2003. évi XXXII. törvény a CITES magyarul

Hírlevél

Írta, összeállította: Ficzere Miklós, Debrecen

A gyűjtőszámos vitában sűrűn felbukkant a CITES, amely a növények védelmét csak áttételesen jelenti. Csodálkozom azon, hogy néhányan, nem ebben a vitában megszólalók, a CITES kapcsán mindig valamilyen angol nyelvű forrásra utaltak, pedig a CITES magyar nyelven is mindenki által hozzáférhető, csak a 2003. évi XXXII. törvényt kell előkeresni. Személyes értelmezésemet jelenti a CITES-ről, hogy az lényegében kereskedelmet szabályozó egyezmény, nevezetesen a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény, amely állatok esetében tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi!! Fontos, hogy állatok esetében tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedeket különböztet meg, s ennek az értelmezésben kiemelkedő jelentősége lehet. Hatálya alá nem tartoznak azok, akik az egyezményben felsoroltakkal nem folytatnak külkereskedelmet. Kérdés, ki folytat külkereskedelmet, és mi minősül kereskedelmi mennyiségnek? Az egyezmény elnevezéséből következik értelmezésem szerint az is, hogy hatálya nem terjed ki az egyezményben felsoroltak egy adott ország határain belüli kereskedelmére. A II: függelék alapján a Cactaceae család fajainak nagyobbik része, kb. 98%-a egy előre meghatározott éves mennyiség alapján kereskedelmi forgalomba hozható. Vajon a gyűjtőszámos növények, magvak begyűjtői, akik feltételezhetően az első kereskedelmi forgalomba hozók is, rendelkeznek-e a forgalomba hozatali engedélyekkel? Magvak vonatkozásában e kérdés csak a Mexikóból származó növények magvait érinti, mert azok az egyezmény hatálya alá tartoznak, de a Mexikón kívüliek magja nem. A honi kaktuszgyűjtők természetet védő aggódása elér-e odáig, hogy amikor külföldről gyűjtőszámos magot rendelnek, kérjék hozzá a forgalmazási engedély másolatát? A szavakban megnyilvánuló élőhelyvédelem ezen a ponton átválthatna valós cselekvéssé, persze kockáztatva, hogy a megrendelt mag sohasem érkezik meg a megrendelőhöz, a kért másolatokról nem is beszélve. A terepen kutatókra, gyűjtögetésükre vonatkozhat még az adott ország törvényi szabályozása, valamint saját hazájuk törvényei. Bizonyos kaktusz hibridekre is vonatkozik a CITES. Az I. függelékben felsorolt taxonok felhasználásával mesterségesen létrehozott hibridek kereskedelmi forgalmazásához igazoló bizonylat szükséges, amely a mesterséges szaporítást igazolja. Nem árt ismerni a Riói Egyezményt sem. Tudomásom szerint a nemzetközi magcserék ezen egyezmény alapján működnek.
Az alábbi idézet és értelmezés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól:
„A világ legnagyobb természetvédelmi megállapodásának teljes neve Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, azaz CITES). A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Előírásait azóta 137 állam fogadta el és hirdette ki, így ma már a világ 192 országa közül 163 Részes Fele az egyezménynek. Magyarország a megállapodáshoz 1985 -ben csatlakozott. Már az egyezmény nevéből is látható, hogy azoknak a fajoknak a védelmét tűzte ki céljául, melyeket a nemzetközi kereskedelem súlyosan veszélyeztet. A CITES a szokásosnál szélesebb körben értelmezi a „kereskedelem” fogalmát. Kereskedelemnek számít minden export, import, re-export illetve tengerről történő behozatal. A vadon élő állat- és növényfajok fennmaradása szempontjából élőhelyük elvesztése után a velük folytatott nemzetközi kereskedelem jelenti a legnagyobb veszélyt. Ennek nagyságát jól érzékelteti az évente kereskedelmi forgalomba kerülő egyedek száma, ami eléri a 350 milliót és az „üzletágból” származó éves világpiaci bevétel nagysága (beleértve a legális és illegális kereskedelmet is), ami meghaladja a 159 milliárd USD-t. Az illegális állat- és növénykereskedelem sajnálatos jövedelmezőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kábítószer kereskedelem mögött a második helyet foglalja el a rangsorban, ugyanakkor a kábítószer kereskedelemmel ellentétben a büntetés általában jelentősen kisebb.
