Magvetésről a teljesség igénye nélkül

Debreceni Pozsgástár
23. oldal

Zusammenfasung: Der Autor stellt die gesammelten Erfahrungen und nutzbaren Ergebnisse von regeimaßigen Aussaaten innerhalb von 15 Jahren dar.
Abstract: The author of this article has collected his observations and results obtained during the process of sowing and advance cultivating permanently for 15 years.

1981. óta gyűjtőm a kaktuszokat, s 1-2 év múltával magam is igyekeztem a gyűjteményemet magvetéssel szaporítani. Kísérletezéseimet váltakozó siker kísérte, mert jó néhányszor nem tudtam a kedvező feltételeket biztosítani.
Ennek okai a következők voltak:

  • a., a magvetés felett nem biztosítottam a legalább 40-50 mm-es légteret,
  • b., munkahelyi elfoglaltság miatt a szellőztetést nem volt módomban rendszeresen elvégezni,
  • c, ugyanezen okból a gombás fertőzéseket nem tudtam időben felfedezni, illetve a védekezést (vegyszerrel és tűzdeléssel) megkezdeni,
  • d., kezdetben csávázáshoz csak kálium-permanganát oldatot használtam, mely nem vált be.
  • e., a magok érettségét, illetve ezzel összefüggésben a csirázóképességét kezdetben nem vettem figyelembe, többnyire túl korán „éretlenül" vetettem el azokat (utóérlelés nélkül, pl.: Mammillariák).
  • f., az algásodás ellen nem találtam kellő ellenszert (a kálium-permanganát sem nyújtott védelmet). Ezért amikor a magvetés kiszáradt a talaj felszínén az algaszőnyeg felkunkorodott elszakítva a gyökereket, locsolás után újból kisimult, valamint az alga belepte a kis magoncokat, lerontva a fejlődés körülményeit.

A különböző szakirodalmak és magjegyzékek gyakran tartalmazzák az ajánlott hőmérsékletet, melyek a csírázáshoz szükségesek. Néhány példát említenék az ajánlott éjszakai és nappali hőmérsékletre a gyakoribb nemzetségekre vonatkoztatva:

°C éjjel °C nappal Nemzetségek
17 20 alatt valamivel Parodia
17 20 felett valamivel Blossfeldia, Austrocactus, Echinocereus, Echinofossulocactus, Lobivia, Mammillaria, (néhány), Notocactus, Oroya, Frailea, Rebutia
20 30 alatt valamivel Acanthocalycium, Ancistrocactus, Ariocarpus, Astrophytum, Cleistocactus, Copiapoa, Coryphantha, Denmosa, Echinomastus, Escobaria, Gymnócactus, Glandulicactus, Gymnocalycium, Matucana, Neoporteria, Neochilenia, Sulcorebutia, Thelocactus, Turbinicarpus
17 40-hez közel Pediocactus, Grussonia, Opuntia, Sclerocactus, Toumeya
20 30-felett valamivel Eriosyce

A magvetéshez használt eszközökről

Én jégkocka készítéséhez alkalmazott tálakat használok, melyekből 3-4 db-ot helyezek el egy tálcára. A tál rekeszeit műanyag lapocskákkal további 2-4 részre osztom. A tálak alját felforrósított szeggel 2-3 helyen kilyukasztom, hogy a vízzel való felszívatásra alkalmassá váljon. Az ilyen vetőtálnak előnye, hogy, gombafertőzés estén az kevésbé tud terjedni a rekeszek között. A rekeszekben 30-40 mm vastag vetőtalaj vastagság biztosítható, mely tapasztalatom szerint elegendő a kis magoncok 1-2 éves fejlődéséhez és a viszonylag fejlett gyökérzet kialakulásához.
Szakirodalom szerint a magvetés felett kb. 40-50 mm vastagságú szabad légréteget kell biztosítani a kedvező klíma létrehozásához. Én úgy tapasztaltam, hogy ez a légréteg mennél nagyobb, annál kedvezőbb feltételek biztosíthatók a csírázáshoz majd a neveléshez. Ezért fóliával való takarással kb. 30-40 cm magas, részben zárt teret alakítottam ki a növényasztalon.
A fentieken kívül más vetőedények is alkalmazhatók pl.: műanyag
cserép, hungarocell doboz stb., fontos a jó fertőtleníthetőség.

