Fajtiszta fajok, fajtiszta magok?

Hírlevél

Az előző, júliusi hírlevélben jelent meg Szabó Gábor: Fajtiszta magok és gyűjtőszámos utózönge című írása, melyből különösen érdekesnek találtam a következő részletet:

„A magfelelőstől kaptam egy kérdést: - Ha nem tudom biztosan, hogy a magok megfelelőek, fajtiszták a nevük szerint, ő a listán tesz egy erre vonatkozó jelet. A magfelelősnek 100%-osan igaza van, így helyes.”

A szöveget elolvasva néhány gondolat tolakodott elő kérdések formájában, amelyekre talán kapok választ is a biológia világában nálamnál otthonosabban mozgóktól. Rögtön az első kérdés: mit jelent az, hogy tiszta faj? És sorjázott a többi kérdés. Milyen határok között mondható egy faj tisztának? Hogyan állapítsuk meg egy adott faj tisztaságát? Hogyan állapítsuk meg a tiszta fajból származó mag fajtisztaságát? Választ talán egyetlen kérdésre sikerült találnom, az elsőre: mi a tiszta faj? A válasz csak a kaktuszokra alkalmazva: Egy kaktuszfaj tiszta, ha a tudomány által is elfogadott első fajleírásban (elsőleírás) megállapított „paramétereknek” megfelel. A „paraméterek” vizsgálatához vegyük elő az elsőleírásokat, valamint egy kaktusz monográfiát, újabb fajok esetén a Debreceni Pozsgástárt, amelyben rengeteg új faj első leírása megtalálható az eredeti leíróktól. No, és természetesen centit, tolómérőt, színskálát, és máris méricskélhetjük, számlálhatjuk a töviseket, az areolákat, szőröket meg egyebeket, a tövisek hajlását, a bőr, a virág színét, stb, stb. Ha mérésünk adatai az első leírás (és/vagy a monográfia) „paramétereinek” határértékeire vagy azokon belülre esnek, akkor elmondhatjuk, kaktuszunk tiszta faj. E csekély munkálkodás nagyjából megfelel a határozó kulcsoknál követendő eljáráshoz. Nagy gondban lehetünk, ha mondjuk a tövisek száma eggyel több vagy kevesebb, esetleg hosszabb vagy rövidebb 2 mm-rel, vagy a virág színe, netán kaktuszunk teste eltér a szokványostól ? Nevezhetjük még tiszta fajnak? Bonyolítja a kérdést, hogy a fajleírások alapján tiszta fajnak megállapított egyed sok-sok hasonló jellegzetességet mutat a hozzá közel álló rokon fajokhoz, gondoljunk az Echinocereus reichenbachii vagy az E. coccineus félékre. Ezek a hasonlóságok már azt is sugallják, hogy a rokon fajok keveredéséből származik, és felveti a fajok közötti hibrid leszármazást is, amit még tovább gabalyít a fajon belüli állandó hibridizáció. Egy biztos, fajon belül lehet akármekkora a keveredés, attól a faj még tiszta marad. És e keveredés miatt változhatnak a „paraméterek” is. Fajtisztának megállapított kaktusztól származó mag mikor nevezhető fajtiszta magnak? Egyáltalán ki az, aki meg tudja állapítani egy magról, hogy az fajtiszta? Úgy vélem egyetlen gyűjtő sincs ilyen tudás birtokában, kivéve, ha szándékosan és tudatosan állít elő nem fajtiszta magokat. Egyébként valószínűtlen megmondani egy szem magról, hogy az fajtiszta vagy nem fajtiszta. A magfelelős kérdésére a gyűjtő jó szándékkal csak azt válaszolhatná, hogy nem ismer olyan körülmény, ami kétségessé tehetné a mag fajtisztaságát. És ezt bárki elmondhatja, aki magvakat adományoz, a magfelelős pedig minden egyes magadományhoz odatehetné a jelt. Nem ismert olyan körülmény, de létezhet ilyen, akár véletlen folytán is. A gyűjtemények szinte kivétel nélkül egy légtérben találhatók vegyes fajok halmazaként. Vegyünk például egy mammillária gyűjteményt, amelyben egy időben több faj is virágzik. A kizárhatatlan légmozgás láthatatlanul szállíthatja a szemünknek láthatatlan virágporszemeket ide-oda, mégsem nevezhető gyakorinak nem fajtiszta utód létrejötte, amely ha létrejönne, már hibridnek kellene neveznünk, de semmiképpen nem fajon belüli hibridnek. S mindez annak köszönhető, ahogyan a természet elrendezte az élővilág dolgait. Kaktuszoknál egyes fajok egyre nehezebben különíthetők el egymástól, köszönhetően a mindenáron új fajt leírni akarásnak, amelynek egyik következménye a sokak által bírált későbbi faj összevonás. Gondoljunk egy-egy kaktuszfaj komplexumra, ahol teljes a tanácstalanság, főleg a gyűjtők körében. Szemléltetésül következzen egy hasonlat. A kutya fajon belül számtalan kutyafajtát hoztak létre. De ettől még úgy vélem a kutya faj továbbra is kutya faj marad, beletartozván minden fajta és korcs is. Viszont egy kutya fajtánál már beszélhetünk arról, hogy a fajta tiszta-e, mondjuk egy bokszerfajta. Ha a bokszer fajta egyede nem tiszta, akkor azt korcsnak nevezzük. Különösen érdekes az, hogy egyes kutyafajták egymással már képtelenek természetes módon utódot létrehozni a méretbeli különbségek miatt. Kialakult két csoport, talán több is, ahol csak a csoporton belüliek tudnak egymás között utódot létrehozni, míg más csoportok egyedeivel nem. Vajon ez az állapot a csoportoknál új faj kialakulásához vezethet? Aligha! De a kaktuszoknál, ha valamilyen utód létrehozási nehézség felmerül, pl. két egymástól nagy távolságra lévő populációnál, és már eltérések is mutatkoznak egyes tulajdonságokban, máris nagy az igyekezet új faj vagy legalábbis valamilyen alsóbb taxon képződéséről beszélni, sőt, le is írják, mint új fajt, alfajt, stb. Kaktusz fajtákról nem nagyon lehet hallani, pedig bőségesen találhatók. Egy kisebbik részét az ember hozza létre és rögtön el is nevezi, a nagyobbik részét a természet produkálja, amelyeket véletlenül sem nevez a tudomány fajtának, pedig mindkét esetben fajon belüli hibridek jönnek létre az ember alkotta megnevezéstől függetlenül. Egy faj tisztasága nem jelentheti a fajon belüli egyedek egyformaságát. A kérdés ismét feltehető: jelent-e egyáltalán valamit az, hogy tiszta faj? A tiszta faj fogalmára a biológiában, tudomásom szerint, nincs meghatározás. Aki mégis tudja e fogalom mibenlétét, kérem, ismertesse meg a Hírlevél olvasóival.

Ficzere Miklós

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.