Emiatt az állatok és növények illegális kereskedelme hatalmas üzletággá fejlődött és sokszor a kábítószer kereskedők szervezett hálózatán keresztül, vagy ahhoz hasonló csatornákon bonyolódik.
A nemzetközi kereskedelemben mind az élő állatok és növények, mind pedig azok részei, származékai (pl. elefántcsont, pézsmaszarvas pézsmamirigy váladéka, kaviár, hüllőbőrből készült táskák, faanyag) előfordulnak, ezért a CITES a hatálya alá tartozó fajok vonatkozásában azok – néhány speciális kivételtől eltekintve - minden felismerhető részére és származékára is kiterjesztette a védelmet. Erre azért volt szükség, mert a legtöbb esetben a fajokat nemcsak élő példányaik befogása, begyűjtése, hanem részeikkel, illetve a belőlük készített termékekkel folytatott világméretű kereskedelem is fenyegeti.
Az egyezmény hatálya alá közel 35.000 állat és növényfaj tartozik, melyeket veszélyeztetettségük alapján az alábbi 3 függelékbe sorolták be:
I. függelék
Ezen a függeléken azok a fajok szerepelnek, amelyek a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt már a kipusztulás szélére kerültek. Közülük több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon. Ezek a legszigorúbban védettek, ezért az egyezmény kategorikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet. Így csak természetvédelmi célból engedélyezhető befogásuk, vadászatuk, az élő állatok, részeik, származékaik és a belőlük készített termékek, preparátumok exportja, importja és re-exportja is.
II. függelék
Ezen a listán felsorolt fajok szintén veszélyeztetettek a nagymértékű kereskedelem miatt, állományuk azonban ma még nincs kritikus helyzetben. Ahhoz, hogy vadon élő állományuk hosszú távon fennmaradjon, az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. Ezek a fajok egy tudományos állományfelmérés alapján meghatározott éve s mennyiség (export kvóta) erejéig, engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.
III. függelék
Ezen a függeléken olyan fajok szerepelnek, melyeknek egy adott országban élő állománya veszélyeztetett, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel.
Tenyészetből származó egyedek
A CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy állatok esetében tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, csak ellenőrzi. Az egyezmény alapján fogságban szaporított állatnak kizárólag a legalább második generációs (F2) fogságban, tehát ellenőrzött körülmények között született egyedek tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy tenyésztettnek csak akkor lehet egy állatot tekinteni, ha annak már a szülei is fogságban születtek. Azt azonban, hogy egy adott egyed valóban ellenőrzött körülmények között született vagy jött létre, és valóban képes második generációs fogságban szaporított egyedek létrehozására, hitelt érdemlően bizonyítani kell. Ennek első lépése a tenyészetek nyilvántartásba vétele.
A fogságban szaporított példányok kereskedelmére az egyezmény bizonyos fokú mentességet biztosít. Az egyezmény kimondja, hogy az első függelékbe tartozó fajok igazoltan tenyészetből származó, második generációs egyedeivel kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a II. függelékbe tartoznának. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ezek a példányok forgalomba hozhatóak. I. függelékes fajok elsődlegesen kereskedelmi céllal azonban az erre a célra létrehozott, a CITES Nemzetközi Titkársága által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött tenyészetekből kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.”

