Kaktuszok nevelése fűtetlen fóliában

Debreceni Pozsgástár
89. oldal

Zusammenfassunq: Der Autor schreibt über seine mehrere Jahre lange Erfahrung in der Haltung von Kakteen und anderen Sukkulenten in einem nylon Folienzelt ohne Heizung. Die meisten von den in diesem Artikel aufgefüfrten Arten sind alsó Winterfest.
Abstract: The author telis his experiences how he could keep his cactus and other succulent speciments under the two layer nylon in winter. So most of the cactus species which are listed in the article became cold resistance.

Manapság az energiaárak emelkedésével egyre nagyobb a jelentősége a különböző energiatakarékos módszerek használatának. Meglepő módon a legtöbb kaktusz partner ebben, meglepően kevés hővel beéri. Néhány éve kísérletezem kaktuszok és egyéb pozsgások fűtetlenül és minimális fűtéssel való tartásával. A hidegtűrésre esélyes fajoknak még csak a töredékét sikerült kipróbálnom, de az eredmény máris nagyon biztató: rengeteg faj tartható fűtetlen helyen szinte ingyen.

Jelenleg két növényházam van. Az egyik egy 3x5 méteres üvegház. Itt minimális fűtéssel, egy kis hőszabályzós hősugárzóval fűtök. Az üvegház le van ásva a talajba kb. 60-70 cm-nyit, és télire fóliaborítást kap. A minimum hőmérséklet kb. 0 és mínusz 1-2 fok között szokott lenni. A kaktuszozás költségei már ehhez hasonló tartás mellett is jelentősen csökkenthetők, idén télen kb. 20000 Ft-ba került a fűtés. Ilyen körülmények között tartom az átlagos kaktuszokat. Tapasztalatom szerint a legtöbb kaktusz jól viseli ezt a tartást. Amikkel problémák vannak, azok nagy része is tartható lenne, ha a hőmérséklet nem süllyedne 0 fok alá. A problémás kaktuszfajok a következők: Melocactus, Discocactus, a legtöbb oszlopkaktusz (kivéve Oreocereus, Cereus, Trichocereus), sok törpe Mammil-laria, Echinocactus grusonii, Ferocactus latispinus, F. glaucescens, F. macrodiscus, As-trophytum ornatum, A. myriostigma, és persze az őserdei és fán lakó fajok (Selenicereus, Rhipsalis, Peireskia stb.). Ezeket a fajokat beviszem télire a szobába telelni. Az általában tartott kaktuszok 99%-a azonban kiválóan elviseli ezt a teleltetést, persze teljesen szárazon. Az egyéb pozsgások nagy része viszont nem bírja ezt a tartást. Ami jól érzi magát nálam: a kristályvirágfélék, néhány Euphorbia (pl. cereiformis, melocactiformis), néhány Haworthia és Gasteria faj, a legtöbb Agave és Yucca.

A másik növényházam 5x4 méteres, dupla falú fóliaház. A két fal között 10-30 cm légrés van. Ebben a házban az utak le vannak ásva kb. 50 cm-nyit, az eredeti talajszint szolgál asztal gyanánt. Ennek nagyobbik részében a talajt kevés sóder és tőzeg felhasználásával fellazítottam (egyébként kötött, agyagos a kerti föld), kb. 1/3 részben pedig cserepes növényeket tartok. Ezt a házat nem fűtöm, így általában -10 és -15 fok között van az előforduló minimum hőmérséklet. Számtalan kaktusz és egyéb pozsgás él ilyen körülmények között. A fajok nagy része, leginkább a kiültetett növények sokkal egészségesebbek mint az üvegházban nevelt testvéreik. Több olyan nemzetség is kiválóan fejlődik itt, ami egyébként kényesnek számít. A kiültetett rész sziklakertszerűen van kiképezve kövekkel és törpecserjékkel. Ezek fellazítják a kaktuszok tömegét, ezzel nagyon javítják az összképet. Próbáltam olyan fajokat találni, amik ritkás ágai alatt a kaktuszok megélnek. Leginkább bevált ilyen célból a rozmaring (Rosmarinus officinalis) és a fagytűrő citrom [Citrus (Poncirus) trifoliata]. A rozmaring a metszést jól tűri, így könnyen kiritkítható, míg a citrom eleve ritkás ágú, alig árnyékol. Megfelelő a „cserjés" pimpó (Potentilla fruticosa) is, amit szintén nyírni kell. A levendula is kiritkítható, de tavasszal hatalmas koronát növeszt a virágaiból, amit az embernek nincs szíve megnyesni. Újabb próbálkozás a törpe orgona (Syringa vulgaris cv.) és a fagytűrő fukszia (Fuchsia magellanica*), egyelőre úgy tűnik, ezek is beválnak. Több Hebe faj is alkalmasnak tűnik szép levelei miatt (pl. H. amstrongii) de ezek nem tűrik a száraz klímát. Érdekes kis növény a napvirág (Helianthemum canum, H. nummalarium). Ez alacsony, arasznyi magas cserje, alá kaktuszokat ültetni nem lehet, viszont a tavaszi virágzása után is folyamatosan hozza apró sárga virágait.