Árnyékolás

A magvetéshez lehetőleg szórt fényt kell biztosítani, mely különböző árnyékolók felhelyezésével érhető el. Szobában, ha nem kap közvetlen napsütést külön árnyékolást nem igényel. Ablaknál vagy üvegházban (vagy szabad téren) viszont selyem vagy újságpapírral kell árnyékolni. Én az üvegházat rashel hálóval árnyékolom, illetve a magvetés takarásához eleve használt fóliát alkalmazok.

A magvetés, csíráztatás feltételei, anyagai

a., Hőmérséklet: fontos figyelembe venni a meleg nappalok és a hűvösebb éjszakák periodikus ismétlődését.
A kívánt hőmérséklet úgy biztosítható, ha:

  • az azonos hőmérséklet igényű magokat egy vetőtálba vetjük és utána a számukra kedvező feltételeket biztosítva a helyre tesszük azokat.
  • üvegházban, fák részleges árnyékában, épület északi vagy déli oldalán stb. való elhelyezéssel.

Az eredményes csírázás, kelés után a hőingadozás fokozatosan növelhető (alapvetően a kis magoncok töviseinek kifejlődésével egy időben).
b., Napfény: a csírázáshoz, illetve keléshez szórt fény szükséges, melyet árnyékolással biztosíthatunk. Gondoljuk el, hogy a természetben a termésből kiszóródott, vagy az állatok által széthordott magvak a kövek között, mélyedésekben találnak védett helyet. Itt alakul ki – nem utolsó sorban a napfény hatására – a megfelelő mikroklíma. A kikelő magoncok itt a kövek és növények árnyékoló védelmében indulnak fejlődésnek. A szórt napfény nem a közvetlen napsugárzást jelenti, mert az a kis magoncok pusztulását is okozhatja, a túlzott fény és hősugárzás által. A kikelés után a tövisek fokozatos kifejlődésével a fény mennyisége növelhető, de a déli órákban az árnyékolás továbbra is szükséges. A kaktuszvetés nagy fényszintet igényel a gombás fertőzés megelőzéséhez. Az is előfordul, hogy a magoncok bevörösödnek (bétacian képződés), mely csak akkor káros, ha a növénykék fejlődése egyúttal leáll. A magoncok fejlődésének megszűnése a fény hiányára is utalhat.
c, Nedvesség: tiszta, kémiai anyagmentes, semleges kémhatású, kórokozó, baktérium és gombamentes vizet célszerű használni, amely nem hátráltatja a csírázást és nem befolyásolja a talaj kedvező kémhatását. így a legcélszerűbb az állott esővíz.
d., Talaj: általában homokos vetőtalajt célszerű használni, mely nem
tartalmaz friss (bomló) szerves anyagot, trágyát, ami károsítaná a magoncok gyökereit. A kereskedelemben kapható kertészeti talajok sok ilyen komponensei rendelkeznek. Megfelelő az erdei homokos talaj, mely kevés szennyeződést, ugyanakkor mikroorganizmusokat is tartalmaz. A legtöbb észak-amerikai, chilei kaktusz 2/3 rész homokot, 1/3 rész humuszt, a dél-amerikai kaktuszok és más pozsgások 1/2 rész homokos talajt, 1/4 rész humuszt és 1/4 rész vulkanikus kőtörmeléket tartalmazó talajt igényel a magvetéshez. Ez enyhén savas kémhatású talajt eredményez. Az apró magok vetéséhez (Strombocactus, Parodia stb.) 50% humufikálódott tőzegmoha és 50% perlit (vagy homok) keveréke vagy 100% tőzegmohát is lehet használni. Én a fentiekhez igazodva homok helyett 60% finom 0,5 mm-nél kisebb szemcsenagyságú „építési folyami homokot", továbbá 30% mészmentes kerti földet és 10% rostált tőzeget alkalmazok. Külön fertőtlenítést nem tartok szükségesnek a gombafertőzés megelőzésére (pl. hőkezelést), mert azzal a talaj hasznos mikroorganizmusait is elpusztítanám.
A gombafertőzés ellen az alábbi módszereket alkalmazom:

  • csávázást, melyhez a csávázószer Chinoin-Fundasol, Zineb, Orthocid részarányos keverékéből állítom elő. A szert a magoknak a termésből való kipergetése, illetve megtisztítása után viszem fel szárazon víz nélkül a magok felületére. Ehhez egy gyógyszeres fiolát alkalmazok, mely biztosítja a csávázószer-rázogatással való felvitelét a magokra.
  • A vetés után a vetőtál felszívatását követően azonnal gyenge (kb. 1-2 súlyezrelékes) kálium-permanganát oldattal megpermetezem a talaj felszínét.
  • Kikelés után havonta 1-2 alkalommal felszívódó (szisztematikus) és kontakt hatású gombaölő szer 1%-os oldatával megpermetezem a kis növényeket.