A Cites (2003. évi XXXII. törvény) teljes szövege a következő linken olvasható, természetesen magyarul: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300032.TV

Mivel a megadott linken a CITES szövege bármikor elérhető, ezért a teljes szöveg közreadását szükségtelennek tartom, de a gyorsabb tájékozódás céljából idézem a szempontunkból leglényegesebb részeket, elsősorban a kaktuszokra összpontosítva:

I., II. és III. Függelék
(Megállapította: 2008. évi LIII. törvény 2. §. Hatályos: 2008. II. 12-től.)

Értelmezés

1. A függelékekben szereplő fajokra utalás történik:
a) a fajok nevével; vagy
b) mint egy magasabb rendszertani egységben vagy annak egy kiemelt részében foglalt valamennyi fajra.
2. Az „spp.” rövidítés használatos egy magasabb rendszertani egység valamennyi fajának jelölésére.
3. A fajnál magasabb rendszertani egységekre történő utalás célja csupán tájékoztatás vagy osztályozás. A családok tudományos nevei mellett található magyar nevek csak tájékoztató jellegűek.
4. A növények esetében a következő rövidítések használatosak a fajnál alacsonyabb rendszertani egységnél:
a) az „ssp.” rövidítés az alfajt,
b) a „var(s)” rövidítés a változato(ka)t,
5. Mivel az I. függelékbe tartozó növényfajok, illetve magasabb rendszertani egységek egyike sincs azzal a magyarázattal ellátva, miszerint hibridjeikre vonatkozóan az Egyezmény III. Cikkének előírásai az irányadók, ezen fajok, illetve rendszertani egységek közül egy vagy több felhasználásával mesterségesen létrehozott hibridek kereskedelméhez a mesterséges szaporítást igazoló bizonylat szükséges. A hibridektől származó mag, pollen (beleértve a pollíniumot is), a vágott virág, valamint a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon lévő magonc- vagy szövettenyészetek nem tartoznak az Egyezmény hatálya alá.
6. A III. függelékben szereplő fajok nevét követően zárójelben megadott országok neve azon Részes Feleké, amelyek az adott fajt a III. függelékre felvették.
7. Ha egy faj szerepel a függelékekben, akkor annak minden része és származéka is szerepel ugyanazon függelékben, kivéve, ha az adott fajra vonatkozó megjegyzésben feltüntetik, hogy csak bizonyos részei és származékai szerepelnek a függelékben. A II. vagy III. függelékben szereplő faj vagy magasabb rendszertani egység neve mellé tett # jel és az azt követő szám egy lábjegyzetre utal, amely a növények azon „példány”-ként kijelölt részeit és származékait jelöli, melyekre az I. Cikk b) pontjának (iii) alpontja alapján az Egyezmény előírásait alkalmazni kell.

CACTACEAE Kaktuszfélék
I. függelék II. függelék III. függelék Magyar név
CACTACEAE spp. (az I. függeléken szereplő, illetve a Pereskia spp., Pereskiopsis spp. és Quiabentia spp fajok kivételével) (6)#4 Kaktuszfélék
Ariocarpus spp. Gyapjas kaktuszok
Astrophytum asterias Dinnyealakú csillagkaktusz
Aztekium ritteri Aztékkaktusz
Coryphantha werdermannii Werdermann-répagyökerűkaktusz
Discocactus spp. Korongkaktuszok
Echinocereus ferreirianus ssp. lindsayi Nincs magyar neve
Echinocereus schmollii Karcsúkaktusz
Escobaria minima Nincs magyar neve
Escobaria sneedii Nincs magyar neve
Mammillaria pectinifera Nincs magyar neve
Mammillaria solisioides Nincs magyar neve
Melocactus conoideus Nincs magyar neve
Melocactus deinacanthus Nincs magyar neve
Melocactus glaucescens Nincs magyar neve
Melocactus paucispinus Nincs magyar neve
Obregonia denegrii Kövirózsakaktusz
Pachycereus militaris Katona orgonakaktusz
Pediocactus bradyi Nincs magyar neve
Pediocactus knowltonii Nincs magyar neve
Pediocactus paradinei Nincs magyar neve
Pediocactus peeblesianus Nincs magyar neve
Pediocactus sileri Nincs magyar neve
Pelecyphora spp. Bárdkaktuszok
Sclerocactus brevihamatus ssp. tobuschii Nincs magyar neve
Sclerocactus erectocentrus Nincs magyar neve
Sclerocactus glaucus Nincs magyar neve
Sclerocactus mariposensis Nincs magyar neve
Sclerocactus mesae- verdae Nincs magyar neve
Sclerocactus nyensis Nincs magyar neve
Sclerocactus papyracanthus Papírtövisű kaktusz
Sclerocactus pubispinus Nincs magyar neve
Sclerocactus wrightiae Nincs magyar neve
Strombocactus spp. Nincs magyar nevük
Turbinicarpus spp. Nincs magyar nevük
Uebelmannia spp. Nincs magyar nevük

6Az alábbi hibridek és/vagy kertészeti változatok mesterségesen szaporított példányai nem tartoznak az Egyezmény hatálya alá:
Hatiora x graeseri
Schlumbergera x buckleyi
Schlumbergera russelliana x Schlumbergera truncata
Schlumbergera orssichiana x Schlumbergera truncata
Schlumbergera opuntioides x Schlumbergera truncata
Schlumbergera truncata (kertészeti változatok)
Cactaceae spp. klorofillhiányos formái, a következő oltóalanyokra oltva: Harrisia 'Jusbertii',
Hylocereus trigonus vagy
Hylocereus undatus
Opuntia microdasys (kertészeti változatok)