A kaktuszok közül néhány csoportot emelnék ki, amik különösen jól érzik magukat fűtetlenül. A legnépesebb télálló nemzetség, az Opuntia viszonylag kevés fajjal képviselteti magát. Ezek a példányok viszont kiültetve hihetetlen gyorsan fejlődnek. Leginkább az Opuntia basilaris érdemel említést. Ez az egyébként üvegházban kényes, szabadban kifagyó növény szinte gyomként terjed, tavasszal bőven hozza rózsaszín virágait. A törpe medvetalpkaktuszok között is szép és érdekes növények akadnak. A Corynopuntia fajok legtöbbje (kivéve a C. invicta fajt) szívós fagytűrő növény. Kiültetve gyorsan fejlődnek, töviseik is erősek, mutatósak. Cserépben tartani nem szabad őket, mert alig növekszenek. A dél-amerikai medvetalpak között is akad néhány fagyálló, mint például a Tephrocactus platyacanthus vagy a Pterocactus fajuk. Ezek a téli nedvességre érzékenyek, egyéb igényeik azonban nincsenek. Cserépben is jól érzik magukat.

Az Echinocereus talán a legnépesebb nemzetség, ami fagytűrő és nem nő hatalmasra. Leginkább az E.fendleri, E. engelmanni, E. triglochidiatus,(25 és 27 sz. kép), E. viridiflorus, E. chloranthus (28 sz. kép) E. neichenbachii (26 sz. kép) rokoni körei fagytűrők, ezek bátran tarthatók fűtés nélkül. Belőlük változatos gyűjtemény állítható össze, amely tavasszal hihetetlen virágpompát produkál. Kiültetve nem kényesek és rendkívül gyorsan fejlődnek. A Sclerocactus (36 sz. kép) fajok mind, és az Echinomastusok többsége is télállónak bizonyult. Üvegházban kényes, lassan fejlődő növények tartoznak a Neobesseya nemzetségbe (újabban Escobaria lett belőlük, de jellegzetes formájuk elárulja őket). Az első pillantásra jellegtelen zöld növények kiültetve hihetetlen növekedést és virágzást produkálnak. Igényük a tél végi, kora tavaszi nedvesség: ezek akkor kezdenek beindulni, amikor nálunk a természet ébredni kezd. Úgy tűnik, hogy kiültetve jól viselik a téli nedvességet is, ilyenkor amint a hőmérséklet megfelelő lesz, azonnal többszörösükre híznak, kihozzák előző évi élénkpiros terméseiket, április -májusban virágoznak és a nyári melegre be is fejezik fejlődésüket. Növekedésük ütemére jellemző, hogy az 1 éves dugványok között van 7-8 cm átmérőjű, 5-6 fejes telep, teli virággal.

Az Escobaria (29. 30. 33. sz. kép) nemzetség szinte minden faja fagytűrő, én még nem találkoztam olyannal, ami kifagyott volna. Apró termetű, szárazságtűrő növények, jobb őket cserepekben nevelni. Kiültetve túlhajtatottá válnak, bár nem vettem észre, hogy emiatt kevésbé bírnák a hideget. A téli nedvességre érzékenyek.

A Mammillariák között is számos télálló akad, pl. a legtöbb lapos zöld faj M. heyderi (34. sz. kép) (meiacantha stb.), M. wrightii (35. sz. kép), microcarpa, tetrancistra stb. Ezek is érzékenyek a téli nedvességre. A répagyökeres fajokat jobb kiültetve tartani száraz helyen.

Meglepő módon a dél-amerikai fajok között is sok télálló akad, leginkább a Lobivia és a Gymnocalycium nemzetségekben. Ezek szívós növények, a téli nedvességet is viszonylag jól bírják. Ilyen pl. a Lobivia aurea változatai, a L. ferox, az Acantho-calycium fajok legtöbbje, szinte minden Mediolobivia, a Gymnocalycium bruchii, gibbosum, chubutense, a Pyrrhocactus fajok legtöbbje, az Austrocactusok. (32. sz. kép) Ez utóbbi két nemzetség a téli vízre érzékeny.