Tapasztalatim szerint a réztartalmú szerek nem fejtenek ki kedvező hatást a kis magoncokra az előírt töménység alkalmazása mellett.
e., Kőtörmelék: 2-3 mm nagyságú osztályozott rostált sóder alkalmazása ajánlott, mely a talaj felszínének egyenletes takarására szolgál. Tapasztalatom szerint ennek felhasználásával az algásodás szinte teljesen elkerülhető.

Magvetés

A vetőtálat, illetve annak rekeszeit feltöltöm az előre bekevert talajjal, miközben ültetőfával gyengén tömörítem úgy, hogy a rekesz felső síkja alatt 4-5 mm maradjon.
A rekeszekben elhelyezem a már említett 1-3 db elválasztó műanyag lapocskát. Az így előkészített vetőtálakról vázlatot készítek. A vetőtálakat maradandó módszerrel beszámozom. A talaj felszínére egyenletes elosztásban szórom a magokat, majd ültetőfával vagy ceruza lapos végével a talajba félig benyomkodom azokat. Minden elvetett adag után a vázlatban rögzítem annak pontos nemzetség és faj nevét.
Miután az egész vetőtálat teljesen bevetettem a talaj felszínét egyenletesen beterítem 1-1,5 rétegben az általam kirostált 1-1,2 mm nagyságú sóderrel, illetve törmelékkel.

Öntözés

Az első néhány napon javaslom ködösíteni a vetőtálat, hogy a magok vizet tudjanak felvenni. Én felszívatom a vetőtálat esővízzel majd kálium-permanganát oldattal bepermetezem a talaj felszínét. Naponta 1 alkalommal párásítással nedvesen tartom a kőtörmelék felszínét.

Csírázás, magkelés utáni teendők

A magok kelése után a víz mennyiségét fokozatosan csökkentem, a ködösítés (finom porlasztással, párásít, a szerk.) alkalmazásával, de a talajt nem engedem kiszáradni. A magoncok növekedésének beindulása után a ködösítést beszüntetem és áttérek az öntözésre, melyet ciklikusan végzek úgy, hogy a felszívatás után hagyom kiszáradni a talajt (ez kb. 4-6 nap alatt bekövetkezik), majd egy hétig szárazon hagyom a magvetést. Nagyobb melegben reggelente gyenge párásítást alkalmazok. A hét elteltével a már leírt ciklust ősz végéig folyamatosan megismétlem. Ősszel a száraz időszak hosszúságát fokozatosan növelem.
A csírázás elmaradása esetén, 3-4 hét után, hagyom kiszáradni a vetést. Egy hétig szárazon tartom. Majd kezdem elölről a csiráztatást, ha szükséges azt többször is megismétlem.

Magoncok nevelése

Ahogy fejlődnek a magoncok és kialakul tüskézetük a tartási körülményeiket közelítem a felnőtt növények körülményeihez. Elsősorban a nedves és száraz időszakok periodikus változtatásával, valamint fény növelésével, így elősegítve gyökérzet és a növények fejlődését. Nevelésnél figyelembe kell venni természetes élőhelyük körülményeit, elsősorban az őket érő fény és hőmennyiséget. Június-augusztus hónapokban a déli órákban szükséges az árnyékolás. Délután 4-5 óra körül leveszem róluk a külön árnyékolót és csak az üvegház takarása védi a növényeket. Szeptember-október hónapokra a külön árnyékolást teljesen megszüntetem. Ekkorra már a kis növények egyre inkább nyomják egymást, de a tűzdelést a következő évre halasztom. A teleltetést a nagy növényekhez hasonló körülmények között végzem. Tavasszal a meleg idő közeledtével, amikor egész napra napsütés várható, párásítást alkalmazok úgy, hogy a nap végére a kis növényekről a víz felszáradjon. Március-április hónapokban fokozom a párásítást, öntözést általában április közepétől alkalmazok felszívatással. A fejlődésnek indult magoncok áttűzdelését május hónapban végzem, amikorra már szinte "agyon" nyomják egymást. Az öntözéshez tápsós oldatot nem szoktam használni, mert az általam használt talaj elegendő tápanyagot biztosít a magoncok fejlődéséhez.

Kiss László
Orosháza

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.