Múltidéző

Domokos János: A magyarországi kaktuszgyűjtés és kaktuszkedvelés első történeti összefoglalója

Domokos János: A kaktuszkedvelés története Magyarországon

Az első történeti összefoglaló mai ismereteink szerint A Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet Közleményeiben jelent meg 1936-ban. Írta Domokos János (1904-1978), aki később a Kertészeti Főiskola Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékének professzora lett. Életét, munkásságát ismerteti a következő rövidített megemlékezés, melynek szerzői Schmidt Gábor, Sipos Elek és Szántó Matild.

Szemelvények múltunkból XIII.

Ez a sorozat nem egyes csoportosulások történetéről szól, hanem az egész magyarországi kaktusz és pozsgásgyűjtés múltjának néhány lapjáról.
Ficzere Miklós
A képeket Epresi László küldte meg társaságunk részére 2014-2015 telén. A képbe írt felíratok Epresi Lászlótól származnak. Az egyéb írások EL (Epresi László), FM (Ficzere Miklós) jelzéssel ellátva.

Szemelvények múltunkból XII.

Ez a sorozat nem egyes csoportosulások történetéről szól, hanem az egész magyarországi kaktusz és pozsgásgyűjtés múltjának néhány lapjáról.
Ficzere Miklós

A képeket Epresi László küldte meg társaságunk részére 2014-2015 telén. A képbe írt feliratok Epresi Lászlótól származnak. Az egyéb írások EL (Epresi László), FM (Ficzere Miklós) jelzéssel ellátva.

Szemelvények múltunkból X.

Szemelvények múltunkból sorozatunk a IX. résszel zárult a 2013. májusi 44. Hírlevelünkben (múltidéző címkével ellátott cikkek).
Az emberi kíváncsiság azonban ritkán kerül nyugvópontra, így történt ez, amikor Epresi Lászlóval készítettem a bemutató cikkemet, amely a Debreceni Pozsgástár 2015 decemberében megjelenő 4. számában lesz olvasható. Téli beszélgetéseink alkalmával sok emlék került elő az emlékezet ködös múltjából. Az emlékek felelevenítését követte a képek és egyéb írásos

A cseh és szlovák kaktuszozás történelme

Az első kaktuszféléket bizonyíthatóan még Kolombusz hozta át Európába. A 16. század második felében már bizonyosan elkerültek Prágába is, egyéb tropikus növényekkel egyetemben. II. Rudolf császár és más nemes urak udvarában ebben az időben nagy népszerűségnek örvendtek a különféle elvont tudományok, mint az alkémia, mágia és a bódító italok (bájitalok) főzése, s mint az ilyenekhez , szükség volt azokra az import növényekre, melyekhez az azték és az inka rituális szokások is köthetőek voltak.

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói VII. rész

Ebben a VII. részben Csili Könyvtárunk újabb 10 újsággal gyarapodik, és 87-re növekszik az újságok száma. Örömmel vennénk, ha a hiányzó újságokat, vagy egyes példányait megküldené részünkre az, akinek birtokában fellelhető. A digitalizálás menete sérülést nem okoz, ezért a megküldött példányokat abban az állapotban küldjük vissza tulajdonosának, amilyenben megkapjuk.

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói VI. rész

Ebben a részben az olvasható újságok száma újabb 11 db-bal bővül, így az előző részekkel együtt már összesen 77 áll minden érdeklődő rendelkezésére. Örömmel vennénk, ha a hiányzó újságokat, vagy egyes példányait megküldené részünkre az, akinek birtokában fellelhető. A digitalizálás menete sérülést nem okoz, ezért a megküldött példányokat abban az állapotban küldjük vissza tulajdonosának, amilyenben megkapjuk.

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói V. rész

A Csili Kaktuszgyűjtő Szakköre életében az 1971. esztendő nemcsak Tájékoztatói "stenciles nyomtatás korszakának" végét hozta. Ebben az évben a Szakkör vezetői a Csilit elhagyva megalakították az MKOE-t, és a Szakkör új vezetéssel, többek között Bartalis Imre és Kondér István irányításával folytatta működését. Ezekről a fejleményekről részletesen olvashatnak az 1971. évi áprilisi és október-novemberi Csili tájékoztatókban.

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói III. rész

A III. részben 19 Tájékoztatót adunk közre. Örömmel vennénk, ha a hiányzó újságokat, vagy egyes példányait megküldené részünkre az, akinek birtokában fellelhető. A digitalizálás menete sérülést nem okoz, ezért a megküldött példányokat abban az állapotban küldjük vissza tulajdonosának, amilyenben megkapjuk. Segítségüket előre is köszönjük!

