Darvas Béla: Virágot Oikosnak - Kísértések kémiai és genetikai biztonságunk ürügyén pdf

Ficzere Miklós képe
Hírlevél

Ismertető: Megjelent 2000-ben, puha kötésben, 432 oldalon a L’Harmattan Kiadó kiadásában.
Előszó az elektronikus kiadáshoz
A Virágot Oikosnak című könyvemet 2000-ben adta ki a l’Harmattan (http://www.harmattan.hu/konyv_127.html), majd több változatlan kiadásban is megjelent és elfogyott. Ma internetes könyváruházakon keresztül is csak ritkán beszerezhető. Új, nyomtatott kiadása nem valószínű, ezért úgy döntöttem, hogy a honlapomon az eredeti könyv pdf változatát közzéteszem. Köszönet a l’Harmattan Könyvkiadónak (Gyenes Ádámnak), hogy ehhez hozzájárult. Ma már bizonyos, hogy megírom a történet folytatásaként a Visszatérés Oikosra című kötetet is. Egy előzetesen gondolt fejezetet, Dogfigh
http://www.bdarvas.hu/publicisztika/genetikai_biztonsag/idn6026 a honlapomon pár hete közzétettem. Az első kötetben a kémiai növényvédelem kritikájára helyeztem a hangsúlyt, most ebben a másodikban a géntechnológiai úton módosított növények körüli hazai történéseket írom majd meg, ahogyan én láttam.
Budapest, 2011. július 31.

A könyv hátlapjának eredeti ajánlója
A peszticidek másodlagos, az ember és az egész élővilág környezetét veszélyeztető hatásait még korunk szakemberei sem ismerik elég mélyen. Az érdeklődő közemberek tudatát pedig a status quo fenntartásában nagyon is érdekelt „szakértők” nyilatkozatai motiválják. A könyv szerzője a hazai biológia egyedülálló személyisége. Már talán abban is különleges, hogy két tudományterületen tudott maradandót alkotni: a rovarok fiziológiájának biokémiai mélységű tanulmányozásában és az alkalmazott állattanban. Az utóbbi 3-4 évben derült ki (mutatta meg nekünk), hogy ugyanakkor kiváló tollú író és publicista, aki a környezetvédelmi problémákról, a tudomány álságairól és a tudósok valóban igen bonyolult lelkiismereti problémáiról is sajátos szellemességgel, és a tudományban megszokott pontossággal tud írni. A könyv első három fejezete is sokkal több hangulati bevezetőnél vagy szükséges felvezetésnél: a jelen környezeti válság fontosabb elemei, az agrár-környezetvédelem szereplői, dilemmái, azok eredői és az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak mind megjelennek bennük. A negyedik fejezet a „Piszkos tizenkettő”, a legveszélyesebb, feltétlenül globális kivonásra váró hatóanyagok ismertetése. Szükségtelen hangsúlyoznom fontosságát. Az ötödik fejezetben, a „Szurtos tizenkettő”-ben a legalább ilyen, vagy közel ilyen veszélyességű peszticidek kerülnek tárgyalásra. A hatodik fejezet peszticidek gyártási szennyezettségéről és formázó anyagairól, valamint azok másodlagos hatásairól szól. Nagyon aktuális a hetedik fejezet témája, amelyben a genetikailag módosított élőlényeknek a környezetbe való juttatásakor fellépő, máig ködösítéssel vagy ignoranciával kezelt problémáit veszi igen tudatos elemzés alá. A szerzőt ismerve nem meglepetés, hogy a sok baj és probléma után és mellett, a nyolcadik fejezetben az agrár-környezetvédelem jelenkori kulisszáit és a környezetbarát növényvédelem lehetőségeit illetve nehézségeit ismerhetjük meg. A kilencedik fejezetben egy riportsorozatot olvasunk, ahol etikájuk szigorúságáról közismert szaktudósok mondják el véleményüket a könyv témáiként szereplő kérdésekről. A könyv olvasóit glosszárium és irodalomjegyzék segíti a sokszor igen bonyolult, nehezen interpretálható fogalmak és összefüggések megértésében. Összefoglalásul elmondhatom, hogy egy régóta esedékes, megírásra váró könyv van előttünk. Nagyon örülök, hogy ezt a könyvet éppen Darvas Béla írta meg.
Papp László

A könyv hátlapján található egykori bemutatkozás

Darvas Béla (1948-) növényvédő szakmérnök, a biológiai tudomány kandidátusa. MTA doktori értekezését 2000-ben nyújtotta be. Első nyolc évét a növényvédelmi hálózatban – a peszticidek engedélyezését megalapozó biológiai hatásvizsgálatokkal tölti. 1982-től az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének főmunkatársa, ahol rovarélettannal (rovar-szteroidogenezis és gátlása) valamint szelektív hatóanyag-fejlesztéssel foglalkozik. Napjainkban természetes eredetű vegyületek (fitoekdiszteroidok és neoclerodánok) kutatása, a peszticidek és a GMO szervezetek ökotoxikológiai értékelése felé fordult az érdeklődése.
Hosszabb időt a brightoni és liverpooli biokémiai, a barcelonai fitokémiai és az Åsi (Norvégia) növényvédelmi intézetekben töltött. Közel egy tucat országban (Anglia, Hollandia, Japán, Németország, USA stb.) jelent meg eddig 94 tudományos cikke. Társszerzőkkel írt és szerkesztett kiadványainak illetve könyveinek száma 16. Harmincnyolc tudományos könyvrészletet írt (köztük Elsevier, Springer, Science Herald stb.). Ismeretterjesztő és rövid közleményeinek száma száz fölötti. Két egyetemen – Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum (rovarélettan és toxikológia, állattan) és Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar (ökotoxikológia) – ad le szaktárgyakat, és továbbiakban meghívott előadó. 1998-2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas.

Darvas Béla DSc: 1948-; az MTA doktora (BO); az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztályának kutatója; ökotoxikológus; a GMO-Kerekasztal alapítója (2005-2009 ülésvezető elnöke; 2009- tagja); a GEVB tagja (2006-), majd elnöke (2009-); a VM képviselőjeként az OTKA Bizottság tagja (2010-); a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító elnöke (2011-)

A fenti ismertetőt összeállította: Ficzere Miklós, Debrecen.

Szerzői jog: 
szerzői jogi oltalom alatt (jogosultságok fenntartva)
Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.