MÉG EGYSZER A LATIN KIEJTÉSEKRŐL*

Debreceni Pozsgástár
3. oldal

Sajnos e látszólag nem fontos kérdés felvetése újra és újra aktuálissá válik -talán jobban, mint ezelőtt,- mivel egyre furcsább és kifacsartabb kiejtéseket hallunk, s a legutolsó ilyen irányú írás is hiányos, illetve hibás volt. **
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a latin holt nyelvként vált a tudományos nyelv, elsősorban a biológia eszközévé.
Ma már általában nem készülnek a tudományos közlemények latinul, viszont kötelező a növénytanban egy új faj, első leírása ezen a nyelven. Érdekes, hogy az állat- és embertan területén e kötelezőség nem áll fenn, ti.ott franciául is leírhatók az új fajok. Természetes, hogy nemcsak a pontos névleírások, de a megfelelő kiejtések is elengedhetetlenek, hiszen ennek is kötelező nyelvtani szabályai vannak, amelyek a latin nyelv esetében is következetesen használandók, és nem változtathatók.
Az eredeti latin kiejtési módok kismértékben eltérnek a maitól, és a kiejtés a ma létező országonként is némileg eltér, de nekünk kötelességünk úgy ejteni, ahogy azt előttünk már a nyelvészek megállapították, illetve ahogy abban az új keletű nevek és kifejezések terén megegyeztek.
Nézzük tehát részletesen.

Az egyszerű magánhangzók lehetnek rövidek és hosszúak. Ezeket a, e, i, ó, u ékezet nélkül írták, és hosszan vagy röviden ejtették.
Ma ezeket az időtartamokat -a nyelvkönyvek kivételével - szinte nem jelöljük, viszont az ejtésük a hangsúlynak megfelelően ma is különböző (A hangsúlynál erre is kitérek.)
Az "á" hangot nyílt "á"- nak ejtették Pl.: pastor, ejtsd, pásztor.

  • Horridocactus armatus, e.: Horridokáktusz ármátusz.
  • Notocactus apricus, e.: Notokáktusz áprikusz
  • Lobivia taratensis, e.: Lobivia táráténszisz.

Ez a szabály a szóvégi "á"-ra nem vonatkozik!

Az "é" hang kiejtése nyílt,"é" vagy zárt "é" pl.: herba, penna.

  • Coryphantha calipensis, e.: Korifánta kálipénszisz.
  • Gymnocalycium denudatum, e.: Gimnokálicium dénudátum.
  • Neobesseya cubensis, e.: Néobeszszéja kubénszisz.

Az "i" hang megfelel a magyar i-nek, csak a szó elején magánhangzó előtt (ez szóközben is előfordul), sőt meg után is, továbbá két magánhangzó kozoi hangzik "j" -nek pl.:

  • Gymnocalycium spegazzinin var. major, e.: Gimnokkálicium szpegázzinii varietász májor.
  • Cleistocactus ianthinus, e. Klejsztokaktusz jántínusz.
  • Pfeiffera Ianthothele, e.: Pfejféra jántotéle

Ezek az "i"-k gyakran "j"-vé íródtak át az idők folyamán, így helyes pl.: a maior (nagy) melléknév írása majornak is. (A szó eleji "i" sokszor görög származású.)

Az "o" és "u" általában úgy hangzik mint a magyarban pl.: a Róma, fátum,

  • Hamatocactus longihamatus, e.: Hamatokáktusz longihámátusz.
  • Parodia ignorata, e.: Paródia ignoráta.
  • Mammillaria neocrucigera, e.: Mammillária neokrucigéra.
  • Epiphyllum crenatm, e.: Epifillum krenátum.

A görög szavak átírásában használt "y"-t "i"-nek ejtjük, pl.:

  • Notocactus tenuicylinricus, e.: Notokáktusz tenuicilindrikusz.
  • Gymnocalycium hybopleurum, e.: Gimnokálicium hibopléurum.
  • Frailea chrysacantha, e.: Frájléa krizákánta.

Nem indokolt a régies "ü" - nek ejtése, ez főleg a görög eredet kihangsúlyozására vált egyeseknél gyakorlattá, pl.:
Nyctocereus kiejtése.: Niktocéreusz (nem Nükto...)