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói II. rész

Ebben a részben 8 Tájékoztatót adunk közre. Örömmel vennénk, ha a hiányzó újságokat, vagy egyes példányait megküldené részünkre az, akinek birtokában fellelhető. A digitalizálás menete sérülést nem okoz, ezért a megküldött példányokat abban az állapotban küldjük vissza tulajdonosának, amilyenben megkapjuk. Segítségüket előre is köszönjük!

Ficzere Miklós képe

Elődünk, a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Ház Kaktuszkedvelők Szakkörének kiadványai I. rész

A Kaktuszkedvelők Szakkörének kiadványaiból ez alkalomból négy újságot tudunk közreadni, mivel a többit valahonnan elő kell keresni. Örömmel vennénk, ha a hiányzó újságokat, vagy egyes példányait megküldené részünkre az, akinek birtokában fellelhető. A digitalizálás menete sérülést nem okoz, ezért a megküldött példányokat abban az állapotban küldjük vissza tulajdonosának, amilyenben megkapjuk.

Ficzere Miklós képe

A Pesterzsébeti Vasas Művelődési Ház Kaktuszgyűjtő Szakkörének Tájékoztatói I. rész

Előzőleg közzétettem honlapunkon a Csili Kaktuszgyűjtő Szakkörének 1975-ben megjelent Évkönyvét. Többen kérdezték, érdeklődtek, honnan a Csili elnevezés? Volt, aki a Chile országnévben keresett magyarázatot a hangzás hasonlósága miatt. A megfejtés ennél egyszerűbb. Azt az utcát, ahol felépült az előbb említett Művelődési Ház, valamikor Csillag utcának nevezték, s ennek rövidítéséből született a „csili” közkeletű és kedvelt név.

Ficzere Miklós képe

Csili Kaktuszkedvelő Szakkör Évkönyve 1976.

A magyarországi szukkulentológia kezdeti időszakának egyik fontos kiadványa a budapesti Csili Kaktuszkedvelő Szakkör 1976- ban megjelent 128 oldalas évkönyve. Mindössze 480 példányban jelent meg, emiatt ma már ritkaságnak számít.

A teljes címe:

Szemelvények múltunkból IV.

Néhány nappal ezelőtt a Kölcsey Központban jártamban észrevettem egy szó szerint értve kőbe vésett idézetet, amely eddig elkerülte figyelmemet. Az idézet a következő:

„Őseink országot és szabadságot szereztek és hagytak nekünk; illő, hogy mi is szerezzünk, mi is hagyjunk valamit maradékainknak.” /Kölcsey Ferenc: Játékszín, 1827.

Szemelvények múltunkból III.

Az előző részből már tudhatjuk, 1962 tavaszától kezdve gyorsan létrejöttek a kaktusz- és pozsgásgyűjtők szerveződései „körök” néven, olykor ezek a „körök” szakkörök is voltak. Természetesen egyik elnevezés sem takart jogalanyiságot, mert ez bizonyos mértékű önállóságot is feltételezett volna. Érdekes lenne felkutatni, ebben az aktív kezdeti időszakban hány „kör” alakult szerte az országban, mikor és hol?

Szemelvények múltunkból II.

Múltunk megismerésének igen fontos és nagy hatású eseménye volt 2012. szeptember 22, amikor Dr. Nemes Lajos előadást tartott a Csapókerti Közösségi Házban „Így kezdődött a múltunk” címmel. Ez a múlt olyan mélységeket érintett, amire eddig nem is gondoltunk, de szerveződésben, szervezkedésben nem érinti a későbbi eseményeket. Mielőtt ismertetnék néhány érdekességet, nézzünk egy-két képet az előadásból.

Szemelvények múltunkból I.

Az 1960-as évek elején az országra boruló hangtompító fátyol ellenére azért mégis történt néhány érdekes dolog, amely a kaktusz és pozsgásnövény kedvelőket érintette. Ha irányítottan is, és csöndben, de országszerte elkezdődött a különböző természettudományos területek után érdeklődők csoportokká szervezése, elsősorban a megyékben működő Megyei Művelődési Központok által.

Emlékek és események 50 éves múltunkból

Nekünk ne lenne múltunk?! Nekünk, magyaroknak a múlt kutatása, bármilyen időszakot fogjon is át, mindig együtt járt a kishitűséggel, gátlásokkal, a „huhogók” rosszallásával, hitetlenkedésével, a kicsinynek maradás sulykolásával, a valós tények bármi áron való kétségbe vonásával. De aki a múltat kutatja, nem feledheti el, hogy törpék válláról nem lehet messzire látni, - a múltba sem! Ha nem ismerjük a múltat, azt sem tudhatjuk, milyen értékeket vallhatunk a magunkénak. Elmúlt 50 évünk kutatása nem egyszerű feladat, különösen nem, ha az 1960-as évek történéseiben szeretnénk elmerülni.

Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.
Feliratkozás múltidéző csatornájára