A CITES-be sorolt és a gyűjtők által kedvelt néhány növényféleség

Hírlevél

Ma már a kertészetekben, virágárusoknál megvásárolható egzotikus dísznövények nagy része termesztésből származik, de még mindig jelenetős számban vannak növények, amelyek a vadonból, termőhelyükről kerülnek begyűjtésre, majd indulnak útjukra Európába. Ezt a kereskedelmet – többek között- az tartja életben, hogy sokkal nagyobb hasznot hajt az importált növények eladása, mint amennyi nyereséget e növények termesztése hozhat az eladónak. Gondoljunk bele, hogy a távoli országokból importált növények eladásából származó nyereség abból származik, hogy e növényeket sokkal drágábban, néha 10-100-szoros áron adják el, mint amennyiért átveszik a saját területükön begyűjtőktől. Példának okáért évente több millió (!) vadon begyűjtött hóvirágot importálnak Törökországból, illetve fán lakó növényt Guatemalából, és adják el az európai piacokon. A mértékletes hasznosítás nem baj, sőt, a helyi lakosságnak esetenként megélhetést biztosíthat. Manapság azonban, sajnos nem a bölcs előrelátás és a mértékletesség vezérel, ezért a túlgyűjtés miatt bizonyos növények eredeti élőhelyükön eltűnnek, jobb esetben élőhelyük beszűkül, illetve genetikai állományuk silányodik. A növényeket nemcsak dísznövényként hasznosítják, hanem sok gyógynövényből gyógyászati terméket készítenek, illetve faanyagnak használják fel. Több mint 25 000 növényfaj szerepel a CITES függelékeiben, például az orchideák és a kaktuszok egész családja a CITES hatálya alá tartozik.

Következzenek az érdekesebbek!

Aloe fajok

Valamennyi fajuk az Egyezmény hatálya alá tartozik. Az áloék pozsgás növények, melyeket a növénygyűjtők mellett a gyógyszeripar is előszeretettel használ. A Madagaszkárról származó törpe áloék I. függelékesek! Egyedül az orvosi áloé (Aloe vera) nem tartozik a CITES hatálya alá, mivel a gyógyszeriparban és kozmetikai iparban használt növénynek már nincsen ismert természetes élőhelye (!?), a forgalomban lévők mind mesterséges szaporításból származnak.

1. Aloe ferox (Kép: Tóth Norbert)

Kaktuszok (Cactaceae)

2. Melocactus holguinensis (Kép: Békefi József)

Európában szinte minden második család otthonában találunk néhány kaktuszfélét. Amerika sivatagos élőhelyein élnek, Mexikó a család diverzitásának fő gócpontja. 1500 fajuk ismert, fajfelfogástól függően. Összes fajuk a CITES hatálya alá tartozik. Európában Kolumbusz ideje óta ismertek a kaktuszok. Az elmúlt században hatalmasra duzzadt mesterséges szaporításuk és kereskedelmük. Ennek ellenére még mindig túl gyakran találkozunk vadon begyűjtött növényekkel. Egyes becslések szerint a mexikói bennszülött kaktuszfajok egyharmadát veszélyezteti a kipusztulás. Sokszor a kaktuszspecialisták gyűjtőszenvedélye sodorja őket a kipusztulás szélére, és minél ritkább egy faj, annál „többet ér”. Egy nagyon ritka Ariocarpus kaktusz 1832-ben 1000 frankért kelt el, ami több pénz volt, mintha a növény tömegével egyenlő aranyat fizettek volna érte!

Tillandsia-félék

A következő fajok a CITES II. függelékébe soroltak:
Tillandsia harrisii, Tillandsia kammii, Tillandsia kautskyi, Tillandsia mauryana, Tillandsia sprengeliana, Tillandsia sucrei, Tillandsia xerographica.

3. Tillandsia harrisii Kép: Katona József

Cikászok

4. Cycas furfuracea

Valamennyien szerepelnek az Egyezmény függelékein. A cikászok nagyon ősi és rendszertanilag különböző csoportokba tartozó növények. A növényvilág dinoszauruszainak is nevezik őket, mert több tíz millió éve, majdnem változatlan formában maradtak fenn. Ennek ellenére a kb. 130 fajuk közül több mint 50 faj veszélyeztetett a kereskedelmi célú gyűjtés és az élőhelypusztítás miatt. Vannak fajok, melyek egyedszáma mindössze 20 példányra csökkent, és ilyen kicsi populációméretnél kilátástalan a hosszú távú fennmaradás. Nálunk is nagyon kedvelt szobanövények, amelyeket az enyhébb éghajlatú országokban kertek, parkok díszítésére is előszeretettel használnak. Az élő növények kiásása, valamint magjainak gyűjtése súlyos károkat okoz, ezért többfelé mesterségesen szaporítják. A cikászok mesterséges termesztésébe Mexikóban a helyi közösségeket is bevonják.

