A CITES és az Európai Unió

Hírlevél

A CITES-sel foglalkozó írások befejezéseként szükséges megemlíteni a CITES és az Európai Unió kapcsolatában fellelhető különbségeket is, mivel a különbségek nem ismeretéből eredő hibás cselekmény igen komoly szankciókhoz vezethet, amikor a gyűjtő vagy egyéb személy hiába érvelne a CITES előírások maradéktalan betartásával. Az Unió polgárának csak a CITES ismerete kevés!!

Az Európai Unióban a vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása az Európai Közösség (EK) illetékessége. Az EK azonban nem tudja ezt a szerepet teljes mértékben betölteni, mivel jelenleg nem tagja az Egyezménynek. Mint az egyik legelső multilaterális környezet- és természetvédelmi egyezmény, a CITES csupán államok tagságát tette lehetővé. Azóta az egyezmények számára elfogadottá és szokásossá vált a Regionális Gazdasági Integrációs Szervezetek (REIOk), azaz olyan országok fölött álló szervezetek tagságának lehetősége, amelyeket olyan szuverén államok alkotnak, amelyek teljesen vagy részben ráruházták illetékességüket. A CITES Gaborone-i módosítása, amelyet a CITES konferencián fogadtak el 1983-ban, lehetővé tenné a REIOk csatlakozását is, és ezzel az Európai Unió is tagja lehetne az Egyezménynek. Azonban ez még nem lépett életbe.

A CITES-t az EU-ban mindenhol olyan rendeleteken keresztül hajtják végre, amelyek közvetlenül a tagországokban alkalmazandók. A jelenleg az EU-ban hatályban lévő a CITES-re vonatkozó rendeletek a következők:
1. A kerettörvény: A Tanács 338/97/EK Rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által történő védelméről; valamint a rendelet azon fajokat felsoroló mellékletei, amelyek a kereskedelmet szabályozzák.
2. A végrehajtási rendelet: A Bizottság 865/2006/EK Rendelete (2006. május 4.), a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. E két rendelet határozza meg minden EU kormány számára a jogi kereteket és szabályozza az EU-ban a vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi, valamint EU-n belüli kereskedelmét.

A mellékletek
Az EU vadon elő fajok kereskedelmét szabályozó rendeletnek négy melléklete van (A, B, C és D). Az A, B és C melléklet nagyjából megfelel a CITES I., II. és III. Függelékeinek, de tartalmaz a CITES által fel nem sorolt fajokat is, amelyeket az EU belső jogszabályai védenek. A D melléklet, amelynek nincs megfelelője a CITES-ben, olyan fajokat sorol fel, amelyeket lehet, hogy valamely másik mellékletbe kell majd felvenni, és amelyeknek ezért az EU-ba történő behozatalát megfigyelés alatt tartják; erre gyakran „megfigyelési listaként” hivatkoznak. Azért, hogy az EU- ban honos fajok védelmére vonatkozo egyéb EU jogszabályokkal, pl. az Élőhelyvédelmi Irányelvvel és a Madárvédelmi Irányelvvel összhangban legyen a szabályozás, egyes a CITES II. és III. Függelékében felsorolt, az EU-ban őshonos fajokat az A melléklet tartalmazza. Az alább közölt 1. sz. táblázat összefoglalja az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása mellékleteiben felsorolt fajok csoportjait. A tagországok hozhatnak további nemzeti szintű intézkedéseket, pl. a mellékletekben felsorolt fajok tartásával és kereskedelmével kapcsolatban. A vonatkozó információkat az adott tagállam Igazgatási Hatóságától lehet megtudni. A CITES-hez hasonlóan, az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása általában minden egyedet érint, akár élő, akár élettelen, beleértve a mellékletekben felsorolt állat- és növényfajokból származó részeket és származékokat is. Azonban, ugyanúgy, mint a CITES Függelékeiben, néhány rész és származék – amelyre a listában feltüntetett megjegyzés utal – kivételt képez egyes rendelkezések alól.

