Gondolatok az öntözésről és az öntözővízről

Debreceni Pozsgástár
97. oldal

Zusammenfassunq: Der Autor fasst als Chemiker die chemische Eigenschaften des Wassers, deren Veranderungsmöglichkeiten und die Art und Weise der Bewasserung kurz zusammen.
Abstract: The author who is a chemist briefly summarises the Chemical feature of the water, the opportunities for its modification and the way of the proper watering.

Noha a pozsgások jobban tűrik a szárazságot, mint a többi növény, mégis számukra is létfontosságú a víz. Ahhoz, hogy kedvenc növényeink egészségesek legyenek, fejlődjenek és évente virágozzanak, mi is jelentősen hozzájárulhatunk azzal, hogy a lehető legoptimálisabb körülményeket biztosítjuk a számukra. Egy ilyen feltétel az öntözés és az öntözővíz minősége. A növényeink öntözésére használt víznek számos tulajdonsága van, ilyen például a víz kémhatása (pH értéke), keménysége, oldottanyag-tartalma, biológiai tisztasága vagy a hőmérséklete.
A pH (potentia hydrogenii) kifejezést a kémhatás jellemzésére vezették be. A híg vizes oldatokra érvényes 1-14 terjedelmű pH-skálán a 7-es érték felel meg a semleges kémhatásnak; a teljesen tiszta víz kb. ilyen értékkel rendelkezik. A pH-csökkenésével a savasság nő és fordítva: 7 fölötti értékek növekvő lúgos (bázikus) kémhatást jelentenek. Mivel a pH-skála logaritmikus, a pH egy egységgel való megváltozása tízszeres eltérést jelent a savasságban. Ez azt jelenti, hogy egy pH = 2-es oldatban százszor több olyan részecske (oxóniumion, H3O+) van, ami a savasságot okozza, mint egy 4-es pH-jú oldatban. A víz pH-értékének a meghatározására az ún. univerzál indikátorpapír alkalmas, amely vegyszerboltokban, laboreszközöket árusító üzletekben vehető meg. A papírcsíkot a vízbe mártjuk, majd rövid várakozás után a színét összevetjük a mellékelt színskálával és így olvassuk le a pH-értéket.
A felszíni vagy vezetékes vízben levő oldott anyagok egy része megváltoztatja annak a pH-ját: az oldott szén-dioxid gáz, vagy a víztisztítás során használt egyes alumíniumsók például csökkentik azt, ugyanakkor a kalcium-, vagy magnéziumsók növelhetik az öntözésre használni kívánt víz pH-értékét. Ezzel a kérdéskörrel szorosan összefügg a víz keménysége.
A már említett, vízben oldott kalcium- és magnéziumsók a vizet keménnyé teszik. Az ilyen vízben nem habzik a szappan, hanem túrós, szilárd anyag képződik, nehezen puhulnak meg főzéskor a hüvelyes növények, ipari rendszerekben kazánkő képződik stb. Nyilvánvaló, hogy a kemény vízzel való tartós, egyoldalú öntözés káros a növényeinkre, mert megnő a cserépben lévő talajkeverék sótartalma és emiatt megváltozik a kémhatása is (meszesedés). Ez tápanyag-felvételi problémákhoz, sőt gyökérpusztuláshoz vezethet. A talaj pH-jának 7 fölé való növekedése megváltoztathatja a pozsgások számára is nélkülözhetetlen nyomelemek (vas, réz, molibdén stb.) oldékonyságát, felvehetőségét, így a talaj elmeszesedése mikroelemhiányt is okozhat. Megjegyzendő azonban, hogy egyes nemzetségek (pl. Astrophytum, Turbinicarpus) igénylik a kissé bázikus talajt, sőt egyes esetekben a kifejezetten gipszes (kalcium-szulfát) közeget (Geohintonia).
A vízben oldott kalcium- és magnéziumsók egy része (hidrogénkarbonátok) forralással oldhatatlan anyagokká (karbonátokká) alakítható, ezek okozzák a víz ún. változó keménységét. Az ún. állandó keménységet adó sókat azonban elsősorban kémiai úton lehet eltávolítani. Ennek lényege, hogy az oldott (klorid, nitrát stb. formájában jelenlevő) kalciumot és magnéziumot vízben rosszul oldódó anyagokká alakítjuk, és ülepítés után a tiszta vizet használjuk. Hazánkban a vízkeménység számszerű jellemzésére az ún. német keménységi fokot (nk°) használják. 1 nk° annak a víznek a keménysége, amely literenként 10 milligramm (mg) kalcium-oxidnak (CaO) megfelelő kalcium-, illetve magnéziumsót tartalmaz. A 0-5 nk°-os vizet lágynak, az 5-10 nk° közötti vizet közepesen keménynek, az e fölöttit pedig keménynek tekinthetjük. A növényeink rendszeres öntözésére használt víznek 5 nk°-nál lágyabbnak kell(ene) lennie. A lakóhelyünkön levő vezetékes víz keménységéről a helyi vízmű adhat felvilágosítást.