Két magánhangzó között az "y" is "i"- nek, ilyenformán "j" -nek ejtendő pl.:

  • Haageocereus lachayensis, e.: Hágeocéreusz lakajénszisz.
  • Gymnocalycium uruguayense, e.: Gimnokálicium urugvájénsze.
  • Echinopsis eyriesii, e.: Ekhinopszisz ejriészii.
  • Gymnocalycium eytianum, e.: G. ejciánum.

A gu, qu, su hangcsoportokban tőbeli magánhangzó előtt az "u" "v" -nek hangzik pl.: lingua (e.: lingva a. m. nyelv).
qualitas, (e.: kválitász a .m. minőség). suada, (e.: szváda a. m. a rábeszélés ereje).

  • Gymnocactus aguirreanus, e.: Gimnokáktusz agvirreánusz.
  • Gymnocactus beguinii, e.: Gimnokáktusz begvínii
  • Eriocereus guelichii, e.: Eriocéreusz gvelikii.
  • Mammillaria guillauminiana, e.: Mammillaria gvillauminiána.
  • Mammillaria yaquensis, e: Mammillaria jakvénszisz.
  • Gymnocalyciun quehlianum, e.: Gimnokálicium kvéliánum.
  • Quibentia pflanzii, e.: Kvijabéncia pflánzii.

Kettős magánhangzók - ae, au, ei, eu, oe - írásban kettősek, de kiejtésben egy szótagot alkotnak, Közülük az au, eu, ei úgy hangzik, mint a magyarban pl.: Aurora a. m. hajnalpír, Európa stb. Ha az eu után magánhangzó jön "ev"-nek ejtendő pl.:

  • Euonymus, e.: Evonímusz (Kecskerágó latin genus' neve).

Az "ae" kiejtése é (mivel görög származású, s eredetileg "ai" volt) pl.:

  • Mammillaria louisiae, e.: Mammillaria loujzié.
  • Haageocereus achaetus, e.: Hágeocéreusz akhétusz.

Az "oe" kiejtése ö , olykor "é" (eredendően ez is görög hang:"oi"), Nem helytelenül viszont éppen ezért, hogy a germán "ö" erős hatását kikerüljük, gyakran é -nek kell ejteni, pl.:

  • Gymnocalycium oenanthemum, e.: Gimnokálicium önánthémum vagy G. énánthémum.
  • Oehmea nelsonii, e.: Öméa nelszónii vagy Éméa nelszónii.
  • Morawetzia doelziana, e.: Moravétzia dölziána vagy M. délziána.
  • Echinocereus amoenus, e.: Ekhinocéreusz amönusz vagy E. aménusz.
  • Helyesebb az ekológia ejtés is.

Az "ae" és az "oe" kétjegyű magánhangzók hangjait néha külön kell ejteni. (ez is görög eredetükre vált), ilyenkor a második betű, az "e" fölé két pontot, vagy hosszúsági jelet teszünk, pl.:

  • Neochilénia aerocarpa, e.: Neokhilénia aérokárpa.
  • A latin mássalhangzók közül az "s" kiejtése mindenkor sz -nek hangzott pl.:
  • Echinocactus ingens, e.: Ekhinokáktusz ingensz.
  • Cephalocereus senilis, e.:Cefálocéreusz senilisz.

Ha az "s" két magánhangzó között szerepel "z"-nek ejtendő pl.:

  • Mammillaria plumosa, e.: Mammiilária plumoza.
  • Paródia roseoalba, e.: Paródia rozeoálba

Részben eltér a magyartól a latin "c" olvasása. (Eredetileg minden helyzetben "k"-nak hangzott, ez is görög hatás). Ma a latin"c" kiejtése mássalhangzók és mély magánhangzók (ezek az "a", "o", "u") előtt, továbbá a szó végén k-nak hangzik, pl.:

  • Echinocereus pectinatus, e.: Ekhinocéreusz pektinátusz.
  • Erdisia erecta, e.: Erdizia érekta.
  • Horridocactus calderanus, e.: Horridokáktusz kálderánusz.
  • Horridocactus andicolus, e.: Horridokáktusz ándikolusz.
  • Neochilénia occulta, e.: Neokilénia okkulta.
  • Parodia culpinensis, e.: Paródia kulpinénszisz.

