A Debreceni Pozsgástárban megjelenő cikkekhez tartozó olyan kiegészítéseket olvashatnak, amelyek valamilyen ok miatt a Debreceni Pozsgástárban nem jeleníthetők meg.
Az ok technikai jellegű és nem tartalmi!
A terjedelem szűkössége miatt a meghirdetett tartalomból Roland Müller; Elszigetelt élettér: Sulcorebutia insperata, egy új faj Bolíviából cikkét a Pozsgástár 3., augusztusi, ünnepi számában jelentetjük meg.
A Debreceni Pozsgástár 2015. 1. számához, mint utólag kiderült, igen bőséges anyag került beszerkesztésre. Meglepődve kellett tudomásul venni, hogy a lehetséges 60 oldal helyett 82 oldal sikeredett. Már korábbi esetekben is nagy fejtörés volt, milyen cikkek kerüljenek ki.
Sajnos, a 4., befejező részéhez érkezett Oldřich Fencl Az amerikai délnyugat nemzeti parkjai-ról írt tanulmánya.
Miért ünnepi szám? Az augusztus 20-a nemzetünk legnagyobb ünnepe, mely ünnepen tartjuk legnagyobb kiállításunkat, éves seregszemlénket már ho
Az újságot készre szerkesztve derült ki, hogy 7 oldallal több lett, mint amennyi a lehetőségünk. Ezért kényszerűségből E.
Két olyan sorozat is elkezdődött, amely az USA dél- nyugati részével foglalkozik.
Terjedelmi okok miatt sajnos, két cikk megjelenését át kellett tenni a 2013. 4. újságunkba.
Horváth Ferenctől olvashatunk egy öt részes cikksorozatban Mexikó Tillandsiái-ról. A mostani 1.
Az ismert dísznövény kevésbé ismert, sokszor erősen szukkulens fajaival, eredetével, tartásával szeretném megismertetni az olvasót.
Sokszor a legismertebb növénycsoportok a legismeretlenebbek. A Sansevieria név hallatán mindenkinek beugrik az egyik legközönségesebb szobanövényünk a S. trifasciata, hosszú, kard alakú, csíkos leveleivel, de más nem igazán...
A növényvilág, a flóra - Flóra a tavasz és a virágok római istennője -egy területen élő növényfajok, a vegetáció, egy meghatározott területen élő növények összessége, közössége.
A növények olyan élő szervezetek, amelyek a szervetlen anyagokból (széndioxid és víz) a növényi színtestek (klorofill) segítségével, napenergia hatására szerves anyagot állítanak elő...
Ha emlékeimben visszapillantok a kaktusztartó tevékenységem kezdeti időszakára, eszembe jut, hogy az eredeti célom az volt, hogy a kaktuszokat a szabadban neveljem, s így visszaültessem őket a természetbe. Még ha az a saját kertem is. E törekvésemet nemigen koronázhatta siker, hiszen tudásom és tapasztalatom akkoriban még csekély volt...
Őseim dédnagyapámtól kezdve és nagyapám is kertészek voltak. Szüleim kertésztechnikusok mindketten. így én sem eshettem messze a fától. A kaktuszokat már gyerek korom óta kedveltem és csodáltam az édesapám gyűjteményében, amit sajnos elhanyagolt. Egy pár növény maradt meg, amelyek kezdetben a gyűjteményemet képezték...
Dr. Nemes Lajos neve bizonyára sokaknak ismerős, mint kaktuszos témájú cikkek és könyvek szerzője és a debreceni Botanikus Kert egykori igazgatója. Jelenleg Tata mellett egy kis faluban él és nyugdíjasként is gyűjti és szaporítja a pozsgás növényeket.
1954 óta foglalkozik komolyan a kaktuszokkal...
Csaknem minden pozsgás gyűjteményben képviselteti magát a Ferocactus nemzetség legalább egy-két fajjal. Gyönyörű növények - reméljük ezzel a véleménnyel nem vagyunk egyedül - még akkor is, ha csak a rendkívül színes, erősen tövises küllemük varázsol el bennünket. Azonban minden gyűjtő legfőbb célja, hogy virágzásra bírja kedvenceit és ezért hajlandó szinte bármit elkövetni.
A sivatag – sok ember képzeletében – elhagyatott, szélfútta homokdűnék halott pusztaságaként él, ahol sem növény, sem állat, s így az ember sem képes tartósan megvetni a lábát. Ez az elképzelés nem felel meg a valóságnak. A sivatag sok mindennek nevezhető, csak elhagyatottnak nem, hiszen – a mostoha körülményekhez kitűnően alkalmazkodva – számos növény, állat – rovar, madár, hüllő, emlős – és az ember is talál élőhelyet a kietlen vidéken.
Zusammenfassung: In diesem Artikel ist zu lesen, wie ein ungarischer Sammler aus Siebenbürgen mit dem Kakteensammeln angefangen hat.
Abstract: You can read the story of an Transylvanian collector starting to collect cacti.
Sajti Sándor gyulai gyűjtőtársunk még október elején fogadott, amikor Lithops-ai legnagyobb része virágzott, hiszen ő - kaktuszok mellett - főként a Dél-Afrikai eredetű kavics növényeket tartja. Úgy tudom neki van a legnagyobb gyűjteménye ma ezekből Magyarországon. Talán sikerül visszaadni valamit a mellékelt képeken a gyűjtemény méreteiből és szépségéből.
Szerkesztőségünkhöz beérkezett kérdések figyelembe vételévei újra visszatérünk a gyűjtőszámokra.
Már jó néhány publikáció született a gyűjtőszámokról, akár a Pozsgástár, akár testvérlapunk korábbi számaiban. Ezek a cikkek csupán a gyűjtőszámok értelmezésével foglalkoztak és nem tértek ki igazán az információ tartalmára és arra, hogy mi mindenre jók, s milyen gyakorlati jelentőségük van. Ha nagyon röviden akarom leírni, hogy mi is az a gyűjtőszám, akkor a következőt mondhatom. Egy olyan betű és szám kombináció, amely alapján be lehet azonosítani gyűjtőt és gyűjtőhelyet. Itt élőhelyen történő gyűjtésről van szó.
Zusammenfassung: Der ungarische Sammler stellt seine Sammlung. seinen Garten und die Geschichte seines Sammelns dar.
Abstract: The Hungarian cactus collector tells about his collection, garden and the story of his plant collection.
Nyár végén Augusztinyi Béla gyűjtőtársunkat látogattam meg Edelényben, aki szintén a nagy öregek közé tartozik, hiszen immár 41 éve gyűjt kaktuszt.
Az elmúlt héten, 2001. szeptember 28-án, életének hetvenhatodik évében kísértük utolsó útjára Romhányi Tivadart, kedves barátunkat, jószívű gyűjtőtársunkat, egyesületünk tiszteletbeli tagját. A legidősebb debreceni gyűjtőt búcsúztattuk, aki pedagógusi hivatásában sem ismerte a lehetetlent, pályájának nagy részében összevont kis iskolában a feleségével együtt tanított.