Az egyéb pozsgások között is akad jó néhány fagytűrő. Legismertebbek talán a különféle északi Agave és Yucca fajok. Ezek kiültetve gyorsan fejlődnek, bőven sarjadnak, rövid idő alatt mutatós példányokká válnak. A téli nedvességet is viszonylag jól viselik, ha csak a talaj nedves és a leveleik között nem áll meg a víz. Kiválóan tartható az Agave parryi minden változata, az A.utahensis, A. schottii, A. parviflora, A. stricta, de meglepő módon jól érzi magát az A.victoria-reginae is.

A kristályvirágfélék között is sok fagytűrőt találunk. Ezek is jól fejlődnek és virágoznak kiültetve. Ilyenek a Titanopsis (38 sz. kép) fajok, a Faucaria tuberculosa, néhány Pleiospilos faj (pl. P. compactus), a Rhynephyllum broomii, az Aloinopsisok és néhány Delosperma faj (ezek teljesen télállóak, a szabadban is termeszthetők). Érdekes módon a kristályvirágfélékre jellemző egyedi igények, téli fejlődési időszak stb. ellenére jól érzik magukat ezek a kis ékszerek. Egyáltalán nem kényesek, könnyen tarthatók.

Egy dologra mindenképpen fel kell hívnom a figyelmet. Sok fajt a tűrőképessége határán tartunk, ezért itt már számít az egyes példányok egyéni érzékenysége is. Sokszor figyelembe kell venni, hogy az adott példány a faj elterjedési területének mely részéről származik. A kevésbé hidegtűrő fajoknál (pl. Notocactus mammullosus, Parodia aureispina, Glandulicactus uncinatus stb.) sok példányunk elpusztulhat, amíg találunk egy megfelelő, hidegtűrő populációból származó növényt.

Ezeket továbbszaporítva már sokkal szívósabb utódokat kapunk. Mindez azt mutatja, hogy egy példány elpusztulása nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott fajból nem tudunk fagytűrő egyedet beszerezni. Ilyenkor érdemes a kritikusabb fajokat cserépben nevelve és nem kiültetve is megpróbálni, minimális öntözés mellett 'edzve' a növényeket. Sokszor tapasztaltam, hogy cserépben sokkal többet kibírnak egyes fajok, mint kiültetve.

Tapasztalataim szerint a kiültetett tartásnak számos előnye van azon fajok számára, amelyek elviselik. Az egyenletesebb vízháztartás és hőmérséklet sokat számít, a növények ezt erőteljes fejlődéssel hálálják meg. A nedvességet is jobban tűrik így. Ennek talán az lehet a magyarázata, hogy a nedvesség és a pára nem szorul meg, mint a cserépben, a talaj szellőzik nedves állapotában is. A talaj ritkán fog teljesen kiszáradni, ez előny és hátrány is egyben. Előny, mert a kaktuszok finom gyökerei nem száradnak el, és folyamatos vízellátást kaphatnak a fejlődésükhöz. Hátrány, mert éppen az erőteljes növekedés miatt túlhajtatott növényeket kaphatunk, valamint a téli nedvesség sok faj ellensége. A hajtatott külső ellen védekezésül minél több napsütést kell biztosítanunk. Emiatt lehetőleg ne árnyékoljuk a növényházat. Ezt csak kiváló szellőzés esetén tehetjük meg, a legkönnyebb fóliaháznál megoldanunk, mivel az nem melegszik fel olyan mértékben, mint az üvegház (a fólia átengedi az infravörös hősugarakat, míg az üveg benntartja).

A kiültetett tartásmód könnyen megvalósítható fűtetlen tartás mellett, mivel az olcsó fenntartási költségek lehetővé teszik a nagyobb növényházak megépítését. Erre nagy szükség is van, mivel a növények így nem helyezhetők olyan sűrűn egymás mellé, mint cserepekben. Az összhatás, a gyorsabb és természetesebb fejlődés mindenképpen megéri a nagyobb terület igényelte csekély plusz befektetést. Ellenérvként hallottam viszont, hogy így a növények nem vihetők kiállításra.

Akár kiültetve, akár cserepekben tartjuk a kaktuszokat, számtalan változatos formájú és gyönyörűen virágzó növényt gyűjthetünk össze fűtetlen helyen szinte ingyen. És ha csak a növényházunk hőmérsékletét csökkentjük 0 fok köré, akkor szinte minden kaktuszt gondozhatunk jelentős költségmegtakarítás mellett. Kísérletező kedvűeknek különösen ajánlott ez a ma még Magyarországon alig ismert tartásmód.

Barna János
Szeged

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.