Ciklámenek (Cyclamen spp.)

5. Cyclamen hederifolium (Kép: Ficzere Miklós)

Valamennyi ciklámen szerepel a CITES II. függelékében. Óriási elterjedési területtel rendelkező növénycsoport, Európától Nyugat-Ázsián át Észak-Afrikáig megtalálhatók. Törökország csak 1996-ban lépett be az Egyezménybe, sokáig az egyik nagy gócpontja volt a hagymás, gumós növényekkel folytatott kereskedelemnek. Évente több millió hagymát és gumót ástak ki természetes élőhelyükről, és exportálták, főleg Hollandiába. A Cyclamen mirable nevű nagyon ritka, veszélyeztetett növényt úgy csempészték, hogy más, sokkal gyakoribb ciklámen fajok gumói közé rejtették – a turpisság csak a növények kivirágzása után derült ki. A ciklámenek egy faja, a növénykereskedésekben gyakran kapható Cyclamen persicum termesztése viszont olyan nagymértékű, hogy mesterségesen szaporított egyedei kivételt képeznek az Egyezmény hatálya alól. Vigyázat, a Magyarországon őshonos erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) viszont CITES faj és hazánkban is védett. Gyűjtése tilos! A ciklámen virágaival késő nyáron, kora ősszel találkozhatunk a Dunántúl nyugati részén.

Hóvirágok (Galanthus–félék)

6. Galanthus nivalis (Kép: Ficzere Miklós)

Minden hóvirág faj az Egyezmény hatálya alá tartozik. Az általunk jól ismert hóvirág (Galanthus nivalis) a tavasz első hírnökeként sajnos gyakran tömegesen bukkan fel csokorba kötve a virágpiacokon és az aluljárókban. Vajon honnan és hogyan kerül ilyen mennyiségű hóvirág az utcai árusokhoz. A legnagyobb piacnak számító Budapestre főként a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Zselicség védett területeiről érkeznek a kartondobozokban szállított csokrok, Miskolcon a Bükki Nemzeti Parkban gyűjtött hóvirágot kínálják! Gyakran szinte ipari módszerekkel, több tucat napszámossal, gereblyével gyűjtik a hóvirágot, és nem „csak” letépik azt, de még a földalatti hagymát is begyűjtik. Ezzel a módszerrel hatalmas mennyiségű növényt visznek el évente a termőterületekről, és a talaj feltúrásával, bolygatásával nemcsak a faj, hanem az élőhely egésze sérül. A kíméletlen gyűjtés miatt a hóvirág számos élőhelyen eltűnőben van, illetve erősen meggyérült, a még meglévő tömeges termőhelyein pedig a mértéktelen szedés a faj elkorcsosulásához vezet. A hóvirágot Európa-szerte veszélyezteti a gátlástalan kereskedelmi célú gyűjtés, ezért az Európai Unió közösségi szintű védelmet biztosít a fajnak. 2005 szeptemberétől a hóvirág nálunk is védettségben részesül. Törökországban a Galanthus elwesii is honos. Régebben évi 30 millió darabot exportáltak belőle! A 90-es években létrehoztak egy „őshonos szaporítás projektet”, amelynek az a célja, a török falusi lakosság ösztönözése, hogy földjeiken termesszék a hóvirágot – így jövedelemhez juthatnak a nélkül, hogy kimerítenék a vadon növő állományokat.

Orchideák (Orchidaceae)

7. Dendrobium bensoniae (Kép: Horváth Ferenc)

Világszerte nagyon kedvelt dísznövények. Az Egyezményben szereplő legnagyobb csoport. Az orchideák családja óriási diverzitással rendelkezik, az ide tartozó 18000 faj mindegyike a CITES hatálya alá tartozik! Noha mesterséges szaporításuk megoldott és virágárusoknál számos változatukat, kinemesített hibridjeiket megvásárolhatjuk, a megszállott növénygyűjtők és specialisták a vadon élő, fán lakó ritkaságokat gyakran illegálisan gyűjtik. Ez a gyűjtőszenvedély számos fajt sodort már a kipusztulás szélére, sőt, egyes fajok már eltűntek a föld színéről, főleg a nagyon kicsi elterjedésű, esetenként csak néhány mészkő kiemelkedésen előforduló növények a legveszélyeztettebbek. Például a papucsorchideák közé tartozó Paphiopedilum druryi nevű filigrán orchidea több évtizedes gyűjtögetés után eltűnt a vadonból. 1972-ben felfedeztek egy új állományt India déli részén, de a kereskedelmi érdekeltségű gyűjtők lerohanták a helyet, és több mint 3000 növényt kiszedtek! Amikor az indiai hatóságok kimentek a helyszínre, mindössze 3 tövet találtak, így a növény végül kipusztult innen is. Nemcsak egzotikus, fán lakó orchideák léteznek, hanem a mediterrán klímán, illetve hazánkban is élnek gumós orchideák (pl. a bangók, a nőszőfüvek, a vitézvirág, a rigópohár vagy boldogasszony papucsa). Azonban míg az egzotikus fajokat nagy tételben termesztik, addig e gumós fajok mesterséges szaporítása nehézkes, mivel csak a gyökereiken élő gombákkal szimbiózisban élve tudnak kicsírázni. Nehéz szaporításuk miatt sajnos gyakoribb az élőhelyükről történő illegális begyűjtésük. Példának okáért a Sopron környékén egykoron gazdag rigópohár (Cypripedium calceolus) állomány megfogyatkozásáért a növényeket kiásó, és kertjükbe telepítő emberek a felelősek. Hazánkban 57, szebbnél szebb Orchidea (kosbor) faj él, mindegyikük védettséget élvez Magyarországon! Különböző fajaik megtalálhatóak nedves láp- és mocsárréteken, gyepekben, erdőkben egyaránt. Virágszerkezetük különleges. Mézajkuk a rovarok csalogatására specializálódott, különböző rovarok vagy pókok mintázatát utánozva próbálja becsapni és odacsábítani őket, amelyre nevük is utal: pókbangó, méhbangó, poszméhbangó. Nyár elején virágoznak, de vigyázzunk, mert törékeny kis növények, le ne tapossuk.

