Üvegházépítés tapasztalatai

Debreceni Pozsgástár
95. oldal

Zusammenfasunq: Nachdem es mehrere verlangt haben, beschreibt der Autor seine weiteren Kaldeengewachshausbau-Erfahrungen aus einem anderen Aspekt.
Abstract: He shares his experiences in building of greenhouse for cacti which differs all the types of greenhouses were built untill now.

1990-ben saját erővel építettem növényeim számára egy 5,5×3,5 méter alapterületű üvegházat. Már akkor is látható volt, hogy a gyűjteményem néhány év alatt kinövi ezt az alapterületet, de akkor elsősorban a telek nagysága, fekvése és beépítettsége objektíve nem tette lehetővé ennél nagyobb megépítését. Más gyűjtőtársaknál tapasztaltak alapján egyértelmű volt, hogy a talajba süllyesztett kivitel mellett kell döntenem. 1992-ben előre nem várt módon sikerült megvenni a miénk melletti, déli fekvésű telket, mely megteremtette a bővítés lehetőségét. 1997-ben sikerült is bővíteni egy 5,2×6 méteres alapterületű üvegházzal. A kivitelezést mindkét üvegház esetében teljes egészében saját munkaerőm felhasználásával végeztem el. Úgy érzem, ez által olyan tapasztalatokra tettem szert – pozitívra és negatívra egyaránt –, amelyet hasznos másokkal is megosztani, akik a későbbikben tervezik annak építését.

Elhelyezés, fekvés, tájolás

Az üvegház helyének megválasztásánál az alábbi szempontokat célszerű figyelembe vennünk:

  • A kertben lévő épületek elhelyezkedését, annak árnyékának mozgását, az épületek magasságát,
  • a telepített fák által vetett árnyék mozgását, beszámítva a fejlődésben lévő fák végleges magasságát,
  • a kert fekvését, a nap járását,
  • az uralkodó szélirányt, különös tekintettel azon tereptárgyakra (ha vannak), amelyek felfogják a fagyos szelek hűtő hatását.

A fenti szempontokat érdemes méretarányos rajzon rögzíteni és megszerkeszteni. Ennek során a tavaszi és őszi napjárást is figyelembe kell vennünk, mert ettől nagyban függ a megvilágítás időtartama (ez főleg ősszel nem utolsó szempont).

Az üvegház hossztengelyét fontos észak-déli irányba betájolni. Ezáltal többek között lehetséges tartósan biztosítani a kedvező megvilágítást, valamint a későbbiekben az üvegház bővítését, továbbfejlesztését.

Szabályként javasolt elfogadnunk, hogy a megfelelő napsugárzás időtartama, mennyisége akkor biztosított, ha az alapterület és az üvegfelület aránya legalább 1:1,6 (pl.: 30 m2 alapterület esetén az üvegfelületnek legalább 48 m2-nek kell lennie).

Kialakítás

A magam részéről ezt úgy értelmezem, hogy az üvegház hogyan helyezkedik el a talaj szintjéhez és más építményekhez viszonyítva. Eszerint lehet:

  1. Földbe süllyesztett, amikor csak a sátortető emelkedik ki a talaj felszíne fölé.
  2. Félig földbe süllyesztett üvegház üveg, vagy átlátszatlan oldalfallal és sátortetővel.
  3. A talaj felszínén elhelyezett üvegház (a járószint megközelítőleg egybeesik a talaj felszínével).
  4. Épület nyugat-keleti külső főfalának déli oldalához rásimuló hozzáépített üvegház. (1.a, b, c, és d ábrák)

Természetesen a fent említett, illetve rajzon ábrázolt tetőszerkezettől esztétikai, célszerűségi és egyéb szabályok figyelembevételével el lehet térni. Az üvegház ilyetén való kialakításának helyes megválasztásával elérhető kedvező hatások a következők:

  • a növények napi szükséges és lehetséges természetes megvilágításának biztosítása,
  • a napfénynek tavasztól őszig terjedő viszonylag egyenletes biztosítása a növények fejlődéséhez,
  • kedvező energia-felhasználási feltételek biztosítása fűtési időszakban és átmeneti időszakban: kora tavasszal és késő ősszel meghosszabbítva a növények vegetációs időszakát.