A magas magánhangzók (e, i, ae, oe, e vagy ő ) valamint az y előtt megfelel a magyar "c" kiejtésének. (Még akkor is, ha ez görögösen "k"-nak lenne ejtendő!) pl.:

  • Cephalium,* e.: Céfálium.
  • Cylindropuntia ciribe, e.: Cilindropuncia ciribe.
  • Blossfeldia cyathiformis, e.: Blosszféldia ciátiformisz.
  • Rebutia poecilantha, e.. Rebúcia pöcilánta, vagy pécilánta.
  • Eriosyce ceratistes, e.:Eriozice cerátisztesz.
  • Lobivia caespitosa, e.: Lobivia cészpitoza.
  • Copiapoa cinerea, e.: Kopiápoa cinérea.

A "h" kiejtése a latinban olyan halk, hogy a szó elején sokszor írásban is elhagyták, pl.: Hadria - Adria, harena -aréna stb. pl.:

  • Mammillaria hahniana e.: Mammillaria haniána.
  • Mammillaria rhodantha, e.: Mammiilária rodánta.

A "k" és "z" betűk a latinban szintén idegen - sokszor görög - eredetűek és magyar kiejtésének megfelelően ejtjük pl..:

  • Rebutia kariusiana, e.: Rebúcia kariuziána.
  • Mammillaria karwinskiana, e: Mammiilária kárwinszkiána.
  • Lobivia korethroides, e.: Lobivia koretroidész.
  • Haageocereus zonatus, e.: Hágeocéreusz zonátusz
  • Zygocactus truncatus, e.: Zigokáktusz trunkátusz.

A görög eredetű mássalhangzócsoportok kiejtése a latinban, ch = kh, ph=f, rh=r, th=th (t). pl.:

  • Chamaecereus silvestrii, e.: Khamécéreusz szilvesztrii.
  • Acanthocereus chiapensis, e.: Akanthocéreusz khiápénszisz.
  • Mammillaria chionocephala, e.: Mammiilária khionocéfála. '
  • Mammillaria phymatothele, e.: Mammiilária fimátothéle.
  • Lophophora williamsii, e.: Lofofóra williámszii.
  • Phyllocactus chiapensis, e.: Fillokáktusz khiápénszisz.
  • Rhipsalis rhombea, e.: Ripszálisz rombéa.
  • Rhipsalidopsis rosea, e.: Ripszálidopszisz rózea.
  • Rhodocactus cubensis, e.: Rodokáktusz kubénszisz.
  • Thelocactus beguinnii, e.: Thelokáktusz begvínii.
  • Paródia thionantha, e.: Paródia thionántha, vagy tionántha.
  • Thrixanthocereus senilis, e.: Thrixánthocéreusz szénilisz (v.Trixánthocéreusz) szénilisz.

A "cc" mássalhangzócsoport első "c" -je mindig "k", s a "c" -vel kapcsolatos kiejtési szabály vonatkozik erre a második "c"-vel egyetemben, pl.: accuratus, e.: akkurátusz, ecce, e.: ekce.

  • Echinocereus coccineus, e.: Ekhinocéreusz kokcínéusz.
  • Eccremocactus bradei, e.: Ekkrémokáktusz brádei.
  • Mammillaria occidentalis, e.: Mammiilária okcidentális.
  • Gymnocalycium occultum, e.: Gimnokálicium okkultum.
  • Mammillaria zuccariniana, e.: Mammiilária zukkaríniána.

A "ti" hangcsoport eredetileg mindenkor "ti"-nek hangzott. Ma a "ti" szótagot magánhangzó előtt "ci" -nek ejtjük, pl.:

  • Opuntia vulgáris, e.: Opuncia vulgárisz.
  • Rebutia senilis, e.:Rebúcia szénilisz.
  • Weingartia lanata. e.:Wejngárcia lanáta.

Ha a "ti" hangcsoport előtt s, t vagy x betű áll, akkor kiejtése ti -nek hangzik.

  • Lobivia mistiensis, e.: Lobivia misztienszisz.
  • Loxanthocereus faustianus, e.: Loxánthocéreusz fausztiánusz.
  • Neoabbottia paniculata, e.: Néoabbottia panikuláta.

