Bélyegek, mint miniatűr műalkotások az 50. évfordulón

Hírlevél

50. évfordulós ünnepi kiállításunkon szándékunkban áll kaktusz és egyéb pozsgás növények témaköréből bélyeg kiállítást rendezni, amelyhez ezúton is szeretnénk az érdeklődést felkelteni. Még ma is sokan hódolnak a bélyeggyűjtés szenvedélyének, még akkor is, ha egyesek idejét múlt szórakozásnak mondják. Pedig nem az! Csodálatos új világunk, a digitális világ, semmilyen olyan újdonsággal és lehetőséggel nem lepett meg bennünket, amely az ember gyűjtési szenvedélyét megmozgatta volna. Ebben az új világban nincs semmi olyan matéria, amely gyűjtésre, érték képzésre lenne alkalmas. Ezzel szemben a kaktuszgyűjtők között is jó néhányan gyűjtik a világ minden tájáról azokat a bélyegeket, amelyek kaktuszokat, vagy más pozsgás növényeket ábrázolnak. A bélyegeken nem ritkaság, amikor valamilyen tévedés miatt az ábrázolt növény nem egyezik az elnevezésével, vagy fordítva, de az is előfordul, amikor híres személyiségeket cserélnek fel. Most egy ilyen esetről olvashatnak.

Elcserélt fejek, avagy ki látható az emlékbélyegen?

Soó-bélyegSoó Rezső botanikaprofesszorról valószínűleg hallott már a kaktuszgyűjtők többsége. Születésének 110. évfordulója lesz 2013-ban. A Magyar Posta a 2003-ban ünnepelt 100. évfordulóra bélyeget adott ki, amelyet a debreceni Déri Múzeumban mutattak be először, mivel a Kossuth-díjas botanikus Soó Rezső Debrecenben alapított növénytani tanszéket. A bemutatón már suttogták, valami nem stimmel a „fejekkel”. Sokak szerint az arckép tanítványáé, Ujvárosi Miklósé, akit jól ismerhetnek az agrár- vagy kertészmérnökök, hiszen ő írta a máig egyedülálló Gyomnövények című 833 oldalas, igen súlyos monográfiát. Sokan már találgatták, vajon mennyit érhet ez a tévnyomat a piacon?
Aztán különös levél érkezett a debreceni postaigazgatóságra. Ebben Galántai Miklós, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének munkatársa egyértelműen állította, hibás a jubileumi bélyeg! Azon nem Soó Rezső arcképe látható, hanem tanítványáé, a szintén botanikus és Kossuth-díjas Ujvárosi Miklósé. Mindezt joggal állította Galántai, hiszen Ujvárosi Miklós húsz évig volt Galántai főnöke. A honi bélyegek történetében még nem volt példa ilyen „fejcserére”, ezért a Posta mélyen hallgatott. Mivel Galántai nem kapott választ a postától, úgy döntött, médiabombát robbant. Az „elcserélt fejekről” értesítette a Hajdú-Bihar Megyei Naplót, amely cikket közölt a bélyegbotrányról. Majd találgatni kezdett a média, vajon mennyit érhet most a „soórezső” a bélyegek piacán? Akadt, aki egymillióra tippelt.
Ha megnézzük a Kossuth-díjasok fényképeit, akkor vitathatatlan, hogy a bélyeg képen Ujvárosi Miklós látható. Galántai elmesélte, éjjel-nappal hívták az ismerősei panaszolva, a bélyeg már sehol sem kapható, próbáljon szerezni pár darabot a becses portékából. Egy őrző-védő szolgálat pedig azt is felajánlotta, ha a bélyegzűr miatt veszélybe kerülne, rájuk mindig számíthat. Ő azonban az ominózus fotókkal „fölfegyverkezve” harcba indult igazáért. Március elején beállított a fővárosi postaközpontba, kérve a vezetőket, azonnal állítsák le a hibás bélyeg forgalmazását. A postavezérkar vizsgálatot indított, hetekig tartottak kutakodásaik, szemszögükből érthető módon, mert minél előbb visszavonják a bélyegeket, annál nagyobb az anyagi veszteségük. Később a postát felkereste az elhunyt Ujvárosi professzor fia, Ujvárosi Huba is. Kijelentette, testvérével együtt beperlik a postát, és kártérítést követelnek, hiszen hozzájárulásuk nélkül került édesapjuk képe a bélyegre.
A bírósági tortúráról csak akkor mondanak le, ha nyilvánosan bocsánatot kérnek tőlük, és sürgősen megszüntetik a bélyegeladást. A posta kénytelen-kelletlen elfogadta az alkut. Három napilapban is megjelentették az apróhirdetések közt a következő közleményt:

