Egy kis kedvcsináló a talajfertőtlenítő szerekhez

Hírlevél

Egy kis kedvcsináló a talajfertőtlenítő szerekhez, és az óvórendszabályok betartásához Darvas Béla: Virágot Oikosnak - Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén című könyvéből vett részlettel (168-169. o.).

Férfias fogamzásgátlók: DBCP és EDB

A talajfertőtlenítés a növényvédelem ökotoxikológiai szempontból legkínosabb ága. Egyáltalán nincsenek megfelelő megoldások. Persze, ha a farmernek a között kell választania, hogy a talajlakó kártevők miatt – egy darabig – bizonyos növényeket ne termesszen, vagy hogy az ellenük való védekezés miatt hamarosan magtalanná válik, talán borítékolhatnánk a választ. Most mindjárt két legyet ütünk egy csapásra: az egyik az Oppenheim által 1833-ban előállított DBCP (1,2-dibróm-3-klór-propán; a Dow Chem. Fumazone, a Shell Nemagon néven forgalmazta), míg a másik a Neifert és munkatársai által 1925-ben leírt EDB (etilén-dibromid, 1,2-dibróm-etán; a Dow Chem. Bromofume és Dowfume 85 nevű termékei)

Férfisterilitás

Egy észak-kaliforniai vegyészeti gyárban (Occidental Petroleum, Lathrop) dolgozó férfiak feleségei egyre nagyobb számban fordultak nőgyógyászhoz azért, mert nem voltak képesek teherbe esni. A vizsgálat meglepő eredménnyel zárult: a férjek majdnem felénél alacsonyabb spermiumszámot számláltak, pontosabban 10%-nál is kevesebben voltak a „kis csacsik”, az elvárthoz viszonyítva. A további vizsgálatok kimutatták, hogy a DBCP-üzemben eltöltött idő (expozíció) és a spermiumszám- csökkenés között szoros összefüggés van. A DBCP-üzemben ismert volt az a történet, hogy a műszak végi kétszeri zuhanyozás után elég volt egy ujjal az aranyhalakat tartalmazó akváriumba nyúlni ahhoz, hogy a halak felforduljanak. Később kimutatták, hogy a DBCP speciális toxinként az ember- és patkányherében kötődik a DNS-hez, és annak „törését” idézi elő. A DNS-törést követően a kromoszóma szerkezete, s ezáltal információs tartalma módosulhat, amelynek eredményei a mutáns utódsejtek. Ivarsejtek esetében ez különösen veszélyes, mivel az utódgenerációt érinti. DBCP-re a patkány háromszor érzékenyebben reagált, mint az ember. Ebből úgy gondolják, hogy vagy a DBCP hatásának kifejtése előtt aktiválódik a befogadó szervezetben, vagy a DNS-javító funkció* az emberi herében jobb, mint a patkányéban. Az EDB viszont nem adja alább, ugyanúgy betesz az embernek, mint a patkánynak. Az EDB-t az IARC listája az emberen valószínű rákkeltők legmagasabb „kasztjába” (2A) sorolta; a növényvédő szerek közül a captafol-lal (Santar – fák sebeinek kezelésére használtuk) együtt vezeti a listát. Az EDB egéren gyomor-, tüdő-, és bőrrákot; patkányon, az előzőeken túl még máj-, orr-nyálkahártya-, és emlőrákot is okoz, így 1983-ban, az USA-ban betiltották. 1984-ben viszont már Floridában több kút vizének szennyeződését észlelték, valamint gabonából készült termékekben mértek magas szermaradvány-értékeket, ami után az üzletek polcairól levettek közel száz süteményfélét.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.