A görög szavakban akkor ha a "ti" szótag hosszú, szintén "ti"-nek ejtendő. Pl.: syncytium,*e.: sincitium, Tiara, e.: tiára. Totius, e.: totiusz

A görög eredetű "x" egykori kiejtése is megegyezik a maival pl.:

  • Rebutia xanthocarpa, e.: Rebúcia xánthokárpa.
  • Thrixanhocereus senilis (lásd előbb)!

Nem utolsósorban a hangsúlyról is szeretnék írni.
Míg anyanyelvünkben a szó első szótagja kap hangsúlyt, a latin nyelvben a hangsúly helye a szótagok számától és hosszúságától függ.

Az egytagú szavak egyetlen szótagjukon hordják a hangsúlyt. A kéttagú szónak az első szótagján van a hangsúly, akár rövid, akár hosszú a kezdő szótag!

  • Echinocactus minax
  • Neochilenia mitis

A többtagú szavak hangsúlyát az utolsó előtti szótag hordozza, ha az hosszú, pl.: magnitúdó.

  • Melocactus unguispinus
  • Parodia echinus
  • Escobaria organensis

Ha az utolsó előtti szótag rövid, a szó végétől számított harmadik szótag válik hangsúlyossá, pl.: vacatio, Pannonia.

  • Melocactus neryi
  • Cumarinia odorata
  • Echinopsis sylvatica

A -que, -ve, -ne, ce, pte, -met simuló szócskák* használata mindig a közvetlenül előttük álló szótagot, vagyis az eredeti szó utolsó szótagját teszi hangsúlyossá, pl.: populusque.

Végezetül az idegen eredetű szavakról írnék.
Minden fajnévként ( vagy egyéb rendszertani és más biológiai tudományterületi névként) használatos idegen nevet, illetve kifejezést szigorúan a latin kiejtésnek megfelelően kell ejteni. Hiszen azt nagyon sokszor nem tudjuk, hogy pl. egy angol kutató a nevét hogy ejtette, viszont azt mindenképpen, hogy latinul hogyan kell ejtenünk. Ez természetesen vonatkozik az amerikai, ( és minden más) hely és földrajzi nevekre is! Pl.:

  • Lemairocereus holliánus, e.: Lemajrocéreusz holliánusz.
  • Melocactus acunai, e.: Melokáktusz akunái.
  • Coryphanta schwarziana, e.: Korifánta szkhwarziána.
  • Echinocereus salmdyckianus. e.: Ekhinocéreusz szalmdikkiánusz.
  • Sclerocactus whlipplei, e.: Szklerokáktusz wippléi.
  • Sclerocactus wrightiae, e.: Szklerokáktusz wrigtié ( vagy S. wrigcié)
  • Chiapasia nelsonii. e.: Chiapázia nelszónii.
  • Gynocalycium ochoterenai, e.: Gímnokálicium okhoterenái.
  • Escobaria chihuahuensis, e.: Eszkobária khihuahuénszisz.

Bízom abban, hogy az ismeretek ilyen irányú újbóli felfrissítése mindegyikünk számára építőleg hatott.

Felhasznált Irodalom

  • Backeberg, C: 1977 Das kakteenlexikon VEB Gustav Fischer V. JENA
  • Bartalis, I . (szerk.) 1976 Csili Kaktuszkedvelö Szakkör Évkönyve Budapest,
  • Haage, W.: 1981 Kakteen von A biz Z.-Neumann V. Leipzig Radebeul
  • Komor, I. - Révész ,M.: 1964 A latin nyelv alapjai I. - Tankönyvkiadó Budapest,
  • Nagy, F.-Kováts, Gy.-Péter Gy.: 1983 Latin nyelvtan - Tankönyvkiadó Budapest,
  • Nemes, L. -Szabó, D.:1981 Kaktuszok - Mezőgazdasági Kiadó Budapest,
  • Soó, R. 1964-1966 A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve I-II. - Akadémia Kiadó Budapest,

* A szerző a Kaktusz-Világban (1985) megjelent - némileg módosított - cikkét adjuk közre újra, állandó aktualitása miatt!
** Az 1985 előtti más szerzőtől származó cikkre utalunk.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.