„A 100 éve született Soó Rezső tárgyú bélyegen szereplő arckép rendkívüli hasonlóságot mutat, és ezért összetéveszthető az 1981-ben elhunyt Dr. Ujvárosi Miklós professzor arcképével. A Magyar Posta Rt. ezen sajnálatos hasonlóságból eredendően az elhunyt hozzátartozóitól nyilvánosan elnézést kér.”

Ezt követően a Posta a forgalomba nem került példányok árusítását március 31-étől megszüntette. A közleménnyel kapcsolatban Csegezei Tamásné, a Magyar Posta akkori Bélyegmenedzsmenti Osztályának vezetője elmondta:

„A vizsgálatban részt vevő független szakemberek szerint nem bizonyítható, hogy a bélyegen Ujvárosi Miklós lenne. A grafika csupán hasonlít rá.”

A talányos véletlenről a bélyeget tervező Kertész Dániel semmit nem mondott. Közben tegyük fel magunknak a kérdést: Tényleg hasonlít egymásra a két botanikus? Könnyen összetéveszthetők egymással? Miért különös mindez?
A bélyegkiadás hosszú, bonyolult procedúra, a tévedés lehetősége - elvileg - kizárt. Mindig előre két évre határoznak a gyűjtőknek szánt, alkalmi bélyegekről. Minisztériumok, múzeumok, tudományos szervezetek tesznek ajánlatot, kiről, miről érdemes bélyeget megjelentetni. A javaslatokat a posta „témakijelölő” testülete értékeli. A szakemberekből, bélyeggyűjtőkből álló bizottság afféle „tématoplistát” terjeszt be a posta vezérigazgatójának, az illetékes minisztériumnak, és a tárcavezető dönt a listáról. Ezt követően a posta a bélyegek kivitelezésére meghívásos pályázatot ír ki, és három művészt kér föl vázlatkészítésre. A Soó- bélyeg esetében a grafikusoknak kellett fotót keresniük a tudósról. Mivel az intézmény művészeti zsűrije Kertész Dániel vázlatát tartotta a legjobbnak, a tervezéssel őt bízták meg. szinte hihetetlen, hogy az összecserélt fejek senkinek sem tűntek föl. A fej melletti növény tökéletes, az a bodzaszagú ujjaskosbor virágja. Ez legalább jónak sikeredett.
A honi bélyegek történetében nincs példa efféle csereberére, mégis korai volt a gyűjtők öröme, akik egy nagy értékű ritkaság megszerzésében bizakodtak. A Soó-bélyegből senki sem gazdagodott meg, nem lett belőle ritkaság. Kurdics Sándor, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöke nyilatkozta:

„Ha a kiadás után gyorsan leállítják a forgalmazást, emelkedhetett volna az ára. Csakhogy a több százezer példányos bélyeget másfél hónapig árulták, ennyi idő alatt már minden gyűjtő hozzájuthatott”

Ez okozta, hogy nem lett a Soó-bélyeg a második Koronás Madonna. Magyarországon ezerkoronás Madonnás bélyeget adtak ki 1925-ben, és az egyik százas ívre a Madonna fejjel lefelé, fordítva került. A hibás bélyeget az Országos Betegbiztosító Intézet melletti kis trafikban fedezték föl, s azonnal bevonták. A „Fordított Madonna” ára hárommillió forint, de valós értéke ennek a sokszorosa, annál inkább, mivel 2011-ben 3,2 millió Forint volt kikiáltási ára egy árverésen.

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.