Alkalmazott anyagok és szerkezetek

Alapozás

Az üvegház szerkezeti anyagai ugyan nem képeznek jelentős súlyt, de megfelelő sávalap létesítése szükséges az építéskor. Az alapot elegendő 60-80 cm mélységűre és 25 cm szélességűre készíteni. Az eső okozta talajfelverődés kivédésére célszerű a talajszintet (0 szint) fölé 20 cm-re megemelni az alap felső síkját. Az üvegház vasszerkezetének rögzítése érdekében célszerű a vasszerkezet részére furatokat hagyni, vagy eleve beágyazni a betonozáskor azt (2. sz. ábra).

Az alapot célszerű betonból készíteni, melynek felső részét vasalással szükséges megerősíteni.

Ha az üvegház süllyesztett kivitelű, akkor a padlószint alá kell süllyeszteni az alapot minimum 40-60 cm-re. Ebben az esetben is célszerű vasbetonból készíteni azt, miáltal el tudja viselni a téli fagyok idején bekövetkező oldalirányban ható fagy nyomást. Ellenkező esetben megroppanhat az alap, ami a vázszerkezet vetemedését és ezáltal az üvegezett felületek tönkremenetelét eredményezheti. Ennek figyelmen kívül hagyásával az egész befektetés kárba veszhet. Erre lakóhelyemen láttam sajnálatos példát, mely a gyűjtemény jelentős részének elfagyását eredményezte.

Vázszerkezet

A vázszerkezet lehet fa vagy fém kivitelű. Fa szerkezet választása esetén igényes asztalos és a fa szerkezet szakszerű és megfelelő minőségű felületi kezelésére van szükség az élettartam növelése érdekében.

Legcélszerűbb és talán a legolcsóbb is a vas – acélszerkezetű vázszerkezet készítése. Ennek tulajdonságai jóval biztosabb teherbíró képesség és garantáltan hosszú élettartamot biztosítanak. A vasszerkezet készítéséhez általában elegendő 30×30×4-es T-, illetve L-vasat választani. A gerinc kialakításához 40×40-es T-vas a megfelelő. Az ajtószerkezet kialakításához L-vasat célszerű alkalmazni (3.sz. ábra).

A vasszerkezet elemein a vásárlást követően haladéktalanul, a hegesztés megkezdése előtt (majd a hegesztési munkálatok után ismételten) helyes elvégezni a korrózióvédelmet. Alapozó festékként ólom tartalmú (míniumos) festéket, majd pedig külső védőréteget alkalmazzunk. Mindkettőt több rétegben érdemes a felületre felvinni.

Szerelés-építés

A váz készítésénél szerkesztés alapján az előre méretve vágott elemekből kell végezni. Célszerű úgynevezett paneleket vagy annál kisebb felületű elemeket készíteni, azaz az egyes oldalakat először külön-külön elkészíteni. Az így elkészített 4 oldalpanelt összehegesztés és betonozás előtt módunkban áll segítséggel összeállítani, ellenőrizve a méretet és ezáltal munkánk pontosságát, az illesztéseket és csatlakozásokat.

A hegesztést megelőzően, mint említettem méretre kell szabni az egyes elemeket, majd a leszabott elemeket ki kell egyengetni, mivel a gyári vasanyag nem mindig teljesen egyenes, illetve nincs mindig "síkban". A hosszú elemeket célszerű kézzel (nem kalapáccsal!) egyengetni. Ehhez szükséges egy villásfát keresni, melynek kérgében nem okozhatunk nagy kárt. Ezért lehetőleg nem élő fát kell választani, vagy a rendelkezésre álló élő fa belső felületét ki kell párnázni deszkalappal (4. sz. ábra).

A blokkok összeállításához és hegesztéséhez mindenképpen sík, lehetőleg betonozott területet kell választani, de ennek híján szintezett pallókon is el lehet végezni a hegesztést. Az üveget tartó T-vasakat előre méretre vágva és kiegyengetve, valamint az illesztéseket elkészítve összehegesztettem a távtartó gömbvassal, mely a hőszigetelést biztosító fóliát, illetve nyáron az árnyékolt raschel hálót tartja kb. 10 cm-re az üveg felületétől (5. sz. ábra).