#1 valamennyi rész és a származék, kivéve:
a) a mag, a spóra és a pollen (beleértve a pollíniumot);
b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek; és
c) a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág; és
d) a Vanilla nemzetségbe tartozó mesterségesen szaporított növények termése, illetve a termés része és származéka.
#2 valamennyi rész és a származék, kivéve:
a) a mag és a pollen; illetve
b) a csomagolt és kiskereskedelmi forgalomra előkészített késztermékek
#3 egész és szeletelt gyökerek, valamint gyökér részek
#4 valamennyi rész és a származék, kivéve:
a) a mag, kivéve a Mexikóból származó mexikói kaktuszok magjait, valamint a pollen;
b) a steril konténerben szállított, in vitro szaporított, szilárd vagy folyékony táptalajon levő magoncok vagy szövettenyészetek;
c) a mesterségesen szaporított növényekről származó vágott virág;
d) a betelepített vagy mesterségesen szaporított növények termése, része és származéka; illetve
e) az Opuntia nemzetség Opuntia alnemzetségébe tartozó betelepített vagy mesterségesen szaporított növények külön hajtása, része és származéka.
#5 a rönk, a fűrészfa és a furnérlemez;
#6 a rönk, a fűrészfa, a furnérlemez és a rétegelt lemez;
#7 a rönk, a fanyesedék, az őrlemény és a kivonatok.;
#8 föld alatti részek (é. gyökerek és gumók): egészben, részben vagy porítva.
#9 valamennyi rész és a származék, kivéve azokat, melyeken az alábbi címke található: „Készült ellenőrzött begyűjtés és előállítás során nyert Hoodia spp. anyagából, a botswanai/namíbiai/dél - afrikai CITES igazgatási hatóságokkal való együttműködés keretében a BW/NA/ZA xxxxxx számú megállapodás szerint”
#10 a rönk, a fűrészfa, a furnérlemez, ideértve a húros hangszerekhez való vonók gyártására használt félkész faárut

CITES forgalomra kijelölt magyarországi határátkelőhelyek

Élő állatok Állati részek, származékok Élő növények Növényi részek/
származékok
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1,2 1,2 1,2 1,2
MVCSV (posta) 1,2 1,2
Záhony (közút) 1,2 1,2 1,2 1,2
Eperjeske (vasút) 2 1,2 1,2 1,2
Röszke (közút) 1,2 1,2 1,2 1,2
Kelebia (vasút) 2 1,2 1,2 1,2
Mohács (hajó) 1,2 1,2
Udvar (közút) 2 2
Gyékényes (vasút) 2 1,2 1,2 1,2
Letenye (közút) 2 1,2 1,2 1,2

Importra kijelölt határátkelőhelyek = (1)
(Re-)exportra kijelölt határátkelőhelyek = (2)

Csatlakozó dokumentumok

  • Tulajdonos-változás bejelentés - formanyomtatvány
  • A Bizottság 359-2009-EK rendelete egyes vadon élő állat- és növényfajok példányai Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről.
  • A Bizottság 865/2006/EK rendelete
  • Import-export engedély kérelem - formanyomtatvány
  • Európai Uniós Bizonylat kérelem – formanyomtatvány
  • Import bejelentés - formanyomtatvány Szaporulat bejelentés - formanyomtatvány Ügyintézés
  • Tájékoztatás az igazgatási szolgáltatási díjról
  • A Tanács 338-97-EK rendeletének hatálya alá tartózó fajok hatályos listája (A Bizottság 407-2009-EK rendelete).
  • Tenyésztési napló
  • A Kormány 292/2008. (XII.10.) Korm. rendelete
  • A CITES hatályos függelékei (2008. évi LIII. törvény)

A CITES-t tanulmányozva számtalan kérdés felmerülhet, amelyek megválaszolását, értelmezését csak megfelelő szakjogász bevonásával tartom lehetségesnek. Remélem, a fenti összeállítás minden érdeklődőnek segít az eligazodásban. Megjegyzem, a CITES III. függeléké ben Cactaceae spp. nincsen, ez a függelék üres. Ide egyetlen ország, egyetlen taxon felvételét sem kérte, ami azt sugallja, hogy a Cactaceae család növényeinek természetes előfordulási országaiban a természetvédelem elég erős, hogy kivédje a nemzetközi kereskedelem káros hatásait.

CITES engedélyekkel kapcsolatos kérdésekkel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztályához lehet fordulni, illetve a vonatkozó anyagok a KvVM honlapján megtalálhatók.

Összeállította: Ficzere Miklós

Címkék
Flag Counter
Flag Counter since 28. february, 2013.
Flag Counter számlál 2013. február 28-tól.