Az öntözővíz lágyítására kiválóan használható az oxálsav ((COOH)2H2O). 10 liter víz 1 nk°-kal való lágyítására 0,225 gramm szükséges belőle. Ha a vizünk keménysége pl. 12 nk° és ezt 4 nk°-ra akarjuk csökkenteni, akkor 1,8 gramm szükséges belőle. A sav vízben való oldása után kivált finom eloszlású fehér csapadékot ülepedni hagyjuk és a víz tisztáját használjuk. Az oxálsav előnye, hogy egyúttal a víz kémhatását is csökkenti, hátránya, hogy a szervezetbe kerülve mérgező hatású. A könnyebben hozzáférhető kénsav (H2SO4) is alkalmas vízlágyításra (30 %-os oldatát akkumulátorsavként hozzák forgalomba). A kénsavból képződő kalcium-szulfát (gipsz) azonban több mint 300-szor jobban oldódik az oxálsav sójától, így a kénsavval nem készíthetünk olyan lágy vizet, mint az oxálsavval. A kénsav a magnéziumot egyáltalán nem távolítja el. Az előbbi példánál maradva, 10 liter víznek 8 nk°-kal való lágyítására 4 milliliter 30 %-os kénsavoldat szükséges. A foszforsav ugyancsak alkalmas vízlágyításra. Előnye, hogy nem mérgező és a vízben maradt foszfát tápanyagként hasznosul. 10 liter víznek 8 nk°-kal való lágyítására 1 milliliter 60 %-os foszforsavoldat szükséges. Kevéssé ismert, de a tőzeg is kiváló vízlágyító. 50 gramm tőzeget 10 liter vízbe téve és egy éjszakán át állni hagyva kb. 15-20 nk°-kal csökken a víz keménysége. Az említett vízlágyítók az öntözővíz pH-értékét is kedvezően, a gyengén savas tartományba (5,5 < pH < 6,5) viszik.
Öntözésre alkalmas, lágy vizet az eső összegyűjtésével is nyerhetünk. Lényeges szempont azonban, hogy csak tiszta, tartós eső során hullott csapadékot fogjunk fel, miután a tető és az ereszcsatorna szennyeződései már lemosódtak. Erősen szennyezett levegőjű városok, iparnegyedek esője esetleg öntözésre alkalmatlan lehet. Az összegyűjtött vizet lehetőleg műanyag edényben, hűvös, sötét helyen tároljuk, hogy megakadályozzuk az algásodását és az egyéb mikroorganizmusok elszaporodását. Vasból készült tárolóedényből túl sok fém juthat a vízbe, ami ugyancsak káros lehet.
Szükséges még kitérni az ültetőközeg összetételének és az öntözővíz tulajdonságainak a kapcsolatára is. Minden talaj ún. pufferkapacitással rendelkezik, ami kifejezi, hogy mennyi savas vagy bázikus jellegű anyag pH-változtató hatásának képes ellenállni. A sovány, kis szervesanyag- és tőzegtartalmú talajok kis pufferkapacitásúak, más szóval a friss földkeverék hamarabb veszíti el a kedvező, gyengén savas kémhatását a többszöri, kemény vízzel való nedvesítés hatására, mint a tőzegben gazdagabb. Mivel a pozsgások tartásához az ásványi komponensekben bővelkedő és nem tápanyagdús földkeverékek a használatosak, még jelentősebb az öntözővíz pH-ja és keménysége.
Az öntözővíz további tulajdonsága a hőmérséklete. Fontos, hogy a felhasználandó víz nagyjából azonos hőmérsékletű legyen a növényekével, illetve azok talajával. A nagy hőmérséklet-különbség hősokkot okozhat és gyökérpusztuláshoz vezethet. Régi tapasztalat, hogy tavasszal és ősszel inkább reggel, míg a nyári hónapokban este célszerűbb öntözni. Az első esetben biztosak lehetünk, hogy a hűvös éjszakai órákra a növényeink biztosan felszáradnak, nyáron pedig kedvezőbb a víz hasznosulása az enyhébb éjszakai órákban. Különösen problémás lehet a nyári kánikulai periódus, amikor a forróságban az üvegházban vagy fóliában nevelt növényeink leállnak a növekedéssel. Ilyenkor inkább célszerű elhalasztani az öntözést. Saját tapasztalat alapján kedvező a kánikulai napokat megszüntető hidegfronti, lehűlést hozó, esős napokat felhasználni ilyenkor az öntözésre.
Összefoglalásképpen a következőket javasolhatjuk:

  • Lágy, langyos vízzel öntözzünk, tavasszal és ősszel reggel, nyáron este, tartós kánikula esetén, egy-egy lehűlési periódus kezdetén (üvegház, fólia).
  • A tiszta esővíz kiválóan alkalmas öntözésre.
  • A kemény vizet tőzeggel vagy vegyszerekkel lágyíthatjuk (ügyelve az esetleges mérgező tulajdonságukra), de már a vezetékes víz felforralása is csökkenti a víz keménységét.
  • Ha csak kemény vízzel van módunk öntözni, akkor gyakrabban ültessük át a növényeinket és használjunk tőzegesebb talajkeveréket.

Dr. Buglyó Péter
Debrecen

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.