Üvegezés

Az üvegház befedéséhez, üvegezéséhez 73×15 cm-es kertészeti üveget alkalmaztam, melyet az Orosházi Float Üveggyár gyártott. Az üvegtáblákat míniumos kittbe ágyaztam. Az üvegtáblákat 10 cm-es lapolással tetőcserépszerűen helyeztem el a T-vázra. Az alsó üvegtáblát az üvegtartó acéllemeztől 5 mm-es gumibetét választja el, miáltal elkerülhető az üveg befeszülése, repedése (a későbbiek folyamán a megszilárdult kitt már fixálja az üveget). (6. sz. ábra)

A szellőztetés biztosítása érdekében az üvegtáblák egy része kb. 15%-a) kiszerelhető. Ezek befogadó vaskeretét hungarocell szalagokkal béleltem ki, melyeket szilikonos ragasztóval rögzítettem a T-vasakhoz. A hungarocell szalagok keresztmetszete 20×5 mm méretű volt. A hungarocellre támaszkodó üvegtáblákat kidőlés ellen úgy rögzítettem, hogy a T-vas szárát átfúrva, a furatokba 4 mm-es csapokat helyeztem, melyek így megtámasztották az üveglapokat "befeszítve" a tartó hungarocell éket. (7. sz. ábra). A fentieken kívül más megoldások is alkalmazhatók, mint pl.:

  • az üvegtáblákat lehet szilikonos ragasztóba is ágyazni,
  • az üvegméret könnyebben kezelhető nagyságban is legyártható,
  • lehetséges sejtszerkezetű áttetsző műanyag, polikarbonát táblákat alkalmazni, melyek kellő élettartammal és egyúttal számára kedvező elektromágneses sugarakat (hasonlóan a fóliákhoz). (Majdnem a teljes napsugárzási spektrumot átengedik! A szerk.)

Fűtés

Az 1991-ben épített üvegházam fűtését a lakás központifűtés-hálózatába csatlakoztatott külön vízkörrel oldottam meg. Fűtőelemenként a vízcső, illetve a 2 m hosszúságú csőradiátorok lettek beépítve. Az üvegházi fűtés vízkörébe beépítésre került egy elektromágneses szelep, melyet egy szobatermosztát vezérelt. Téli időszakban a belső hőmérsékletet 6 °C-ra állítottam be, s ezzel a leghidegebb teleken is +4-5 °C-ot lehetett biztosítani. Megfigyelésem szerint, míg a lakásban elhelyezett termosztát 4-5 alkalommal addig, ugyanilyen időintervallumban az üvegházi termosztát csak egyszer kapcsolt be, s ezzel biztosított volt a melegvíz beáramlása.

1997-ben bővített üvegház fűtését szintén ehhez a vízkörhöz csatlakoztatva oldottuk meg, a kivitelezést mindkét esetben szakember végezte.

1997-98. és 1998-99. évek telén (lekopogom: ez eddig) a fűtés zökkenőmentesen üzemelt, igazolva, hogy a csőkeresztmetszet és a fűtőfelület minden további nélkül biztosítja a 4-5 °C-os belső hőmérsékletet akár -15-18 °C külső lehűlés esetén is.

Mivel a központifűtési-rendszer gázfűtésű kazánnal működik, aminél a víz keringetését elektromos szivattyú biztosítja, fel kellett készülni az áramkimaradás esetén a fűtés biztosítására. Ezen helyzet nem kívánatos következményének megelőzése céljából egy Szieszta típusú gázkályhát állítottam készenlétbe az üvegházban. A hőteljesítmény méretezéséhez az üvegház hőveszteségét kell kiszámolni az alábbiak alapján:

  • Tb = belső maximális hőmérséklet 5-10 °C (vagy több)
  • Tk = külső hőmérséklet: a Dunántúlon és Budapesten -15 °C, az Alföldön és az Északi középhegységben -20 °C
  • F = üvegház alapterülete (m2)
  • k = hőátbocsájtási tényező, üveg esetén = 10 (tapasztalati tényező)
  • Q = hőveszteség Kcal/h (régi mértékegységben)
  • Számítási képlet: Q = F×k×(Tb-Tk)

Példa:

  • Tb = +5°C
  • Tk = -20 °C
  • F = 5 m × 6 m = 30 m2
  • k = 10
  • Q = 30×l0×(5-(-20)) = 7500 Kcal/h

A fűtés megtervezését, szerelését mindenképpen szakemberrel javaslom elvégeztetni.

Gázüzemű fűtési rendszer esetén csak szakember végezhet szerelési munkákat! Az üvegház télen két rétegű fóliával van letakarva, mely csökkenti a hőátadási tényező értékét s ez a fűtés biztonságát fokozza azzal, hogy hőtartalék képződik. A fólia és az üveg felület közötti távolság kb. 5-10 cm, az így kialakított légréteg szigetelő hatása csökkenti a hőveszteségét, ezzel csökkenti a fűtési költséget is. Az üvegház szellőztetését ablakok kialakításával lehet biztosítani. A kellő szellőzés érdekében az üvegfelület nagyságához mérten kb. 15%-ot kitevő szellőző felület kialakítása szükséges (8. sz. ábra).