A mellékletek ismertetése
A melléklet: Minden a CITES I. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; néhány a CITES II. és III. Függelékében felsorolt faj, amelyekre az EU szigorúbb belső intézkedéseket fogadott el; néhány a CITES által fel nem sorolt faj.
B melléklet: minden a CITES I. Függelékében felsorolt faj, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; minden más a CITES II. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; néhány a CITES III. Függelékében található faj; néhány a CITES által fel nem sorolt faj.
Cmelléklet: Minden a CITES II. Függelékében felsorolt faj, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be; minden más a CITES III. Függelékében felsorolt faj, kivéve, ha az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be.
D melléklet: Néhány a CITES III. Függelékében felsorolt faj; melyek esetében az EU tagállamok fenntartást nyújtottak be. Néhány a CITES által fel nem sorolt faj.

Főbb eltérések a CITES és az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása között

Az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása nemcsak alkalmazza a CITES rendelkezéseit és a CITES határozatok nagy részét, hanem bizonyos esetekben túl is megy az Egyezmény rendelkezésein: Az EU szabályozása szigorúbb importfeltételeket állapít meg, mint a CITES által megköveteltek. Az importengedély nemcsak az A mellékletben felsorolt fajok esetében követelmény, hanem a B mellékletben szereplőknél is. Importbejelentések szükségesek a C és a D mellékletben felsorolt fajok behozatala esetén is. Az EU szabályozás A melléklete tartalmaz egyes a CITES II. Függelékében felsorolt fajokat is, következésképpen ezekkel nem lehet kereskedni vagy ezeket kereskedelmi célra használni.
Az A és a B mellékletben felsorolt fajok élő példányait csak akkor lehet az EU-ba importálni, ha a címzett megfelelő feltételekkel rendelkezik a példányok tartásához és gondozásához; a CITES csak az I. Függelékben megadott fajok élő példányainak importjánál írja ezt elő. Az EU szabályozás az EU tagállamokon belüli és a tagállamok közötti kereskedelmet – amely belső kereskedelemnek számit – valamint a nem EU tagállamokkal történő kereskedelmet egyaránt szabályozza, míg a CITES csak a nemzetközi kereskedelmet.
A Tanács 338/97/EK Rendelete felhatalmazza a tagállamokat, hogy felfüggesszék az importot bizonyos fajok és országok tekintetében (az EU Tudományos Felülvizsgálati Csoportjának negatív véleménye és EU import felfüggesztések formájában), még akkor is, ha a kereskedelem a CITES alapján engedélyezett. Habár az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozása közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban, a szükséges végrehajtási rendelkezések meghozatalát az egyes országok törvényhozására bízzák, amelyeket nemzeti jogszabályokkal egészítenek ki az egyes tagállamok hatáskörébe tartozó ügyekben, pl. a büntetések kiszabásában. Továbbá minden egyes EU tagállam rendelkezik természetvédelmi, növény- és állategészségügyi, növény- és állatvédelmi valamint a vámjogra vonatkozó jogszabályokkal.

Nemzetközi kereskedelem: engedélyek, bizonylatok és bejelentések a kereskedelemhez

Engedélyek, bizonylatok vagy bejelentések szükségesek a négy melléklet valamelyikében felsorolt állat- vagy növényfajoknak (vagy azok részeinek vagy a belőlük készült származékoknak) az EU- ból, ill. az EU-ba történő kereskedelméhez (import, export, re-export). Külön bizonylat szükséges az A mellékletben felsorolt fajok EU-n belüli kereskedelméhez is. Az okmányokat csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet kiállítani, majd be kell azokat mutatni a vámhatóságnak, mielőtt a szállítmány be- vagy kiléphet az EU-ba ill. EU-ból. Az adott EU tagállam kijelölt Igazgatási Hatósága dönti el a nemzeti Tudományos Testülettel együttműködésben, hogy az előirt feltételek teljesülnek-e. A döntéshez a következőket mérlegelik: a kereskedelem hátrányos (= káros) lesz-e a faj vadon történő túlélésére; a példányt legálisan szerezték-e be; élő példány esetében: a példányt megfelelő módon készítették-e fel a szállításra; és, az A és a B mellékletben felsorolt élő példány esetében: az importőr rendelkezik-e megfelelő feltételekkel az élő példányok tartására és gondozására.

