai egyetlen nőért verekedne.
Sajnos a giccs észrevétlenül minden felett uralkodik. A művészetekben, építészetben, irodalomban, televízió műsorokban, mindenütt. Miért? Mert a világ népeinek kultúrája 80%-ban a giccset kívánja. Ha a giccsért fizetnek, azt kapjuk, mert a pénzből élünk.

Szabó Gábor
Négyfalu, Románia

Címkék
Címke: 
Szerző: 
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.