Én nem nyitható ablakokat alkalmaztam, hanem az oldalfalak üveglapjainak egy részét kivehetően készítettem el. Üvegházamnál az alapterület 20%-át, illetve a sátortető 15-16%-át teszi ki a szellőző felület.

Az alsó kivehető üvegfelület helyére a későbbiek folyamán a tartós szellőztetés megkezdésekor raschel hálóval vagy szitaszövettel borított keretet tervezek elhelyezni. Ezzel akarom elérni, hogy rovarok és egyéb nem kívánatos "elemek" virágzási időben az üvegházba kerüljenek.

A fenti nyitható üvegfelülettel 1998-ban a legmelegebb déli órákban is 35-38 °C-os hőmérsékletet lehetett biztosítani.

Szerelés, építés

Süllyesztett kivitelű üvegház esetén kedvező talajviszonyok meglétekor célszerű pontos és körültekintő munkát végezni az alap kialakításánál. Mivel az általam készített üvegház helyén a talaj kötött, fekete föld, úgy tudtam kiemelni a talajt az alapárokból, hogy azzal a zsaluzási munkákat csak a felső (talaj felszíne felett) 20-25 cm-re kellett elvégeznem. A viszonylag nedves föld sima felülete képezte az alsó zsaluzatot.

Az alap kiásása után – hagyományos szintezési módszerrel (9. sz. ábra) – beállítottam a felső 20-25 cm zsaluját, amikor az elkészült, beállítottam az acélszerkezetű váz, oldalsó paneljeit. Ezután ezek sarokpontjait a helyszínen összehegesztettem, ezután következett az alap kibetonozása. A beton 1:4 cement:sóder térfogat arányban készítettem híg folyós állapotúra, így könnyen lehetett a tömörítést kézzel elvégezni. Az alap elkészítése után kezdtem az üvegházon belüli föld kiemelését, de csak a középső növényasztal felső szintjéig. Miután ezt elvégeztem elkészítettem a belső 5,5×2 méteres alapterületű növényasztal beton kivitelezésű vázát az alábbiak szerint: a növényasztal beton oldalának elkészítéséhez a kellő mélységű "alap" kiásását az üvegház tényleges alapjához hasonló módszerrel és gondossággal oldottam meg, azzal a különbséggel, hogy az alap belső oldalát alkotó felület képezte a zsalu egyik oldalát, míg a zsalu külső felületét az alapba helyezett fapallókból alakítottam ki.

A betonozás előtt a belső oldali (föld) és a pallóból készített külső zsalu közé 5×5 cm keresztmetszetű távtartó karót helyeztem el. A betonozás megkezdése után az üreg feltöltésével párhuzamosan ki lehetett húzni a távtartó karókat. A beöntött és tömörített beton már nem engedte elmozdulni a fa zsaluzatot. A szilárdság növelése érdekében a betonba vasszálakat helyeztem el (10. sz. ábra).

Miután a növényasztal oldalának kibetonozását elvégeztem és a beton kellően megkötött 24 óra után kiszereltem a zsaluzatot és az asztal külső felületét cementtejjel – még frissen – lesimítottam. Ezt követően (3-4 nap múlva) folytattam a talaj kiemelését és a betonozását a (11. sz. ábra) szerinti ütemezés szerint.

A betonozás befejezésével elvégeztem a felső gerinc, majd (12.-13./a-b ábra) szerinti üvegtartó T-vasaknak a felhegesztését, melyhez 1 fő segítségre volt szükség a kezdő varratok elkészítéséig. Az üvegtartó vasak beépítéséhez, illetve felhegesztéséhez az üveget helyettesítő sablont használtam, mely gyorsította a beállítást és biztosította a pontosságot. A sablon az üveglap szélességénél 2×0,5 cm-rel volt szélesebb.

A tartók elhelyezése után a merevítők és függőleges támasztékok hegesztése és betonozása következett.

A leírtakat egy lehetséges változatként kérném elfogadni, mely vita vagy kiegészítés alapjául is szolgálhat.

Az így elkészült új üvegház alaprajzát és metszetét a 14. sz. ábra tartalmazza.

Kiss László
Orosháza

Címkék

Hozzászólások

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.