MAGYAR KAKTUSZGYŰJTŐK: Sajti Sándor

Debreceni Pozsgástár
245. oldal

Zusammenfassung: Der Verfasser stellt einen der bekanntesten Sammler vor, nach dessen Erzahlung er die Stationen des lebens eines Kakteensammlers skizziert.
Abstract: The author introduces one of the most famous cactus collectors in Hungary who collects cacti for a very long time. We can get to know the important 'stations' of his cactus collector's life relying upon his telling.

Sajti Sándor gyulai gyűjtőtársunk még október elején fogadott, amikor Lithops-ai legnagyobb része virágzott, hiszen ő - kaktuszok mellett - főként a Dél-Afrikai eredetű kavics növényeket tartja. Úgy tudom neki van a legnagyobb gyűjteménye ma ezekből Magyarországon. Talán sikerül visszaadni valamit a mellékelt képeken a gyűjtemény méreteiből és szépségéből.
Immár negyven éve, hogy első pozsgás növényét - egy Echinopsis eyriesii-t -beszerezte, majd ezt követték piacon vásárolt Crassula-k, Haworthia-k és AIoe-k. 1965-ben hallomásból értesült a budapesti Csili Kaktuszkedvelők Köre működéséről és elment egyik előadásukra, ahol csatlakozott hozzájuk. Itt ismerkedett meg többek közt Gál Józsi bácsival, Kákodi Gyulával, Kern Péterrel, Leitovicz Lászlóval. Eleinte tőlük kapott segítséget: úgy növényeket, mint tanácsokat. Tíz év után már övé lett az első díj a Gyulai Dísznövény Klub kiállításán, mert rengeteg egyéb növény mellett ő kaktusszal szerepelt. Lithops magot először a 70-es évek elején rendelt a Csili-ből, mindössze 5-6 félét.

Első vetéskísérletében egész jó volt a megmaradás, de aztán majd egy évtizedig próbálkozott különböző keltetési módszerekkel, ám a gombásodás ellenszerét nem találta. Egyszer ugyanis giliszta humusszal rendkívül ellenálló gombát sikerült „beszereznie". Végül valakinek a tanácsára kipróbálta a rézgálicot (100 I vízhez kb. 20 dkg. dózisban). Ezzel beöntözte a földet, majd tiszta vízzel lecsapatta, azaz lemosta ismét. Ezt követően megszűntek a gombásodási gondok.
Kérdésemre, hogy ennyi kezdeti nehézség után, mégis miért maradt a kavicsnövények mellett, azt felelte: „Mert kihívás volt számomra, azonkívül kicsik, nem szúrnak és a kaktuszok között, azokkal együtt is jól tarthatók."
Idővel tehát egyre több saját termésű magot tudott fogni, és egyre többet kapott is. Rájött, hogy nem kell a Lithops-okat dédelgetni. A rendszerváltás idején a szombathelyi Kiss Józsi bácsi által sikerült kapcsolatba kerülnie az új-mexikói Mesa Garden-nel, akikkel azóta rendszeres magcserét bonyolít le.
Jelenleg az üvegháza 30 m2, a több kisebb fólia sátor pedig 20 m2 körül van.
Talajkeverékként Florasca B-t és perlitet használ, amiben 20-30 % az utóbbi. Az ültető közeget mostanában fertőtlenítés érdekében gőzöli. Ehhez készített egy egyszerű szerkezetet: a tűztér fölött lábakon áll egy, kb. 20 I belső térfogatú vashordó alj.
Erre ráhelyezhető egy 120-130 literes üst, aminek az alja sűrűn ki van lyug-gatva. Ebbe kerül a bekevert talaj, amit nem szabad tömöríteni. Amire még figyelni kell, hogy az alul lévő víz felszíne és az üst alja között szinte semmi, de maximum egy ujjnyi hely lehet. Addig kell a gőzölést folytatni, amíg felül is meleg lesz a föld. Egy adag sterilizálása körülbelül 1,5 óra. Egy nap alatt 8-10 üstnyit azaz több, mint 1 m3 földet tud előkészíteni ily módon.
Öntözéshez az esővizet tartja legjobbnak, de ennek hiányában csapvizet is használ, melyet különbözőképpen juttat ki: porlasztva, szórva, felszívatva. Az utolsó módszernél csak félig szívat fel, hogy ne kérgesedjen a talaj felszíne!
Egyik legkedvesebb élménye az egyik kiállításhoz fűződik, ahol többek közt egy Brasilicactus graesneri-t állított ki.
Észreveszi egyszer, hogy egy fiatal pár asszonya az ő növényét simogatja és így szól: Isteni! Ez számára is az volt! Többet ért, mint a díj, amit kapott.

Sajti Sándor hitvallása szerint: „Nem az ember választja a növényt, hanem a növény az embert." Ezt olyan értelemben gondolja, hogy bírja-e a helyet és a körülményeket a növény, amit biztosítani tudunk számára. Tanácsa a fiatal gyűjtőknek, hogy ne a drága és ritka, idős növényekkel kezdjék a gyűjtést. A magvetés és a magoncok nevelése során rengeteg tapasztalatra lehet szert tenni. Valamint megszívlelendő ajánlatként mondta, hogy lassan kezdjék a gyűjtést és később masszívan folytassák. Nem pedig fordítva !
Nagyjából ennyi az amit ott létem alatt megtudtam egy több évtizedes pozsgásgyűjtői múlt tapasztalatairól. További sok sikert és jó egészséget kívánok Sanyi bácsinak az egyesület és a magam nevében !

Horváth László
Debrecen

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.