EU-ba történő behozatal felfüggesztése

Az Európai Bizottság felfüggesztheti bizonyos országokból érkező bizonyos fajok importját az EU-ba. Az import felfüggesztését az után döntik el, hogy a Tudományos Felülvizsgálati Csoport negatív véleményt alkotott és konzultált az illetékes származási állammal (államokkal). Negatív véleményt akkor formálnak, ha az importról úgy ítélik meg, hogy káros hatása van a faj fennmaradására; ha egyszer negatív véleményt bocsátottak ki, akkor import engedélyek nem adhatok ki az adott államból származó fajokra. A negatív vélemény időszakos jellegű és visszavonható, amint új információ érhető el a faj kereskedelméről vagy természetvédelmi státuszáról a kérdéses országban, és amennyiben a felmerült aggodalmakat eloszlatták. Azonban az Európai Bizottság hosszú távon is felfüggesztheti az importot az úgynevezett „Felfüggesztő rendelettel”, amelyet a hivatalos közlönyben tesznek közzé. Csakúgy, mint a negatív vélemény, a hosszú távú importfelfüggesztést is akkor alkalmazzák, ha az importról úgy ítélik meg, hogy káros hatással van a fajok természetvédelmi helyzetére, és ha a kérdéses ország nem szolgáltatott azt cáfoló információt. Továbbá, importfelfüggesztéseket lehet megállapítani a B melléklethez tartozó olyan fajok élő példányaira is, amelyek szállítás alatti pusztulási aránya magas, vagy amelyekről megállapították, hogy fogságban a természetes élettartamuknak megfelelő időtartamot valószínűleg nem élik meg. Az importot fel lehet függeszteni azon fajok élő példányaira vonatkozóan is, amelyek behozatala az EU-ba ökológiai fenyegetést jelent az EU-őshonos állat- és növényvilágára nézve. Ezeknek az importkorlátozásoknak a jegyzéke megtalálható az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jelenleg érvényben lévő negatív vélemények elérhetők az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja Világ Természetvédelmi Monitorozó Központjának (UNEP-WCMC) on-line adatbázisában: http://sea.unep.wcmc.org/eu/Taxonomy/library/docs/SRG_opinions/English/s...
Azon fajok adatbázisának megtekintéséhez, amelyek a mellékletekben vannak felsorolva, vagy amelyekre importfelfüggesztés van érvényben, látogasson el az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozásában felsorolt fajok adatbázisába: www.unep-wcmc.org.

Általános mentesítés az import és export feltételek alól

Mivel a CITES és az EU vadon élő fajok kereskedelméről szóló szabályozásának célja a vadon élő fajok védelme, az A mellékletben felsorolt fajok azon példányai, amelyek fogságban születtek és szaporítottak, vagy amelyeket mesterségesen szaporítottak (a CITES és az EU szabályozás definíciója szerint), úgy kezelendők, mint a B mellékletben felsorolt fajok példányai. Az ilyen példányokra az import es export engedélyek kiadása kevésbé szigorú lehet. Az import és exportfeltételek alól való egyéb mentesülések között található pl.: példányok tranzitszállítása az EU-n keresztül; az olyan 1947 előtt beszerzett megmunkált példányok kereskedelme, amelyek természetes feldolgozatlan állapotát jelentősen megváltoztatták; az olyan példányok, amelyek személyi és háztartáshoz tartozó ingóságnak minősülnek a nyilvántartott tudományos intézmények közötti cserepéldányok.

Az Európai Unión belüli kereskedelem

Az EU-n belüli kereskedelem fogalmába beleértjük az egy tagállamon belüli kereskedelmet es az egyes tagállamok közötti kereskedelmet is. Az Európai Unión belül az egységes piac megteremtése miatt nincs határellenőrzés, és általában véve az áruk szabadon mozoghatnak és adhatók-vehetők az EU-n belül. Következésképpen nincs szükség engedélyekre vagy bizonylatokra a B, C vagy D mellékletben felsorolt fajokhoz tartozó példányok EU-n belüli mozgásához, bár az egyes tagállamok korlátozhatják bizonyos példányok tartását. Az A mellékletben felsorolt fajok példányait általában nem lehet kereskedelmi célra használni, és EU-n belüli mozgásuk is szabályozott. A B melléklet fajainak kereskedelmi használata is megtiltható az Európai Unión belül, amennyiben kielégítő módon nem bizonyítható a tagállamok illetékes hatóságai számára, hogy azokat a kérdéses országok természetvédelmi törvényeinek megfelelő módon szereztek be (vagy hoztak be az EU-ba).