Húsevő növények

8. A Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) fogságába esett siklókígyó. (Kép: Dr. Csajbók József)

Charles Darwin első jelentős művét e növényekről írta 1875-ben. A húsevő növények különlegessége régóta ámulatba ejti az embereket. Ez a csodálat sok embert arra sarkalt, hogy megpróbálkozzon szaporításával, azonban sajnos a vadon élő növények iránti kereslet is olyan mértékű volt, ami sok fajt sodort a kipusztulás szélére. Így járt a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipula) nevű növény is amerikai, kaliforniai élőhelyein. Európában a 80-as, 90-es években évente kb. egy millió Vénusz légycsapója növényt adtak el – ennek 2/3-a USA-ból jövő, a természetből begyűjtött volt! Ez mindamellett, hogy az élőhelyéről szedték ki a növényeket, azért is volt nagy „pocsékolás”, mert a Vénusz légycsapók közel 90%-a elpusztul a vásárlást követő 1-2 héten belül a nem megfelelő gondozás miatt. Ráadásul a vizes élőhelyüket érintő lecsapolások szintén veszélyeztették létüket. 1997-ben végül felvették a fajt az Egyezmény II. függelékébe, azóta védelmet élvez. Teljes tilalom kereskedelmére nincsen, csak korlátozott a vele folytatott kereskedelem a faj fennmaradása érdekében. A Vénusz légycsapóján kívül számos húsevő növény létezik még, és tartozik a CITES hatálya alá. A húsevő növények mindegyike élőhelyeik nitrogénszegénysége miatt próbálja pótolni nitrogénhiányát a rovarok elkapásával és megemésztésével.
Ezek közé tartozik a harmatfű (Drosera), melynek egyik faja, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) hazánkban, a Mátrában, illetve a Vend-vidéken és az Őrségben is él! Virágüzletekben árulják még rokonát, a hosszúkáslevelű harmatfüvet, ami 40 éve kipusztult hazánkból. E növényeket mirigyszőrök és ragadós nyúlványok fedik, melyekbe a rászálló rovar beleragad, a növény feje ráhajol, és „bekebelezi” a rovart. További nemzetségek az amerikai Sarracenia és a főleg ázsiai elterjedésű Nepenthes (kancsóka) fajai. Ez utóbbiak kancsójukba fullasztják a berepülő rovarokat, és az abban lévő emésztőnedvekkel emésztik. A borneói Nepenthes rajah kancsója hatalmas, futballabda méretű! Szépsége és különlegessége miatt úgy megritkult, hogy ma már csak 2-3 populációja ismert, hiába vették föl már 1981-ben a CITES I. függelékébe, ami a vadon élő növények teljes kereskedelmi tilalmát is jelenti.

Hazai növények

Több hazánkban őshonos növény is szerepel a CITES függelékeiben, így a már említett erdei ciklámenen (Cyclamen purpurascens) kivül az összes orchideánk (57 faj), a hóvirág (Galanthus nivalis), a vetővirág (Sternbergia colchiciflora) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis) is. Ezek a fajok mind védettek, vagy fokozottan védettek hazánkban. A hóvirág (Galanthus nivalis) Magyarországon 2005 szeptembere óta védettséget élvez. Emellett a Washingtoni Egyezmény II. függelékében is szerepel. Ez azt jelenti, hogy nem szabad sem szedni, sem árusítani, sem vásárolni. A hóvirág pénzben kifejezett értéke egyedenként 10 000 Ft.

Juhász Nóra, Szeged

Címkék
Szerző: 
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.