Az élő állatok és a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek jelölése és címkézése

A mellékletekben felsorolt egyes fajok példányait egyedi jelöléssel meg kell jelölni, pl. bizonyos fogságban szaporított példányokat, a krokodilbőrt, es az afrikai elefántcsontot bizonyos hossz vagy súly után, hogy csak néhány példát említsünk. Az EU vadon elő fajok kereskedelmének szabályozása előírja a példányok jelölésének módját is, beleértve pl. a kaviáros tégelyek címkéit is. A kaviár-címkézés, beleértve az exportra, re-exportra vagy EU-n belüli kereskedelemre szánt terméket is, csak a CITES Igazgatási Hatósága által engedélyezett (újra-)csomagoló üzemekben hajtható végre. A jelöléssel kapcsolatos rendelkezések alóli kivételek és/vagy alternatív jelölési módszerek bizonyos körülmények között megengedettek, például, ha a CITES Igazgatási Hatóság szerint az előirt jelölési módszer nem megfelelő a példány/faj fizikai vagy magatartási tulajdonságai miatt. A Bizottság 865/2006/EK Rendelete arról is rendelkezik, hogy a példányokat címkékkel kell ellátni nem kereskedelmi mozgás esetén is nyilvántartásba vett tudósok, illetve tudományos intézetek között, a múzeumi vagy herbáriumi példányok, stb. cseréje esetén is. Nem szükséges engedély az ilyen nyilvántartásba vett intézmények közötti nem kereskedelmi mozgáshoz, de szigorú címkézési követelmények vannak érvényben, és ilyen mozgás csak olyan intézmények között jöhet létre, amelyeket a CITES Igazgatási Hatósága jóváhagyott.

A példányok szállítása, tartása és mozgatása

A Tanács 338/97/EK Rendelete megköveteli, hogy az (re-)exportra szánt, az A, B és C mellékletekben felsorolt fajok élő példányait olyan módon kell előkészíteni és szállítani, amely a minimumra csökkenti a serülést, az egészségkárosodást vagy a kegyetlen bánásmódot. Ezt a követelményt alkalmazza az EU-ban a Tanács 2005/1/EK Rendelete (2004. December 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, amely kimondja, hogy az állatokat oly módon kell szállítani, amely megfelel a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) Élőállat Szabályozásának.

A vadon élő fajok kereskedelmének koordinálása az EU-ban

Az Európai Bizottság felügyeli az EU vadon elő fajok kereskedelme szabályozásának az EU egészére kiterjedő alkalmazását. A Bizottság egyik fő feladata az, hogy biztosítsa, hogy a vadon élő fajokkal folytatott kereskedelem hatékony szabályozására megfelelő jogszabályok legyenek érvényben Közösségi szinten. Ezt az EU rendeletek időszakos felülvizsgálatával érik el.

A Vadon Élő Állat- és Növényfajok Kereskedelmével Foglalkozó Bizottság
Dönt az EU vadon elő fajok kereskedelmének szabályozása alkalmazásának javítása érdekében
szükséges intézkedésekről. A bizottság általában évente háromszor ül össze Brüsszelben.

A Tudományos Felülvizsgálati Csoport (Scientific Review Group, SRG)
Általában évente háromszor találkozik Brüsszelben és megvizsgál minden tudományos kérdést az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása alkalmazásával kapcsolatban, beleértve azt is, hogy a kereskedelemnek van-e káros hatása a fajok fennmaradására nézve. Abban az esetben, ha az SRG úgy véli, a kereskedelemnek negatív hatása lehet, a kérdéses származási országból történő importot ideiglenesen felfüggeszthetik.

A Végrehajtási Munkacsoport (Enforcement Group, EG)
Évente kétszer találkozik Brüsszelben, hogy megvizsgálja az EU vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása végrehajtását érintő technikai kérdéseket, és hogy információt cseréljen.

Összeállította: Ficzere Miklós

Forrás:
Európai Bizottság
A vadon élő fajok kereskedelmének szabályozása az Európai Unióban
Bevezetés a Washingtoni Egyezménybe és végrehajtásába az Európa Unióban

Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.